A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Európa vezetői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának – A föltételeket mi szabjuk, ha szabjuk!

Hírek, Magyargyalázat 2012. márc. 03.

Az Európai Unió állam- és kormányfői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának

A föltételeket mi szabjuk, ha szabjuk!

EU-csúcs – Schöpflin György: Szerbia egy lépéssel közelebb az EU-hoz

Brüsszel – Az hogy az Európai Unió állam- és kormányfői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának, az uniós integráció érdekében tett szerb erőfeszítések egyértelmű elismeréseként értékelhető – állapította meg pénteki nyilatkozatában Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő, a Szerbiáról szóló európai parlamenti jelentés néppárti felelőse. (MTI)

Schöpflin szerint azonban Szerbiára még „nagyon hosszú és nehéz döntésekkel teli időszak” vár az uniós tagság elnyeréséig.
Miközben a szerb tagjelöltség kérdése az EU-csúcs csütörtöki nyitónapjának a fő témája volt, az Európai Parlament külügyi bizottsága szintén aznap szavazott a szerb EU-csatlakozási folyamatot értékelő jelentésről. A magyar néppárti EP-képviselő tájékoztatása szerint a nagy többséggel elfogadott dokumentum üdvözölte azokat a lépéseket, amelyeket a nándorfehérvári (belgrádi) kormány megtett a tagjelölti státus elnyerése érdekében, és egyben elfogadta a szerb-koszovói viszony rendezése érdekében tett szerb gesztusokat. Képviselönk arról nem számolt be, hogy a magyar tagság bármiféle vonakodását is jelezte volna rendezetlen holokausztunk és a félmillióról százezrekre olvadó magyar kisebbség ügyében.
A jelentés ugyanakkor felhívta a figyelmet számos hiányosságra – így a korrupcióra, a nemzeti kisebbségek problémáira, a sajtószabadság ügyére, valamint a kevéssé hatékony állami struktúrára – is. Ez utóbbi különösen ütős kritika, hiszen, mint tudjuk, az EU bürokratizmusa erős bástya. Oly hatékonyan akadályoz bármi épeszű törekvést, hogy onnan aztán bárkit könnyedén lehet kritizálni. Maga a kritika is önmagáért beszél: az állami struktúra hatékonyságát emlegeti, míg a Délvidéki Holokauszt botrányos elhallgatásáról, a hozzátartozók kárpótlanságáról, valamint az emlékművek módszeres és brutális megrongálásáról szót sem ejtett. Csakúgy, ahogyan Románia EU-csatlakozásánál a – bennünket fenyegető – ciános bányákról mélyen hallgatott. De hát ugye ezért lennének a magyar képviselők, hogy ilyen alkalmakkor szóljanak! Hogy bennünket képviseljenek! Felelősséggel! Tisztességgel! Magyarul!

Oláhország (Románia) 30 ezer oláh nemzetiségű polgár nem eléggé méltányos kezelése miatt panaszkodott, míg a magyar fél – a lenyűgöző hírelemző képességekkel megáldott schöpflinekkel – „elfelejtett” a 300 ezer magyar sorsa miatt méltatlankodni. Magyar „képviselőink” a koszovói albánságért jobban aggódtak, mint saját magyar vérei(n)kért.