FÖRGETEG (JANUÁR) HAVA 31.-ÉN… MAGYAR EDE szülinapján…

ÉPÍTETT ÉRTÉKEIBEN ÉL A NEMZET.
A HAZAFISÁG MINIMUMA ÉPÜLET-ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME. (SZ.)

Több mint egy évszázada nincs már közöttünk Magyar Ede, a magyar műépítészet lánglelkű mestere …

1877 január 31.-én született Orosházán a magyar(os) szecesszió egyik legbrilliánsabb mestere,
Magyar Ede, aki a századfordulón az Alföld meghatározó építésze volt.

1912 ígéret (május) hava 5.-én, pályája csúcsán fejezte be 35 évesen az életét…

Ma az irodalmat külön tantárgyként tanítják, míg az építészet a magyar közoktatás mocsarában merülve meg sem villanthatja a jelentőségét és megőrzendő, közkinccsé avatni méltó értékeit…

Magyar Ede az építészetben olyan nagyság, mint Márai vagy József Attila a költészetben !
Éppen olyan gyakran kellene, mert illene hát Őt emlegetni is !!!

Reök Palota – www.ujszeged.hu

Szegeden is szép számmal hagyott szépségeket örökül. A Porváros egyik legjellegzetesebb épülete már több mint egy évszázada, az Ungár-Mayer-palota : a sétatér, azaz a Kárász utca kapujaként trónol-tornyol, annak őreként. (Hajdan a helyi villamosközlekedésnek is tájékozódó pontja volt.)

A vele szemközt álló régi szerény földszintes épületet a szocializmus egy ízléstelen nagy szögletes rémmel helyettesítette be, amely azóta is ott éktelenkedik egy szégyenletes, sötét magyarellenes kor emlékezetes hegeként… Mondjuk ki bátran ! Valószerűtlenül otromba !!! Magyarhoz méltatlan !!!

Az elmúlt 3 évtized gyáva városvezetői és megátalkodott toronyaljasai sem látták a helyén a Szebb Jövőt… Hogyan is látnák azt a szellemi-lelki világtalanok ma ?! Pedig…

Magyar Ede több változatban is megtervezte e pazar sarok-palotát. Amennyiben e palotának – ahogyan az elmúlt két évtizedben (képviselőként is) számtalanszor indítványoztam már – egy másik változatát fölépítjük tükörképre, szépre, a mai szögletes szürke szörny helyére, úgy végre méltán megkoronázhatjuk Szeged belvárosát egy eddig (tervekben) rejtett ékkövével !

Magyar Edénknek máig is vannak fiókban porladó tervei… Csak meg kellene őket végre valósítani !!!

Magyar Ede terve az irattár poránál, e Város pedig az elmúlt 75 év vezetőinél sokkal többet érdemel !

A helye pedig a jelenlegi látképet uraló palota tükörképi párjaként könnyen meglelhető…

Ahogyan a Kárász utca kezdetének ma kinéznie illene …
De akár már száz esztendeje nézhetne ki így…

De ehelyett ma is a szocreál trónol Szegeden… a sétáló utca, a főutca fején…
És így is lesz ez, amíg el nem múlik a percemberkék ideje…

ADY ENDRE: A PERC-EMBERKÉK UTÁN… Bujtor István szavalatában… de az antimagyarok ezt is ellpoták…

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító

Ajánlott olvasmány :

The post MAGYAR EDE TERVEZETE – A SZÜLINAPJÁN… appeared first on Szögedöm.hu.

Emléközzünk rá azzal, amit ránkhagyott!

Tápai lassús és frisses
illendőbben… szögedibben: Lippentős mög röszkettetős…

Teremtsünk hát hagyományt!

Ács Gyura bácsi szülinapján táncoljuk a táncait ! A táncainkat !
Ha mög nem tudjuk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján mögtanuljuk !

De talán olyan is akad ez országban milliószám, aki azt sem tudja, ki volt Ő ?!

Ács György volt szögedi táncművészetünk utolsó nagy természetös mestöre.
Táncaink áthagyományozója.
Tőle ösmerjük a körösztöző, az olájos, a frisses, a lassús, de még a darudübögős (csárdás) táncainkat is…

Magam mentöttem mög a sírját a végső enyészettől…
Ideje lönne már állami gondozásba vönni és méltón hirdetni a nyughelyén színös örökségét !
Ács Gyura bácsi díszsírhelye – a balvezetők örökén – máig várt magára…

Ács György (1890 január 29. – Tápé – 1967 június 3.) és felesége Molnár Mária a Csongorád megyei – akkor még Szegedtől független – Tápé táncéletének kiemelködő képviselői voltak. Tánckincsünk régi rétegének egyik legfontosabb családját – az ugrós-legényös táncokat – az Alföld keleti-délkeleti részén többnyire az „oláhos” képviseli. „Oláhos”, mert a polgárosultabb magyar nemigen táncolta már a tőlünk „levetett” táncot, így az a szögényebb szomszédra hagyatott. Az „oláhos” legszöbb, legépebb Csongorád megyei változatait a tápai népművész-házaspár előadásai nyomán ismerjük.

E táncfajta szóló alakját is gazdag, változatos formában járta Ács György.
Ahogy Ő nevezte szép ízös tápai-szögedi nyelvén, csakis olájos !

Szívessen tanítottak, és szinte valamennyi színpadi fölkérésnek eleget töttek. Gyakran keresték föl őket néprajzosok, zenetudósok, néptáncszakértők (Erdős Lajos, Martin György és Török Józsefné), akik 1950 Ígéret havában (májusában) kapcsolódtak be a Tápai Népi Együttes munkájába.

Ács György és felesége, 1952-ben – még csak 62 évessen…

Ács György és neje a hosszú népi együttesi és egyéni szerepléseik során a régi tánchagyomány két legjellemzőbb és leggazdagabb fajtáját fűzték össze mindön előadás alkalmával újraalkotott, rögtönzött összeállításban: a régi réteghöz tartozó olájost (azért is olájozzák, mert régebbi, „szégyöllni való”) és újabb táncaink példáját, a lassú(s) és friss(es) csárdást, a tápai fürge csárdást.

A Népművészet Mestere kitüntető címet Ács György 1954-ben kapta mög.

Gyura bácsi emlékére, mög mindannyiunk egészségére koccintsunk, és igyunk hát ma este!
Aki töheti, táncoljon is eggy-két szögedit! No mög persze illendően tápait!

Lippentős, röszkettetős, körösztöző, olájos, mög darudöbögő… Micsoda nevek!
Micsoda táncok!

Tápai olájos (70 évessen!)

Ha lönne Szögedön ma illő Város-vezetés, hát ezöket a táncokat mindönki ösmerné!
Mert aki nem, azzal bizony a tősgyökös városatyák bizony mögismertetnék!
Ha máshogyan nem, hát gyermekei(n)k oskolai tanulmányain körösztül…
Csak úgy lippentősen, de bizony röszkettetősen, mög körösztözősen, darudübögőssen…

Érdemös olykor Gyura bácsi szerény végső nyughellyét is möglátogatni, mielőtt megint, majd végleg feledésbe merül…

Egy hideg temetőséta során észleltem döbbenten a sír lejártát (röndszörös temetőjárásaim közepette) Tóth Tamás temetőszakértő kíséretében… Cédula lengedezött rajta, hogy lejárt, ha mög nem újítják a bérletöt, a sírt a maradványokkal eggyütt fölszámolják (néhány hónapon belül). Hogy ez sönki másnak föl nem tűnt!?  Akár szöröncsének is nevezhetném… De a „vak véletlenben” nem hiszök.
Az élő kultúrkörben lelki erő létözik… mög lelki örökség, amely áthat mindönt…

Ács Gyuri bácsi sírját – mikor lejárt – mögmentöttem az enyészettől.
A megváltás díját képviselői keretömből ajánlottam föl. Röndölköztem is róla azonnal. Tájékoztattam erről Mészáros Attilát, – Tápé akkori képviselőjét – aki rögtön csatlakozott, mint tápai ebben maga is szívössen támogatott. Kettőnk keretéből a sír végre is – időszakosan – mögváltatott.

Ács György nyughellye azonban ma sem védött, mindön igyeközetöm és indítványom ellenére díszsírhellyé máig sem lött. – Igen, az Ő és számos hozzá hasonló Szögedi Nagyság sírját javasoltam
dísz-sírhellyi védelömre :

Szögedi jelöseink végső nyughelyeinek védelme – képviselői indítvány

A gyüttmönt balvezetés részérül csak a süket fülek !

(Szeged eltékozolt tíz-milliárdjaiból meg a kérkedőn „kultúrára szánt” milliárdokból a fabotka-körnek erre sem futotta… ehelyött leginkább öndicsérő nagy szavakra, mög önajnározó fogadásokra szokta…)

…

De mi lészön hát Ács György gazdag táncörökségével?

A tíz esztendővel ezelőtti szülinapján a köszöntés – Ács Gyura bácsi ma lenne 125 éves! –
sokak szívét mögdobogtatta…

Remény csillant, hogy síremlékénél talán több is emléköztethet majd rá…
Valami, aminek nyomán talán táncait is többen és gyakrabban táncolják majd…

Gombos András – a Szeged Táncegyüttes feje és lelke – régi tanulmányából könyvvé érlelődött
Ács Gyura bácsi emléközete. A magam részéről azonnal fölajánlottam a teljes kiadás költségeinek fedezetét.

Hellyi táncosunk emléközetének és táncai(nk)nak a hellyi közoktatásunkba lönne a hellye !
Möghirdethetjük végre a szogedi önkormányzati programot: Fölzárkózunk Apátfalvához !
(A)Pátfalván már évtizedök óta a közoktatás része a hellyi táncörökség (is).

Addig is… Táncoljuk hát – őseinkhöz méltóan – szögedi mög tápai táncainkat!
A tápai táncos mestör szülinapján itt van nekünk örökül a lippentős mög a röszkettetős…
Ha mög még nem tudnánk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján végre mögtanuljuk!

Hiszen…

Darudöbögős Gyura bácsink emléközete és Szöged,
no mög Tápé bizony ennél sokkal többet érdemöl !

Szöbb Szögedi Jövendőt!

kíván

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egyesület
Szögedi Védegylet
elnök

Örökül maradt Ács György után…

Kézirattár: AKT 237., 345.
Filmtár:
Ft. 154. Tápé (Csongrád m.) A felvétel helye: Budapest – Margitszigeti szabadtéri színpad.
Gyűjtők: Erdős Lajos. Gyűjtés ideje: 1952. III. 9. Táncfotótár: Tf. 20 009–17.
Ft. 154. 1. Oláhos. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit.: 120/I. 467.; Megjelenés: Martin György: Magyar tánctípusok kelet-európai kapcsolatai. MTA I. Osztályának Közleményei 21. (1964.) 67–96. Budapest; Martin György: East-European relations of Hungarian Dance Types.
In Europa et Hungaria. Congressus Ethnographicus in Hugaria (1963). 469–515. Budapest.; Pesovár Ernő–Lányi Ágoston: A magyar nép táncművészete. Néptánciskola I. 1974. 91–93. Budapest; Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1981. 83.
Ft. 154. 2a–b. „Körösztöző”. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 3–4.; 8. Oláhos. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária (sz. 1897)
Ft. 154. 5.; 6c. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 6a.; 7a–b. Oláhos. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 9.; 11–12. Frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 10. Csárdás („Darudübögő”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Megjelenés: Szentpál Mária (összeáll.) é. n. „Darudöbögős” tánc leírása.

Tápéi darudübögő(s) / darudöbögő(s) (csárdás)

Ft. 467. Tápé (Csongrád m.) Gyűjtők: Martin György, Török Józsefné. Gyűjtés ideje: 1960. X. 18. Kézirattár: AKT 722.
Ft. 467. 1. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 785.; Megjelenés: Pesovár Ernő: A magyar páros táncok. 1997. 8. sz. tánc. Budapest.
Ft. 467. 2.; 3a–b. „Lassú és frisses”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 320.; Tit. 321.
Ft. 467. 5. Frisses („Lippentős”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 6.; 7. Lassús („Röszkettetős”; „Egylépés”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 9. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/II. Megjelenés: Martin György: Adatok Tápé tánchagyományaihoz. Az oláhos és a csárdás. In Juhász Antal (szerk.) Tápé története és néprajza 1971. 737–758. Tápé
Ft. 467. 10. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/III. Megjelenés: Martin György: Motívumkutatás, motívumrendszerezés.
A Sárközi-dunamenti táncok motívumkincse. 1964. Melléklet: Sárközi-dunamenti motívumtár. (Lányi Ágostonnal) 54. Budapest
Ft. 467. 11. „Lippentős”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.

The post Lippentős mög röszkettetős – Ács Gyura bácsi szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

Ez az egyetlen olyan ház, amelyet Nobel-díjból vásárolt Valaki Magyarországon.
Mégpedig az egyetlen magyar-magyar Nobel-díjasunk.
Ennek ellenére (képviselői indítványom ellenére) 2002-ben a Város önkormányzata elmulasztotta megvásárolni és méltó emlékhellyé alakítani a Nobel-díjas villát…

Ha nem sikerült volna képviselőként közbelépnem, még át is alakítják, sőt talán le is bontják !!!
Érdemes megnézni a pénzpörgetők építési beruházásait akár a szembe-szomszédságban.
A garázs bontását már meg is kezdték… bontási engedély nélkül !!!
Ekkor léptem közbe képviselőként. Azóta (helyileg) védett a Nobel-díjas villa.

Ajánlott olvasmány :

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány) (2003-09-16)

Szent-Györgyi Albert Szeged Nobel-díjasa. Egyetlen más magyar városnak sincs – sem mai gúny-határainkon belül, sem azokon kívül – saját Nobel-díjas híressége. Szent-Györgyi az egyetlen Nobel-díjas, aki Magyarországon érte el a tudományos sikerét, és itthon is várta be a világraszóló kitüntetés hírét…

Szegeden fedezte föl a világhírt hozó C-vitamint, és Szegeden érte a máig legrangosabbnak tekintett tudományos elismerés híre is. Szeged már akkor a tudós nagyságához méltó gesztussal, egy újszegedi villa megvásárlásával és odaadományozásával kívánta maradásra bírni. A maihoz hasonló helyi és országos csip-csup panamák miatt azonban csak húzódott az ügy, de Szent-Györgyi – a csábító ajánlatok ellenére – városához, Szegedhez hű maradt.

Végül a Nobel-díj pénzösszegéből vásárolta meg a ma is álló patinás házat, a mai „Szent-Györgyi villá”-t, amelyben 1940-től 45-ig lakott. A német megszállás megfigyelte, de a szovjetek, a kommunisták halálos fenyegetése kényszerítette a Hazája elhagyására.

Siralmas, ahogyan kicsúszott a város és a szegedi egyetem hatóköréből e tudománytörténeti kincs.

Most új esély nyílik, hogy Szeged egyik, hacsak nem a legjelentősebb látványossága, a konferencia-turisták szegedi szentélye lehetne fölújított és személyes tárgyaival berendezett hajdani háza és árnyas kertje.

Hagyatékának összegyűjtését még szegedi tartózkodása idején, 1938-ban Daday András kezdeményezte. A Dr. Zallár Andor által hazahozott és rendezett Szent-Györgyi hagyaték évtizedeken át az egyetem pincéjében porosodott (jobb esetben csak porosodott), és máig is csak méltó elhelyezésére vár.
Dr. Végh Mihály, a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvány elnöke már csaknem 3 évtizede vár az emlékház megvalósítására, gyüttműködésre… Terveivel és alapítványi körével töretlenül az ügy rendelkezésre áll.

Bővebben itt: Szent-Györgyi emlékház

A kert alkalmas rendszeres dísz-fogadások rendezésére és a ház pedig alkalmas jeles vendégek elszállásolására. A közbülső időkben iskolák múzeumi (jellegű) látogatására… 

A ház a magyar Nobel-díj(as) és a C-vitamin hírének ékszerdoboza lehet. Ezen dolgozom 22 éve… 

Szent-Györgyi szellemi örökségével, a hagyaték muzeális tárgyaival és ezek mellett akár ultramodern elektronikai eszközökkel is tehetjük élőbbé a jeles házat…

A kert tisztásán pörgő C-vitamin hologramtól a falakon az elhaladáskor megjelenő Szent-Györgyi-képekig sok modern dologgal válhat valóban élővé e villa…

Természetesen csakis alapítványi tulajdonban tudom elképzelni a Nobel-díjas villa biztos jövőjét.
Alapítványunk szívesen vállalja a méltó berendezését és működtetését.
Akár a Szent-Györgyi Emlékház Alapítvánnyal karöltve…

Más cégek jelentkezését, hozzájárulását és támogatását is örömmel fogadjuk…

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok :

Szent-Györgyi emlékház kialakítása (Egyéni képviselői indítvány) (2003-09-16)

Szent-Györgyi Albert emlékév (2007-03-23)

Szent-Györgyi emlékhelyet szeretnének (2007-03-27)

„Szent-Györgyi Albert vitaminpark és wellness központ” kialakítása ( Díszközgyűlési indítvány 2008.11.21.)

Szent-Györgyi: márkanév (2008-07-02)

Szent-Györgyi emlékház

Nobel-díjas CSOK

2024 dec. 3.

The post A Nobel-díjas villából végre illő emlékház lehet ! appeared first on Szögedöm.hu.

Újporlódi CSOK beindult.

Mit hoz a jövő?

Üdvözlettel:

Volford László

Eladó családi ház

Szeged, Szent-Györgyi Albert utca

Leírás

Mindennap szeretné átélni, hogy milyen körülmények között élt és dolgozott Magyarország egyik leghíresebb NOBEL-díjasa, Szent-Györgyi Albert? Itt a soha vissza nem térő lehetőség! A patinás ingatlan minden apró részletéből sugárzik az utca névadójának rendkívüli személyisége. Szeged, Újszeged, Szent-Györgyi Albert utcában egy 2004-ben felújított, 117 m2-es, 4 szobás téglaépítésű ház és a hozzá tartozó 34,4 m2-es melléképület eladó. A főépületben 4 szoba, 2 fürdőszoba, 2 konyha, háztartási helyiség is helyet kapott, melyekhez akár 4 járművel is kényelmesen parkolhatnak, az érkező vendégek az udvarban. Az ingatlan éke, a felső szint nappalijából megközelíthető, 14 m2-es íves terasz. A melléképületben kialakított apartman 1 szobával, 1 konyha-étkezővel, 1 fürdőszobával és egy terasszal rendelkezik. Elhelyezkedését tekintve, Újszeged egyik legcsendesebb részén, jól megközelíthető helyen található, melytől mindkét híd könnyedén megközelíthető. Az otthon melegét gáz-cirkó fűtés biztosítja. További információért hívjon bizalommal akár hétvégén is! Megtekintésre telefonos egyeztetés alapján van lehetőség. CSOK és kedvezményes kamatozású lakásvásárlási és felújítási hitelek elérhetőek az OTP hátterével, irodánkban.

The post Nobel-díjas CSOK appeared first on Szögedöm.hu.

A keleti kultúrák és nyelvek oktatása ma meghatározó szerepű és értékű kellene legyen a magyar (köz)oktatásban. Nem az. Távolról sem az.

Miközben folyik a kedélyes nemzetközi vállveregetés, hogy milyen jó barátságba kerültünk török testvéreinkkel, ugyan hány ember tud ma törökül ?

Miközben folyik a teljes pályás letámadás Kína részéről már kevésbé kedélyes értetlenségünk közepette, ugyan hány ember tud ma kínaiul ?

Miközben folyik a nagy- és kisorosz nép véres háborúja, amely közvetve vagy közvetlen (Kárpátalján) bennünket is fenyeget, ugyan hány ember tud ma oroszul ?

A nem is olyan régi polgári világban 4 idegen nyelvet beszélni egészen szokványos része volt az általános műveltségnek. Öregapám, Csanád-Arad-Torontál tisztifőorvosa még így mondogatta kisgyermekkoromban : „Ahány nyelv, annyi ember ! vagyis : Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy ! Annyit érsz, kicsi fiam…” Ma ki mondogatja ezt a velős mondást ? Nagyjából negyed százada senkitől sem hallottam. (Talán majd a Terminátor lefordítja Bábelt is a kedvünkért?)

Az angol ma ráragad a gyerekekre. A következő 3 alapnyelv ma a magyarnak a baráti török, amely kapu 150 millió „rokon” megértéséhez és ott az orosz, amellyel új barátságokat köthetünk, no meg a kínai, amelynek ismeretével elkerülhetjük, hogy emberöltőkre gazdasági gyarmatországgá váljunk… vagy esetlen végképp eltűnjünk… E három alapnyelv a Magyar Megmaradás záloga.

Erre teremt lehetőséget : Atilla – A Napkelet Modern Iskolája – A Kelet Kapuja
Keleti műveltséget valamint keleti nyelveket (is) oktató tanintézmény.
Keleti Ki-Tekintetű Tehetségfejlesztő Tan-Rendszer.

„Ex oriente lūx” – ma bizonyosan – Keletről jön a fény !

„Turán hazavár”

TURÁN UTÁN

Én érzem, eltévedtem a sűrűben,
Az embernyájban, idegen gyűrűben,
Kőbörtönök közt tétováz a léptem…

És hiszem, hogy hiába hull a vérem…
Közönynek szürke homokja beissza,
Ha Őshazámba nem mehetek vissza !

(Juhász Gyula)

Célunk : A Napkelet Magyar Iskolája – Orientalisztika azaz Korszerű Kelettan alap- és középfokon

A 12 osztályos alap- és középképzést kívánom beindítani egy országos iskola-hállózat keretében.
Nagyjából megyénként egy tanműhellyel…

Ez lesz gyermekeinknek és unokáinknak a túlélést jelentő KELET KAPUJA !

Alkalmas helyszín az Iskolanővérek Iskolája, amely Móricz Zsigmond Általános Iskolaként működött, amíg egy negyedszázada be nem zárták …

A politika ma már nem képes megállítani a Magyarság hanyatlását. Az egyházaink sem. Ahogyan ezt az iskolát is enyészni hagyták volna… Egy kőkemény keleti-magyar iskolarendszer az utolsó esélyünk !!!

Ehhez kérem a támogatásukat és minden Turáni Testvérünk támogatását.
A terv(ezet)em a mellékletben.

Turáni és Kathólikus változatban is…

Most annyi dől el, hogy a 100%-osan lakosság-ellenes pénzízű kifektetés valósul meg,
vagy az Újszeged városrész számára negyedszázada enyhítendő iskolahiány oldódik meg végre.

Máté evangéliumából is tisztán tudhatjuk, az igazi Gonosz, a Gonász nem más mint Mammón !!! A Pénz sémmi İstene. „Senki sem szolgálhat [egyszerre] két úrnak ! […] Nem szolgálhattok [egyszerre a Jó] İstennek meg a Mammónnak.” (Máté 6:24) vagyis „a Jó İstennek meg az ördögnek.”
Gyalunk is közérthetővé teszi tisztánlát(tat)ón a Természetes és a Jó igazi ellenségét, amikor így írja
az EMBERI HITVALLÁS költeményében :

Szeretem e világnak minden gyönyörüségét
És minden bánatát, a napot és esőt,
A márciusi zsongást, a decemberi békét,
A kelő csillagot és a lepihenőt.

Szeretem kis fiúk és lányok forradalmát
Iskolák udvarán, s a dérvert öregeknek
Bús topogásait, sírok örök nyugalmát…
Csak Mammón, gyilkosunk, csak téged nem szeretlek!

(Juhász Gyula)

Ajánlott olvasmányok :

Védettség helyett eladta a SZEFO Újszeged egyik legrégebbi iskolaépületét

2024 okt. 30.

Bevásárlóközpont vagy keleti kultúrákat oktató iskola? Fordulat az újszegedi épület sorsában

2024 nov. 12.

The post Mammón új hídfője vagy a Magyar Megmaradás reménye ? appeared first on Szögedöm.hu.

Nekem a legelképesztőbb dolog, hogy a legtöbb embör már azt se tudja mi az a „szendvicsembör”, de még azt se, mi az a „szendvicsember” ! Erre hívta föl Koppci fiam a figyelmemet, hogy a mai emberek már magát a szót sem értik ! Sebaj ! Itt az idő és alkalom föleleveníteni !

A Szögedi Szendvicsembör nem csak régi jó barátom, de környezetbarát is.

A Szögedi Szendvicsembör fáradhatatlanul rója köreit Szögedön. Kerékpárral…
Ahogyan röndös embörhöz az illik… egy Szöbb Szögedért… egy élhetőbb Városért… ahol nem pártok csatározásain és osztogatásain meg fosztogatásain enyészik el a Város, hanem a helyfiek szerető gondosságából építközik…

A Szögedi Szendvicsembör nem csak az én derék, jó barátom, de szívesen lesz az Önöké is.
Barátságos, jó lelkű magyar, aki a fényképöt is jól tűri…
Ha nem is tud mindönről mindönt, de biz’ igen művelt is.
Beszélgessenek hát Vele, mert jól esik Neki is a Jó Szó…

Örülök, hogy ilyen barátom van…
Hasonló örömöt kívánok mindön röndös szögedinek !

Ajánlott még :

Kátyúváros

helyött

SZÖM – SZÖGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL

Olvasói hozzászólás :

Évekkel ez előtt láttam egy IGAZÁN TALÁLÓ hirdetést:
Egy NÉGER volt elöl-hátul beöltöztetve „szön’vicsembörnek”:
szoláriumot hirdetett a békásmegyeri aluljáróban sétálva.

The post A Szögedi Szöndvicsembör appeared first on Szögedöm.hu.

Szeged az elmúlt évtizedekben határozottan lemaradt. Minden tekintetben.
Nemcsak a nemzetközi porondon, de hazai városaink többsége is elhúzott mellettünk.

Módszeresen elpusztított épített örökségünk… Pl. egy hajdan szép napsugaras ház Fölsővároson…

Nem hogy SZEGED (BELVÁROSA) a VILÁGÖRÖKSÉG része nem lett, de hagytuk értékeinket még tovább romboltatni a hűtlen kezelőkkel, a Város-ellenes helyi balvezetéssel …

Valódi fejlesztések helyett Városunk elmerült a fesztigyálozás vigalmaiban…
Cirkuszt, kenyeret! (Panem et circenses!) – Ez a modell működik ma Szegeden.
(Róma legelvetemültebb császárai is ezzel tartották féken a lebutított népet.)

Valódi városi koncepcióra és fejlődésre, értékmegőrzően korszerű átalakulásra van szükség !

SZÖM – SZÖGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL – SZAKÉRTŐI ÖNKORMÁNYZATI MODELL
A célom városatyaként fölzárkóztatni szülővárosomat végre az Európai jóléti városok szintjére.
Sőt a távlati célom messze meghaladni azok színvonalát! Gyökeresen…
Mind kulturális, gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi és minden más tekintetben is…
 

Pártpolitika – helyi politika – Várospolitika

A politika föladata lenne a többségi társadalom érdekeinek képviselete, a közjó, az általános jólét előmozdítása. Ezzel szemben mára világszinten oda jutottunk, hogy a politika többnyire csupán „politikai marketing”-gé silányult. A nagypolitika háttérszemélyeinek célja a hatalom megszerzése és ezáltal a közpénzek kiszipolyozása. A valószerűtlenül túlárazott beruházások minimál színvonalon való megvalósítása köszön ránk Városunk utcáin is mindenfelől.
A politika és a gazdaság összefonódása és a gazdasági érdekek a világon mindenütt háttérbe szorítják a többségi társadalom valódi problémáit és a lakosság érdekeit.
Ezen kívánunk most változtatni Szegeden.

Szeged évtizedek óta magán viseli a hazai „modern” demokrácia minden betegségét is. A józan szegedi választópolgár nem tudja már, hogy sírjon vagy nevessen – esetleg közönyösen fölülemelkedjen – azon a szánalmas politikai színjátékon, amely a Torony alatt zajlik évtizedek óta. Az örökös lehetetlen és tehetetlen szembenállás lehetetlenné teszi a Város érdekeinek érvényesülését is.
Ez szinte minden területen érzékelhető.
Mi most nem felelőst keresünk, hanem alternatívát kínálunk!

Alapföladatunk:

Egyensúlyt kell teremteni az országos politika és a helyi várospolitika között!

Közvetlen demokrácia

Helyben a megoldás maga a közvetlen demokrácia, a Várost értő és érző többségi akarat érvényesítése! A társadalmi élet fölelevenítésével városi szinten ez ma is érvényesülhet. Ha az egymást ismerő, értő többség összefog, minden problémát sikeresebben képes megoldani. Ez persze sért(het)i bizonyos társadalmi csoportok érdekeit, akik abban érdekeltek, a társadalom mindig minden szinten megosztott legyen, mert minden hasznot a saját malmukra hajtanának. Ezt már a rómaiak is jól tudták és alkalmazták: Oszd meg és uralkodj! (Divide et impera!) – Hát ezt a megosztottságot kell most legyőznünk a szögedi polgárok segítségével.
Ez Szegeden 2024-ben Önökkel most sikerülhet!

SZÖM mint Szakértői Önkormányzati Modell

A pártpolitikának nem lehet súlyponti helye az önkormányzatokban!
Szakértői önkormányzatokat kívánunk Hazánk városaiban!
Minden területen szakértőkre kívánjuk bízni a városfejlesztést, a civilek széleskörű bevonásával ahogyan ez korábban már a harmincas években elindult Szegeden…
Ennek első, mintaértékű példája lehet Szeged.
Szegeden kívánjuk útjára indítani a SZÖMöt!
A távlatokban pedig Szegedről mintaként másolható lesz a Szakértői Önkormányzati Modellt.

SZÖM mint Szegedi Önkormányzati Modell

A Szegedi Önkormányzati Modell alapja a képviselő-jelöltjeink függetlensége, a jelöltek Szeged és a szegedi közösség iránti elkötelezettségére, valamint a szakmai és társadalmi háttere. Jelöltjeink pártoktól többé-kevésbé, de leginkább a Város-ellenes gazdasági érdekcsoportoktól  mindenképpen függetlenek kell, hogy legyenek. A független szakértői csoportokkal való rendszeres egyeztetés és együttműködés alapja lesz egy új fejlődési pályának.
Az önkormányzati ismeretek, szakmai követelmények elsajátítása érdekében rendszeres képzéseket, tréningeket (Önkormányzati Akadémia) szervezünk a képviselők és a hivatali dolgozók részére is. Ezáltal megvalósulhat a Város történetiségéhez is, és lehetőségeihez is illeszkedő szerves fejlődés.
A kampány és a későbbi önkormányzati munka során széleskörű együttműködésre törekszünk minden szakterület szakértőivel. Tesszük mindezt egy új politikai stílus megvalósításának jegyében.

A SZÖM, azaz a Szegedi Önkormányzati Modell sokrétű helyi képzéseket, a szakértők hálózatát, új stílusú helyi politizálást magasabb szintű önkormányzati működést is eredményez. Ebben partnerünk lehet a Város lakosságán túl kerek egy évszázada (Trianon óta) nálunk fejlődő egyetemünk is.

Kiemelt föladatunknak tekintjük az új politikai stílus megteremtését, amelyben a szakértői politizálás tisztán a Városért folyik és nem személyes és szövevényes üzleti érdekek mentén…

Támogatásukban bízva
Tisztelettel :

Dr. Szabó László
Független jelölt

SZÖM – SZEGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL – 2019

Ajánlott még:

LECHNER LAJOS SZÜLINAPJÁN – SZEGED A VILÁGÖRÖKSÉG !

1833 jégbontó (február) 8.-án Budapesten született a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök, építész: Lechner Lajos a világörökségre érdemes tervek szellemi atyja.

 Vezetőt a Városnak!

The post SZÖM – SZÖGEDI ÖNKORMÁNYZATI MODELL appeared first on Szögedöm.hu.

Hasonló állomások sora hirdette, hogy e vasút és az állomásai Egyazon Országhoz tartoznak…
Magyarországon végigvonatozva az állomások is hirdették mind az együvé tartozást !
Ezért is oly hasonlatos például a Ceglédi, a Szegedi és az (azóta oláh megszállás alatt álló, de) még álló Aradi Pályaudvar is…

Ezek az állomások nem csak pompás épületek lettek, de hatalmas előterekkel is rendelkeztek.
Néhány évtizede még kiváló alkalom lett volna e terek rendezésére. Szegeden különösen, ahol körös körbe csak apró eggy-két szintes épületek álltak… Kiváló kiszolgálóterek, mint pl. kávézók, pékségek, süteményezők lehettek volna, akár a Város kezelésében…

Mint jól látható, a villamos már 100, sőt még annál több éve is arra járt. Akkoriban azonban még többnyire csak gyalogosok, vagy lovaskocsin érkező urak és hölgyek jártak arra. Ma a korszellemnek megfelelően sokan gépjárművel érkeznek, hogy vonatra váltsanak…

Ehhez kelett volna igazítani az állomás fölújításakor a parkolási és átszállási (P+R) lehetőségeket is ! E fejlesztési lehetőségnek azonban keresztbe tett a helyi balvezetés tervtelensége. No meg a biztosan nyomuló ingatlan-maffia !

A kis házak helyett terpeszkedő ronda nagy társasházak nőttek, amelyek a környék forgalmát fölöslegesen növelték és a parkolási lehetőségeket is tovább szűkítették. A Város tervtelen balvezetése tehát az állomás környékének parkolási gondjait is tovább súlyosbította ! A felelősök ma is pozícióikban pöffeszkednek !
Az elszámoltatásuk még várat magára…

De hogyan is lehetne az Indóház tér gondjain és különösen az egészet elszenvedő környék, azaz a városrész gondjain enyhíteni ?

Először is: Növelni kell a parkolófelületet ! A fölöslegesen nagy gyalogostereken a vonatok beérkezését leszámítva a népek amúgyis csak elvétve lézengenek…

Másodszor : az idáig kiterjesztett fizető parkolóövezetet el kell törölni !
Ez a fizetési kötelezettség tolja be az állomásra kocsival érkezők tömegeit az addig békés, környékbeli mellékutcákba, ahol pedig – a szokott tervtelenségben – máig ingyenes a parkolás !

Harmadszor : Az állomásra bejövő és kimenő forgalmat eggyirányúvá kell tenni !
Így biztosítható a folyamatos be és kiáramlás a jelenlegi kháosz helyett…

Negyedszer : a vonathoz sietőknek (akiket szeretteik visznek) a kirakó pontokat már nyugaton legalább negyedszázada kialakították (angolkodón drop off point). Nálunk ennek a tervezési gondolata is elmaradt ! De hát ilyen az, amikor oda nem illők vezetnek egy Várost ! Ezen kellen változtatni idén, 22 év hűtlen kezelés után…

Ötödször : a Kűlukon túl egy kiegészítő parkoló rendszer is helyet kaphatna ! Természetesen megóvva az épített ipari örökséget is ! Pfaff Ferenc pompás örökét. Tudom, hogy ez túl sok a maiaknak…

De hát Ady szavaival :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)

Amit azonnal meg lehet oldani, az a fizető parkolási övezet rögtöni rendezése.
A többihez már tervezés is kell ! De hát ezért vagyunk ! Hogy elvégezzük, amit a hiábák 22 év alatt nem voltak képesek…

Kifinomultabb helyeken az ilyen közlekedési meg parkolási dolgokat közlekedési szakmérnökök intézik.
Olybá tűnik, hogy Városunk balvezetőinek a folyamatos mutyulás meg süketelés mellet ilyesmire nem telik. Pedig a Város lakói igazán megérdemelnék az élhető környezetet !

Szeged Városa ennél sokkal többet érdemel !

Szöged többet érdemöl !

Ajánlott olvasmány :

PFAFF-NAPON – PFAFF FERENC SZÜLINAPJÁN

Pfaff Ferencünk öröksége ma egyre fogy !
Avatatlan, tudatlan döntéshozók eggyre bontják a kisebb nagyobb szabványépületeket, amelyek Magyarországot jelentették… pl. eszetlenül Pfafftalanítottak az Észak-Balatonon… csaknem minden kis falu bájos bakterháza bontás áldozata lett…
A Szegedi Teherpályaudvar patinás épületei is bontás előtt állnak a hozzá nem értő balvezetés és a MÁV pesti káderkörének homályában…
Megvan azonban a tervem !

Pfaffeum !

Őrizzük meg Pfaff örökségét !
… hogy Magyarország ne múlt idő legyen, hanem gazdag és szebb jővő !!!

Ajánlott olvasmány:

A DEBRECENI PÁLYAUDVAR PUSZTULÁSA

The post A Szegedi Nagyállomás környéke mielőbb rendezendő ! appeared first on Szögedöm.hu.

JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL !

Több, mint két évtizede, egy negyedszázada sürgetem : Emlékházat Juhász Gyulának!

De Szeged balvezetésének erre se esze, se gondja, se ideje !

Mi marad hát ?!

OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN!

Minek is örülhetne jobban Ő, ha onnan Föntről letekint ?! … Mint ha olvasnánk meg szavalnánk Őt…

Szörözzünk hát örömet Igaz Magyar Költőnknek, mög mindön magyarnak, aki érti Őt !

Juhász Gyulát máig is alig ösmeri a szögedi, hát még a vidéki (nem szögedi) magyar olvasó.
A hangos, botrányos Ady máig tolakodón hírös, míg a mi szerény csöndes Juhász Gyulánk költészete meg a feledés homályába enyészik. Az oskolai tanórákon túl nemigen bújja senki szép versös köteteit…

Juhász Gyula Szögedön születött, 1883 április 4.-én, és Szögedön is húnyt el 1937 április 6.-án.
Maga is úgy vallotta : Április az Ő hónapja !

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt. […]

Most is holdtölte van… mint amikor Gyalunk született…

ÁPRILIS BOLONDJA !

Dajkája néhány napra rá más Szabadkán szoptatta…

Szabadkai emlék

Csak kérdezzünk meg bárki gyermeket a közelünkben, hány Juhász Gyula verset tud(na) elszavalni!?
A közoktatásban is többször olyan súlyos a csapodár botrányhős, mint a bús rögéhöz hűségös, tősgyökös szögedi vérünk. Pedig… Lehetne ez másképpen is !

Juhász Gyulának viseli persze nevét utca és iskola, egy szobra is van, sőt a bolonyai EUr-idiótizmus előtt még főiskolája is volt, de bizony Neki még egy emlékszoba sem jutott a tulajdon szülő városában.
Ajánlott olvasmány : Emlékházat Juhász Gyulának!
Szülőházát még a frissen alapított Szegedi Egyetem klinika-építési lázában bontották el – fanyar módon ezzel éppen – Költőnk alapbetegségét, a búbaját (beteges, idegen szóval „depresszió”-ját) fokozva. Könnyes tekintettel búcsúzó érzéseiről így írt a hatrongyosi öreg szülőházából kiűzetve :

„A szülőház, amelytől Móra Ferenc a középiskola után búcsút vett, ma már csak emlékben él. Lebontották, mint ahogy nálunk általában a nemzeti sportok közé tartozik a költők szülőházának lebontása. Pindaroszét még az ellenség is megkímélte, de nálunk félnek tőle, hogy a példa vonz és még egy költőnek kedve támad, hogy megszülessék benne.

Könnyű volt Tömörkény Istvánnak – mondogatta egy szegedi poéta, amikor Dugonics András szülőházának lebontása után az övére került a sor – , Tömörkény a ceglédi állomáson született. Az állomásokat pedig bajosabb lebontani.” – Ebben egészen nagyot tévedett ! Hiszen a II. Világháború brit-amerikai bombázása sok hasonló kincsünket tönkretett. Tömörkény szülő-állomása azonban valóban túl élte ezt is.
(Cserébe a kommunistáink verték szét szép szögedi házát.)

Manapság gyakran járok Cegléden, az állomáson. A Tömörkény-szülőház (állomás) melletti (azzal egyidős) vasúti raktárépületet éppen most hagyja enyészetre a tervtelenség „modern” indulatja. Hiszen leégett… a tetőt meg ugye képtelenség lenne visszarakni, így békeidőben… állami, vasúti pénzekből… Pedig lehetne benne Tömörkény-kiállítás, vagy akár a környékével akár egy Tömörkény-negyed !!!

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… Régi viták tárgya ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is akár ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

Épp e szobra talpán, mög a Város hírös „(évtizeden át nem) zenélő szökőkútján” (is) álló verséről, a „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem. Ahogy Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, sem jutottak tovább a címénél! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma itt!”

Juhász Gyulát ma sem igen olvassák, csak takaróznak inkább a nevével. Épp e „Szeged” verse zengi :

„Mert búsulásra volt itt mindig ok,
Ugye bajtársak, ugye magyarok?”

– Hát én nem búsulok !
Töretlen küzdök érte, hogy ez megváltozzon gyökeresen, azaz deákul szólva: „radikálisan”!
Legyen a Városa, Emlékházának Városa, ahol minden(ki) a helyére kerül!

Ajánlott ma e kevéssé ismert remeke : JUHÁSZ GYULA – EMBERI HITVALLÁS

…és e kevéssé ismert kötete is : JUHÁSZ GYULA EVANGÉLIUMA – KOSSUTH RÁDIÓ (2018)

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök.

Ajánlott olvasmány még:

ÁPRILIS BOLONDJA

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK – HALÁLA 75. ÉVFORDULÓJÁN

EMLÉKHÁZAT JUHÁSZ GYULÁNAK! – HALÁLA 80. ÉVFORDULÓJÁN

PÉTER LÁSZLÓ – IRODALMI MÚZEUM SZEGEDEN

Szabadkai emlék

A márciusi láz – Juhász Gyula

The post JUHÁSZ GYULA SZÜLINAPJÁN – AZ EMLÉKHÁZA MÉG NEM ÁLL! appeared first on Szögedöm.hu.

Kis csapatommal Szászrégen fölött szálltunk vízre a Görgény patak torkolata fölött, ahol már a Maros éppen evezhető…

Ahogyan Petz-ősöm is tette, két hét alatt szinte napra pontosan értünk Szegedre.

Az Ő képes naplójához, annak 100 éves tükréül megírtam a magamét és meg is jelentettem (több más tanulmánnyal fűszerezve) e könyvben :

Ím : Maros – a Hű Folyó…

Azután is eveztünk… a román EU-csatlakozás előtt… Az iható Marosért…

Marosfőtől Marostőig

Idén is indulunk !
A 120. évfordulón… Tiszától Tiszáig evezünk a Maroson !
Tisza biz egy falu a Maros mentén… a Maros meg végül a Tiszába torkollik…

Támogatókat örömmel látunk. Akár csatlakozókat is, de csak igen gyakorlottakat, hiszen a Maros fölsőbb folyása igen vadregényes… néhol régi malomgátakkal, másutt ipari szörnyépítményekkel is veszélyes…
Az érintetlen természet azonban vissza-visszaköszön…
A Hű Folyó partján mi magyarok otthon vagyunk !

Vida Róbert Tanár Úr, a Klauzál-Radnóti Gimnázium történelem tanára, akivel csaknem minden melengető hétvégén Nagylaktól Szegedig evezünk, szívesen vállalja a veteránok és gyakorlott öregdiákok fölkészítését…

A könyv pedig immár a harmadik képes naplóval is gazdagabban újra megjelenik majd !!!

Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány még :

Túra a tiszta Marosért

Vendégváró gátőrtanya a Maros partján

Tisztább Marost! (2006-07-09 , Webradio)

Megérkeztek Szegedre a Maros túra résztvevői (2004-08-04, Webradio)

Evezőkkel végig a Maroson (2004-06-04, Webradio)

Holt-Maros – Volt-Maros

Szabó Bendegúz (7 éves szögedi legényke) szerint nem „holt” az, csak „volt”… Él az még… Csak már nem a Maros része…

Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját javasolja (2011.02.24. Szegedma)

„… kívánatos lenne a teljes szakaszt  rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is…”

A Holt-Maros védettsége… – a tények tükrében

” Még 2003-ban, 8 esztendővel ezelőtt indítványoztam Szeged (és határa) természeti értékeinek védetté nyilvánítását. Természetvédő képviselőtársaim – Makrai László és Molnár Gyula – támogatásával terjesztettem elő az indítványt. A természetvédelem érdekében folytatott „tavaszi hadjárat”-ot a napirendről is leszavaztatta akkor a polgármester és a baltöbbség. Azóta pihent az ügyirat (a több, mint 100 oldalas szakértői javaslattal egyetemben) a városháza fiókjaiban szebb jövendőről álmodozva… ” – Most meg (2011-ben) maga terjeszti elő !!! Milyen érdekes! Csak nem pénz(mozgás) van a háttérben?! Ahogy szokott…

A teljes cikket ide (vagy a képre) kattintva olvashatja el!

Holt-Maros: Szeged Velencéje (2009.04.24. Szegedma)

A Holt-Maros életrekelt(és)e… – meg a 7 éve halogató irodavezetői „válasz”

Holt-Maros á la Szeviép , és az ellenérvek

Környezetrombolás, természetpusztítás „Holt-Maros rehabilitáció „

A Holt Maros rehabilitációja ( Sűrgősségi beadvány 2003. 04.08.)

Folytatódhat a Holt-Maros rehabilitációja? (2011-02-08, Szegedma)

Védetté nyilvánítják a Holt-Maros területét (2011-02-11, Délmagyarország)

A Magyar Nemzet cikke ( a fönti írásra rákattintva nagyítható )

Szeged természeti értékei – TiszapartTV

Szeged természeti értékeinek védettsége

A balvezetés apparátusának halogató válasza Szeged természeti értékeinek védetté nyilvánítása indítványhoz:
” Az egyeztető tárgyalások lefolytatását követően van lehetőség a védelemre javasolt területek védetté nyilvánítását Közgyűlés elé terjeszteni. Ennek várható ideje 2004. IV. negyedév. „

…Azóta sem került napirendre…

A teljes írást – az iroda „ajánlását” ide kattintva olvashatja el!

Áprily Lajos

Tutajok

Állunk a parton. Szép aranymadár
acélos fényű hullámokra száll:

Tollászkodik a zengő-szárnyu nap,
felé fehérlő foltok siklanak.

Nagy méltósággal, mint a hattyuraj,
a fordulóban úszik hat tutaj.

Vizen derengő ősi fantomok,
keletre lengő vízi vándorok.

Kormánylapátról gyöngyeső pereg
habloccsanásra. „Meddig, emberek?”

„Zámig.” – A válasz tompa és komor
s mélységes, mint a munka és nyomor.

Alkonyba búgó titkos harsona,
úgy zendül, mintha Thamust mondana.

S tűnnek, haladnak, szürke hat madár,
hét napja és hét éjszakája már

TUTAJOK A TISZÁN…

A némán ballagó vizen
Tutajok úsznak szeliden.
Nekem mindegyik izenet,
Mely megállítja szivemet.

The post TISZÁTÓL A TISZÁIG A MAROSON – PETZ-EVICKE 120 ÉVRE appeared first on Szögedöm.hu.