Tudóscsaládba született, Azon az Uppsalai Egyetemen tanult matematikát, fizikát és csillagászatot, ahol apja, Nils Celsius az asztronómia professzora volt, nagyapja, Magnus Celsius pedig a matematika professzora. A családi hagyományokat követve 1730 és 1744 között az Uppsalai Egyetem csillagászat professzora volt. 1740-ben megépíttette az uppsalai obszervatóriumot.

Foglalkozott a Nap és a Föld távolságának meghatározásával.
Tanulmányozta a svéd partvidék geológiai sűllyedését. Fölfedezte, hogy a sűllyedés oka a legutóbbi jégkorszak idején felhalmozódott jégtakaró lehetett.
Tanulmányozta az északi fényt is. Észrevette, hogy a mágneses elhajlás szélsőségei, amelyek az iránytű elmozdulását is okozzák, egybeesnek a sarki fények aktivitásának a maximumával.

1737-ben tervezte meg a ma is használatos, 100-as beosztású hőmérsékleti skáláját, amely komoly előrelépést jelentett a tudományos munkában. A Celsius-skálát 1742-ben mutatta be a Svéd Akadémián tartott előadásán. 1750-ben Mårten Strömer svéd tudós módosította a skálát a véglegesre, és a fagyáspontot tette meg 0°-nak, a forráspontot pedig 100°-nak. Bár a mai skálát már Celsius halála körül is használták fordítva, Carl von Linné is ilyet készíttetett 1744-ben.

Talán az Über die Wärmemessung (1742) értekezése a legnevezetesebb, mert ebben bukkan föl az a hőmérőbeosztás, amelyet a tudósok majd’ mindenhol elfogadtak, és amely a mai Celsius-féle, vagyis száza(do)s fokozattól csak annyiban különbözik, hogy míg az ő beosztásában a forrponttól a fagypontig van a számítás, addig a mostani éppen ellenkezőleg, a fagyponttól a forrpontig van fölfelé számozva.

Mindössze 42 és fél esztendőt élt, majd tüdőgümőkórban halt meg 1744-ben. Azóta ezt a betegséget természetesen a svédek is fölszámolták, de bűnvándorlók ma áradatával és egyre fojtogatóbb hullámaival a mindennek ellenálló (multirezisztens) TBC is fölbukkan Európában, amely persze a kovidnál is sokkal nagyobb veszedelem…

The post Celsius 320. szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

E tengerkék bolygót a színe miatt Neptúnuszról, a vizek meg tengerek római istenéről nevezték el. 

Fölfedezője a azépéletű Johann Gottfried Galle (1812 – 1910), a Berlini Obszervatórium csillagásza.

A Neptunus, klasszikus latin ejtése szeint Neptúnusz a Naptól számítva a nyolcadik (legkülső) bolygó a Naprendszerben. Csillagrendszerünk négy óriásbolygója közül a méretét tekintve az utolsó, a tömegét tekintve viszont az Uránuszt megelőzve a harmadik legnagyobb. A legnagyobb bolygó a Naprendszerben a Magyarok Csillaga. a Júpiter, a második pedig a Székelyek Csillaga, a Szaturnusz, a harmadik pedig maga a Tengerbolygó…

A Neptúnusz a színe miatt a Tengerek római Istenéről nevezték el. Jele az Isten háromágú szigonyát jelképezi ( ♆ ). 14 holdja ismert, ezek közül a két ismertebb a Néréida (Νηρηΐδα) és a Tritón (Τρίτων). Ez utóbbit mindössze 17 nappal anyabolygója után fedezték föl !

Mitől kék a Tengerbolygó ?

Talán valóban víz ? De milyen víz borítja ?! Tenger-Forró-bolygó…

Tenger-Forró-bolygó… A légkörtől mélyebben egy vízben, ammóniában és vihederben (methánban) gazdag köpeny helyezkedik el, amelynek tömege 10-15-szöröse a Föld tömegének. A hőmérséklete 2000-5000 Kelvin fok, a nyomás pedig a Föld felszíni nyomásának több tízmilliószorosa. Ilyen körülmények között a molekulák atomokra szakadnak és a szén gyémánttá áll össze, ami ekkora nyomáson és hőmérsékleten megolvad, folyik. Ez magyarázattal szolgálhat a Neptúnusz szokatlan delejes (mágneses) terére is…

A Tengerbolybó bizony a rettentő forró tengerek bolygója…
Illendő bölcsünk, Berzsenyi költeménye kívánkozik Hozzá izibe… A magyarokhoz …

Kodály Zoltán földolgozásában pedig így hangzik a Tenger-Forró-bolygó utánérzete …

A MAGYAROKHOZ

Forr a világ bús tengere, oh magyar!
Ádáz Erynnis lelke uralkodik,
S a föld lakóit vérbe mártott
Tőre dühös viadalra készti.

Egy nap lerontá Prusszia trónusát,
A bálti partot s Ádria öbleit
Vér festi, s a Cordillerákat
S Haemusokat zivatar borítja.

Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei,
A Dardanellák bércei dörgenek,
A népek érckorláti dőlnek,
S a zabolák s kötelek szakadnak.

Te Títusoddal hajdani őseid
Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk
A bölcs tanács s kormány figyelmén
Állni-tudó legyen a habok közt.

Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!
Ordítson orkán, jőjön ezer veszély,
Nem félek. A kürt harsogását,
A nyihogó paripák szökését

Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.
Ez tette Rómát föld urává,
Ez Marathónt s Budavárt hiressé.

[1807]

The post Tengerbolygó ♆ a Neptúnusz 175. szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

A nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör csıllaghányása (a Perszeidák) az égen, mely az egész évnek egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meteorraja).

A Perszeidák első ismert (jegyzett) megfigyelése i.sz. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös (angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről szintén vannak följegyzések az ókori Kínából. 

Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] írta le …

Majd 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bizonyította az üstökös és a Részög Embörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…

Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint. Milyen érdekes ! Lehet, hogy már ez a leírás is a hullócsillagraj (ókori) ismeretére utal… 

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki láthatott…

Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör kandikáló feje…

A Részög embör csıllagcsömöre…

Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, hosszabb csík. Ezek megcsodálására az este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik. (Megjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Csillagzivatar – kazakul: Zsıldızda zsambur …

The post Ma zuhog a Részög Embör csillaghányása… appeared first on Szögedöm.hu.

Ma van a napja! (Új) Kenyér hava 12.-én… A Részög Embör (a Perszeusz magyarul) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a kocsmája, a kéttetejű csárda (Kassziopeia) felé. A nyár végén éppen e napokban (aug. 12-13.) csodálható (a szőregiek nyelvén) a Részög embör csıllaghányása (a Perszeidák) az égen, mely az egész évnek egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (meteorraja).

Egy kerek esztendeje Kazakföldön a kicsi fiammal, Álmóval a Tündérhegy tövében éjszakáztam. Rákászni menvén az első tétova rák után fölpıllantottam a csıllagos égre és megdöbbentem. İlyen csıllagbőséget évek óta nem láttam! Aztán rögtön egy hullóhungy húzott át az égen… és rádöbbentem, ma van a napja! İlyen zuhhabőséget még soha életemben nem láttam… szinte 2-3 másodpercenként húzott egy csillagcsīk. A legtöbb eggyszerre 5 suhhanás volt 5 másodperc alatt… Kicsit szégyelltem is magam, hogy a rákokra, meg a rákászatra illően nem figyelek…
De a Göncöl körül tobzódott a sok csıllag meg húnyag… Mindössze három fénypontot sikerült összeszámolnunk a tó partján. A tündérhegyeken pedig teljes sötét, csönd és semmi fény…
Semmi fényszennyezés… ez ma honunkban szinte elképzelhetetlen…

Csillagzivatar – kazakul: Zsıldızda zsambur …

Részög embör csıllagcsömöre…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik. (Megjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.) Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel!

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta magyar csillagos könyvecskéjét bő száz esztendeje:
„A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor „aldumas” csillagát köszönteni.“

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar megismerhesse saját csıllagaıt !

Tegyünk hát róla, hogy Magyar Egünk újra Csıllagzatunk Hona is legyen!
Csak rajtunk múlık, csakis a mi felelősségünk öreg csıllaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

 Miénk a Részög Embör csillagzivatarja…

The post Ma záporzik a Részög Embör csillaghányása appeared first on Szögedöm.hu.

Magyar csősz égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul “Vega” (tájéka) a forrása ennek a tavaszi csillagzivatarnak.

A Csősz-, azaz a Lant-hullócsillagraj – görögösen latinkodva a Lyridák raja – közeleg.
A csillagzápor csúcsa e hónap 21-24.-e hajnalán várható!

Magyar csősz és égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul “Vega” (Ágoston Helga rajza)

Üstökösuszály és csillaglobbanások, vagyis fényes tűzgömbök a Szelek havi (áprilisi) égbolton – érkezik a Csősz-raj, azaz Lant-raj, még idegenebb szóval a Lyrida-meteorraj a Csősz (Lant / Lyra) csillagképből. Mivel e csillagkép fő csillaga a Vega magyarul Csősz-csillag, így illendőbb magyar neve “Csősz-csillagraj” lehet.

A magyar Csőszcsillag – arabusul Vega – kékesfehér fényes csillag, a nyári égbolt legcsillogóbb csillaga, a teljes égbolt ötödik legfényesebb csillaga. A Csőszcsillagkép egy apró csillagkép – latinul Lyra, görögül λύρα – egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász már jegyzékbe vett, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió ma számontart.

A régi görögök hangszere volt a lüra, innen ered a műnem („líra”) és a csillagkép neve is.
A  (khelüsz-)lürát, a (teknőc)lantot a görög regék szerint Hermész találta fel, de csínytevései miatt Apollónnak kellett azt adnia.

Apollón teknőchátú lürájával

Az egyik eredetmonda szerint ez a lant Ar(e)ión ( Ἀρείων, vagy Ἀρίων ), a hölgyparipa (Poszeidón és Démétér gyönyörű lótestű leánya) hangszere volt, aki ennek segítségével menekült meg a halálból. Mikor hajóját kalózok támadták meg, csak annyit kért, hogy egy utolsót dalolhasson. Énekével a hajóhoz csalt egy csapat delfint, a vízbe ugrott, azok pedig kivitték a partra. Areión lantja ma a delfinnel (csillagképben) együtt az égen él…

A másik csillagos eredetmonda Orpheuszhoz fűződik, aki az Alvilágból akarta visszahozni kedvesét. Énekével megszelídítette Kerberoszt is, így az Alvilág úrnője, Perszephoné visszaengedte Eurüdikét azzal a föltétellel, hogy Orpheusz reá vissza nem néz míg hazaér. A dalnok azonban nem bírta ki, hogy aggodalmában vissza ne lessen hitvesére, így örökre elveszítette őt.
Orpheusz halála után lüráját gyilkosai folyóba dobták. Zeusz azonban egy sassal az égbe menekítette azt. Így lett mindkettő – a lant és a sas – csillagzattá.

John William Waterhouse (1849–1917) Nümphák meglelik Orpheuszt és lantját.

A lírát – helyesebben lürát – a hangszertanban járomlantnak is nevezik. Talán innen a 3. csillag, a γ Lyrae latin Iugum , avagy ‘iga‘ vagy ‘járom‘ neve is. Az ógörög szövegek magyar fordításában gyakran lant néven szerepel, ehhez igazodik a csillagkép szolgaian tükörfordító, hellenomán magyar neve is. Ha már másolunk, talán érdemes lenne azt a pengetős hangszer föltalálóitól (2000 évvel a művelt görögök előttről), az ókor híres csillagászaitól, a műveltség ősforrásától, a szumer eleinktől tanulni:

Hárfa-lüra-lant Ur városából (Kr. e. 2600 – 2400)

Csősz-csillagkép – Lyra, Lant, vagy más egyéb?

A perzsa Hafiz “Zurah lantja” néven emlegeti.

Walesben e csillagképet Arthur király Hárfája (Talyn Arthur) néven ösmerik.

De nevezték a Megváltó jászol-bölcsőjének is (Praesepe Salvatoris).

Az inkák pásztorai Csősz-csillagképünket Urkucsillaj (Urcuchillay) néven, színpompás lláma istenségként imádták.

Az ausztrál őslakók csillagisméiben a Victoria államban élt búrong nép szerint “Homoki lábastyúk” (Malleefowl) csillagkép. (Lásd: Aboriginal astronomy)

A Csősz csillagkép fő csillaga a Csőszcsillag, arabusul Vega, szanszkritül Abhidzsit ; mellékcsillagai – azaz a Csősz subacsillagai – arabusul Sheliak és a Szulafat, azaz a Subacsillagok.

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen (NASA Science News)

A tavaszi csillaghullás, a fényes tűzgömbök maximuma április 22.-én hajnalban figyelhető meg.

A Csősz-csillagraj (Lyridák) – a nyár végén csodálható Részög embör csillaghányása (Perseidák) mellett – az egyik legjelentősebb hullócsillagraj (meteorraj). Első említése valószínűleg Kr.e. 687-ből, Kínából származik, amikor a korabeli leírás szerint “eső módjára hullottak a csillagok”.
A C/1861 G1 (Thatcher) üstökösből származó törmelék alkotta raj maximuma 22.-én hajnalban várható, ekkor radiánsa 75 fokos magasságban tartózkodik.
A raj meglehetősen ingadozó tevékenységet mutat (aktivitást produkál), 14 és 23 közötti csillagzáporarány (ZHR) értékekkel jelentkezik. (A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll).
Harminc éve, 1982-ben például körülbelül 90-es csillagzuharány (ZHR) értéket is produkált a raj, 1803-ban pedig még egy ennél is szaporább hullást jegyeztek fel. A Csőszcsillagcsúcs (meteor maximum) igen éles csúcsként jelentkezik, amelynek időtartama mindössze 32 óra, azaz alig másfél nap.

http://www.eumet.hu/tag/lyridak/

A Csősz-csillagzivatar (Lyridák) általában Szelek (április) hava 22.-én hajnalban éri el a maximumát, de kisebb erősséggel április 16. és 25. között is megfigyelhető.

E csillagzápor (meteorraj) ugyan nem tartozik a legnagyobbak közé, de az egyik legrégebben megfigyelt csillaghullás.  Maximumában óránként átlagosan 18 csillagcsíkot várhatunk belőle, de időnként kitörésekkel is jár, 1982-ben például óránként 90 csillámlással tetőzik. Történelmi feljegyzések szerint észlelése egészen i. e. 687-ig vezethető vissza.

A Magyar Csillagászati Egyesület 2600 éves feljegyzéseket említ, de mivel aktivitása évről-évre jelentősen változik, hivatalos bejegyzése csak 1835-ben történt, mely Dominique Arrago, francia csillagász nevéhez fűződik. E csillagzápor a nevét onnan kapta, hogy radiánsa a Csősz – idegenkedve a Lant, azaz Lyra – csillagképben van, azaz a csillóhullagok (meteorok) csóvája a Csősz (Lyra) csillagkép legfényesebb csillaga felé mutat.

A hullócsillagokat az éjszaka második felében érdemes figyelni, egészen pirkadatig. A nevét adó csillagkép, a Csősz – Lant, ill. Lyra – irányából érkeznek a Föld légkörébe, de mivel a radiáns késő éjjel, hajnalban már magasan (75 fok) jár az égen, ezért bármelyik irányban, az ég bármely területén feltűnhetnek.

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre kell őket venni! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagos sorait bő száz esztendeje: “A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor “aldumas” csillagát köszönteni.“

Hát tegyünk róla, hogy magyar egünk újra csillagzatunk hona is legyen! Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok: Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. Új Magyar Múzeum, 1855.
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos: Csillagok nyelvhagyományainkban;
Torockai-Wigand Ede: Öreg csillagok.
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…

The post Lyridák – A Csősz-csillagzivatar appeared first on Szögedöm.hu.

Magyar csősz égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul: “Vega” (tájéka) a forrása ennek a tavaszi csillagzivatarnak.

A Csősz-, azaz a Lant-hullócsillagraj – görögösen latinkodva a Lyridák raja – közeleg.
A csillagzápor csúcsa e hónap 21-24.-e hajnalban várható!

Magyar csősz és égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul: “Vega” (Ágoston Helga rajza)

Üstökösuszály és csillaglobbanások, vagyis fényes tűzgömbök a szelek havi (áprilisi) égbolton – érkezik a Csősz-raj, azaz Lant-raj, idegenebb szóval a Lyrida-meteorraj a Csősz (Lant / Lyra) csillagképből. Mivel e csillagkép fő csillaga a Vega magyarul a Csősz-csillag névre hallgat, így legillendőbb magyar neve “Csősz-csillagraj” lehet.

A magyar Csőszcsillag – arabusul Vega – kékesfehér fényes csillag, a nyári égbolt legcsillogóbb csillaga, az egész égbolt ötödik legfényesebb csillaga. A Csőszcsillagkép egy apró csillagkép – latinul Lyra, görögül λύρα – egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász jegyzékbe vett, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió ma számontart.

A régi görögök hangszere volt a lüra, innen ered a műnem („líra”) és a csillagkép neve is. A  (khelüsz-)lürát, a (teknőc)lantot a görög regék szerint Hermész találta fel, de csínytevései miatt Apollónnak kellett adnia.

Apollón teknőchátú lürájával

Az egyik eredetmonda szerint ez a lant Ar(e)ión ( Ἀρείων, vagy Ἀρίων ), a hölgyparipa (Poszeidón és Démétér gyönyörű lótestű leánya) hangszere volt, aki ennek segítségével menekült meg a biztos halálból. Mikor hajóját kalózok támadták meg, csak annyit kért, hogy egy utolsót dalolhasson. Énekével a hajóhoz csalt egy csapat delfint, a vízbe ugrott, azok pedig kivitték a partra.

A másik eredetmonda Orpheuszhoz fűződik, aki az Alvilágból akarta visszahozni kedvesét. Énekével megszelídítette a Kerberoszt, és az Alvilág úrnője, Perszephoné visszaengedte Eurüdikét azzal a feltétellel, hogy Orpheusz vissza nem néz. A dalnok azonban nem bírta ki, hogy aggodalmában vissza ne nézzen újrameglelt hitvesére, s örökre így elveszítette őt.  Orpheusz halála után lüráját gyilkosai folyóba dobták. Zeusz azonban egy sassal az égbe menekítette azt. Így lett mindkettő – lant és sas-mentője – csillagzattá.

John William Waterhouse (1849–1917) Nümphák meglelik Orpheuszt és lantját.

A lírát – helyesebben lürát – a hangszertanban járomlantnak is nevezik (talán innen a 3. csillag, a γ Lyrae latin Iugum , avagy ‘iga‘ neve is), az ógörög szövegek magyar fordításában gyakran lant néven szerepel, ehhez igazodik a csillagkép szolgaian tükörfordító, hellenomán magyar neve is. Ha már másolunk, talán érdemes lenne azt a pengetős hangszer föltalálóitól (2000 évvel a művelt görögök előttről), az ókor híres csillagászaitól, a műveltség ősforrásától, a szumer eleinktől tanulni:

Hárfa-lüra-lant Ur városából (Kr. e. 2600 – 2400)

Csősz csillagkép – Lyra, Lant, vagy más egyéb?

A perzsa Hafiz “Zurah lantja” néven emlegeti.

Walesben e csillagképet Arthur király Hárfája (Talyn Arthur) néven ösmerik.

De nevezték a Megváltó jászol-bölcsőjének is (Praesepe Salvatoris).

Az inkák pásztorai Csőszcsillagképünket Urkucsillaj (Urcuchillay) néven, színpompás lláma istenségként imádták.

Az ausztrál őslakók csillagisméiben a Victoria államban élt búrong nép szerint “Homoki lábastyúk” (Malleefowl) csillagkép. (Lásd: Aboriginal astronomy)

A Csősz csillagkép fő csillaga a Csőszcsillag, arabusul Vega, szanszkritül Abhidzsit ; mellékcsillagai – azaz a csősz subacsillagai – arabusul Sheliak és a Szulafat, azaz a Subacsillagok.

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen (NASA Science News)

A tavaszi csillaghullás, a fényes tűzgömbök maximuma április 22-én hajnalban figyelhető meg.

A Csősz-csillagraj (Lyridák) – a nyár végén csodálható Részög embör csillaghányása (Perseidák) mellett – az egyik legjelentősebb hullócsillagraj (meteorraj). Első említése valószínűleg Kr.e. 687-ből, Kínából származik, amikor a korabeli leírás szerint “eső módjára hullottak a csillagok”.
A C/1861 G1 (Thatcher) üstökösből származó törmelék alkotta raj maximuma 22-én hajnali 2-3 óra közé várható, ekkor radiánsa 75 fokos magasságban tartózkodik. Szerencsés módon az egy-kétnapos újholdsarló nem zavarja a megfigyeléseket.
A raj meglehetősen ingadozó tevékenységet mutat (aktivitást produkál), 14 és 23 közötti csillagzáporarány (ZHR) értékekkel jelentkezik. (A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll). Harminc éve, 1982-ben például körülbelül 90-es csillagzáporarány (ZHR) értéket is produkált a raj, 1803-ban pedig még egy ennél is szaporább (intenzívebb) hullást jegyeztek fel. A Csőszcsillagcsúcs (meteor maximum) igen éles csúcsként jelentkezik, amelynek időtartama mindössze 32 óra, azaz alig másfél nap.

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre kell őket venni! A nyugati láthatár (horizont) felett látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagos sorait száz esztendeje: “A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor “aldumas” csillagát köszönteni.“

Hát tegyünk róla, hogy magyar egünk újra csillagzatunk hona is legyen! Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok: Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. Új Magyar Múzeum, 1855.
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos: Csillagok nyelvhagyományainkban;
Torockai-Wigand Ede: Öreg csillagok.
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…

The post A Csősz-csillagzápor – Lyridák appeared first on Szögedöm.hu.

XIII. Gergely – Ugo Buoncompagni a(z általa készíttetett) gregorián naptár bevezettetője.

The post A Gergely-naptár bevezetése napján appeared first on Szögedöm.hu.