Szabad-e regölni ?
Régi rónák, messzi puszták
Boldogságos mélabúját,
Érzitek-e még a vágyat,
Újra látni Vén Hazánkat ?

Szabad-e regölni ?
Érzitek-e még a vágyat,
Mely a szabad, ősi sátrak
Álmait áhítja vissza…
Ki a Volga vizét issza !

Szabad-e regölni ?
Hold ha feljő, Nap ha támad,
Érzitek-e még a vágyat,
Leborulni, le a Földre,
Az Anyára, az Örökre ?

Szabad-e regölni ?
Emlékeztek Emesére,
Arany Gímre, Fehér Ménre,
Világbíró Etelére,
Kinek itt hullt drága vére ?

Szabad-e regölni ?
Öreg İsten népe voltunk,
Európán átrobogtunk,
Hadak Útját égbe írtuk,
E világot győzve bírtuk.

Szabad-e regölni ?
Hej urak, haj, regö rejtem,
Könnyemet mély kútba ejtem,
Énekem mind elfelejtem,
Úgy sem ért már senki engem !

Juhász Gyula
1921

Alig száz éve még… Regös volt az udvarban !
Nem bögölyszem, kémek kéme, rémek réme, nem sivár beton-kövezet, nem kocsirengeteg, nem betoszarintott reklámújság szeméttengere és nem műanyaggal tömött kukák szemétrengetege… hanem… Regös volt az udvarban !

E remek költemény először a Magyarság 1921 október 23.-ai számában jelent meg, majd a Szegedi Szemle 1929 május 6.-ai számában…

Juhász Gyula Testamentom kötetébe is (33-34. o) beválogatta…
Ott a „regö” hosszú „ő”-vel, „regő” alakban szerepelt…

A Volga (folyó) magyarul Etil, Etel, talán Atil, azaz Attila vize…
Emlékezve… „Világbíró Etelére,
Kinek itt hullt drága vére”

Álmait áhítja vissza…
Ki az Etil vizét issza !
… bizonyára a szókezdőrím (alliteráció) kedvéért oroszkodón: „Ki a Volga vizét issza !”
Hun-rokon Qazaqul ma is Edil (Еділ)… Torkolatában pedig máig ott áll Etil / Itil / Atil (Asztrakhán) városa, amely a vallástürelmes Kazár Birodalom fővárosa volt…

Julianus barát elfeledett útja kapcsán érdemes fölidézni a még elfeledettebb két „Nagy Magyarország”: Magna Hungaria és Hungaria Maior, valamint az „Új Magyarország”, azaz Hungaria Nova (a Történelmi Magyarország) térbeli viszonyát… (Ez is filmre kívánkozik !!!)

Keményebb (kivitelű) Országok, mint például Tajwan természetesen már rég benyújtották volna igényüket az Őshazá(ik)ra… Legelábbis távlati tervbe veszik, ami számít…

EURÓPA TARTOZIK NEKÜNK!

Mi pedig tartozunk gyermekeinknek annyival, hogy e remek költeményt megtanítjuk nekik és a szívükbe írjuk a 100. szülinapján…

Olvasói levél:

Laci, ezt is köszönöm, még nem láttam/vagy elfelejtettem ezt a térképet, és a Juhász Gyula vers is új volt számomra.
Üdv : Gyula
Ádándi-Kiss Gyula

Milyen érdekes, hogy mind a kettő kimarad(t) a közoktatásból… (Sz.)

The post Regös az udvarban – 100 éve ! appeared first on Szögedöm.hu.

1922-ben, mindössze eggyetlen esztendővel a Hymnus születése után Szegeden hagymázban (typhus) húnyt el Mihalik Kálmán orvos, zeneszerző, éppen e napon 99 éve. (Született Oravicabányán 1896 február 21.-én.)

Mihalik Kálmán Szegeden írta meg Csanády György szövegére a Székely Hymnus zenéjét.

Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamot Mihalik Kálmán.
A Székely Hymnus bizony Szegeden született!
De hogyan is lehet ez ?
Mihalik Kálmán az olájok által kifosztott Erdélyből menekült Szegedre…
Kolozsvár kifosztott egyetemével egyetemben…

Mihalik Kálmánt Szegeden húnyt el. Igen ifjan, 26 évesen…
A sírja megvan. A halála óta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony kereste föl Gál Imre fafaragót, megmutatva, hol is nyugszik himnusz-szerzőnk.
Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe is hozták a sírt.

Nevét ma egy, a tehetséges erdélyi fiatalok támogatására létrehozott alapítvány viseli.
2009-ben a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen hivatalosan is Székelyföld himnuszaként fogadta el Mihalik Kálmán dalát, ekkor Mihalik Kálmán is díszsírhelyet kapott.
Díszsírhelye a Szegedi Belvárosi Temető főbejárata mellett található.

A Székely Hymnus 1922 május 22.-én Budapesten csendült fel nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján…

Mihalik Kálmán szülőházáról azonban 2017-ig mit sem tudtunk. A hellyét senki nem ösmerte…
A resicabányai Kun Lászlónak köszönhetjük, hogy végre „megkerült”. Majd 95 évvel a zeneszerző halála után végre emléktáblát is avathattunk székely honfitársainkkal. Magam az alábbi beszéddel köszöntöttem Őt és az eggybegyűlteket:

„Ki tudja merre, merre visz a végzet…”

Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban, a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz !
Alkotói nevét sem ismeri a magyar diák (amely ma éjjel is idegen rigmusokra részegedik) …
Pedig 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza…

Mihalik Kálmán orvos volt, ahogy magam is. Izzószívű hazafi, ahogy magam is…

Egyetemével menekült a kifosztott Kolozsvárról Szegedre. Mihalik már olyan ifjan maradandót alkotott, amit a legtöbben csak álmodni merünk ! Az orvos-zeneszerzőt fiatalon ragadta el a halál. Szülővárosomban fekszik azóta is. Majd egy évszázadig szinte titokban feküdt itt, mert a magyarellenes kommunista, meg szocialista rezsimnek még a „román fölszabadítók” emlékműve is fontosabb volt, mint a Székely Himnusz zenészéé. Érdemes azonban a „román” hősi halottakat is meglátogatni, ha Mihalik-nézőben jár a Szegedi Belvárosi Temetőben az igaz magyar, mert bizony ők is áldozatok voltak. Egészen megdöbbentő, űzött áldozatok…

A többségük Mihalik vére lehetett! Székely vagy rab magyar! Akiket maga előtt hajtott a tengely-áruló, kirekesztő, gerinctelen oláj (rumuny) hadsereg. Miért? Mert – legalább részben vagy (eg)észben – ők is magyarok voltak…

[See image gallery at www.szegedem.hu]

Csak tessék a neveket elolvasni töredelmesen ! Csaba királyfi csillagösvényén jár ma azok java is… Mihalik Kálmán után egy emberöltővel, talán éppen a Székely Himnusszal ernyedő ajkukon…

Az 1921-ben született Székely Himnusznak Csanády György székelyudvarhelyi költő írta a szövegét. Neki szerencsésebb sors adatott. Több mint fél évszázadnyi alkotó élet, míg a zeneköltőnek Mihalik Kálmánnak negyedszázadnyi hazafias gyötrelem után a hagymáz – idegen szóval a tífusz – vetett méltatlan véget. Az pedig egy gyilkosan komoly ragály. (Nem egy rémesen hírlelt kis koronás hiszti…)

A szintén Krassó-Szörény megyében élő, resicabányai Kun László érdeme, hogy „megkerült” a Mihalik-szülőház ! De legfőképpen az, hogy egyáltalán a szülőház kérdése fölmerült.

A szülőház emlékházzá és zarándokhellyé – mégpedig 15 millió magyar zarándokhelyévé – kell, hogy váljon mielőbb ! Bizonyos vagyok benne, hogy a magyar kormány hamarosan pártfogásába veszi, az Európai Unió pedig minden erejével megtámogatja majd a Mihalik-emlékház kialakítását. Hiszen ez Európa kötelessége !!! (Nem a hárompöcsű lányok meg a puncos fiúk egyenjoga…)
Nem gyökértelen idegenek, destabilizáló diverzánsok, hanem éppen a sokat szenvedett európaiak támogatása és védelme az Európai tanács dolga !!!
Az elnyomott európai nemzetiségek, a kirekesztett és üldözött európai kisebbségek – mint a székelyek – megsegítése az EU képviselőinek a föladata.

Oravicabánya pedig ezzel beíródik örökre látogatandó szent emlékhelyeink sorába, ahová életében legalább egyszer minden tisztes magyar ellátogat majd. Aki pedig nem-magyarként mégis „európai”-nak vallja magát, annak pedig legúgy erkölcsi kötelessége lesz meglátogatni a kirekesztettség emlékházát.

Oravicabánya – a Mihalik-emlékházzal – hazafias zarándokhelyévé válik majd Európa minden szabadságszerető fiának, bármily nemzetiségű legyen is!

A Mihalik-emlékház kialakításában fölajánlottam segítségemet magánszemélyként, támogatásként pedig a méltó emlékhelyhez az első százezret! Az Európai Unió vezetői bizonyosan fölajánlják majd az első százmilliót is ! Hiszen ez az együttérzés jelenti az „európaiság”-ot.

Trianon óta Magyarországnak igazságot még a nemzetiségi kérdésekben melldöngető EU sem szolgáltatott. Legyünk türelmesek ?! Adjunk még egy kis időt, hogy az EU igazságosztói – az illegális bevándorlók bűnpártolásán túl – végre valódi föladatukra is ráeszméljenek ! Európa elnyomottait kellene már végre fölszabadítaniuk !!!

Leginkább sűrű leveleinkkel és üzeneteinkkel segíthetjük őket!
Szakítsunk rá időt, hogy emlékeztessük őket – legalább EU-képviselőinket – valódi küldetésükre ! Talán nekik majd sikerül külföldi képviselőket is ráébreszteni a befogadó Magyar Igazságra…

Addig pedig…

Marad hát a fohász…

Székely Himnuszunk :

„Vezesd még egyszer győzelemre néped ! Csaba királyfi, csillagösvényen …”

„Az iskolában soha nem hallotuk ! Egyik gyerek se tudná, hogy mi az a Székely Himnusz !” – mondotta Szabó Álmus Kende 12 évesen, 2020-ban, Trianon 100. évében…
Érdemes volna legalább Trianon 100. évfordulójára minden magyar gyermeknek megtanítani végre !!! Ha ehhez a mai „magyar”(?) tanár-gárda impotens volna, hát legyünk mi illően potensek ! Tanítsuk meg mi szülők, otthon családi körben, vagy kiránduláson, nyaraláson gyermekeinknek és azok pajtásainak idén a kirekesztettek, a székelyek szép hümnuszát !

Mihalik Kálmán emlékének adózva

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

2020 Tavasza végén, Trianon 100. évfordulójának vészes közeledtén…
Európa 100 éve izzó bűnén és szégyenén…

Zengjen hát!

Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen!

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Ameddig élünk magyar ajkú népek,
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.

Keserves múltunk évezredes balsors,
Tatár, török dúlt, labanc rabigált.
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.

Édes Szűzanyánk, könyörögve kérünk,
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet!
Jussunk e honban, székely magyar földön,
Szabad hazában éljünk boldogan.

Ki tudja, innen merre visz a végzet,
Országhatáron, óceánon át.Jöjj hát,
királyunk, itt vár a Te néped,
Székely nemzeted Kárpát-bérceken.

Ős szabadságát elveszti Segesvár,
Madéfalvára fájón kell tekints.
Földed dús kincsét népek élik s dúlják,
Fiadnak sokszor még kenyere sincs.

Már másfélezer év óta Csaba népe,
Sok vihart élt át, sorsa mostoha.
Külső ellenség, jaj, de gyakran tépte,
Nem értett egyet otthon sem soha.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén…
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Pap Gábor székely művészettörténész 2002-ben derűlátóbb hangvételű befejező versszakot írt
a Székely Himnuszhoz:

Kigyúlt a mennybolt, zeng a hadak útja,
Csaba királyfi gyűjti táborát.
Szűnik az átok, kiapadt a kútja,
Szívünkön égi öröm lángol át.
Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja,
Megáll a szikla, nem porlik tovább,
Imánk az Istent újra megtalálja,
Köszöntsd ma népem üdvös hajnalát!

Ajánlott olvasmány még: Mihalik Kálmán emlékezetére

The post Székely Hymnus – a szerző halála napján appeared first on Szögedöm.hu.

Néha elfog valami mély honvágy
Az ős pusztára, amit cserben hagytunk
S szívembe tündökölnek égi rónák
Vén csillagai s megállok alattuk.

És érzem, eltévedtem a sűrűben,
Az embernyájban, idegen gyűrűben,
Kőbörtönök közt tétováz a léptem.

És érzem, hogy hiába hull a vérem,
Közönynek szürke homokja beissza
És Őshazámba nem mehetek vissza !

Turán után – Először a Délmagyarország 1920 március 28.-ai számában jelent meg. Azután a Nefelejcs kötetben (1921), majd a Pásztortűz 1933 december 25.-ei számában.

A Délmagyarországban meg a Nefelejcsben az 5. sorban még „bus honvágy”, a Pásztortűzben meg már „mély honvágy” szerepelt. Minthogy legutolsó megjelenését a költő jóváhagyta, így ez utóbbi „mély honvágy”-as változatot közölöm…
A „cserbe(n )hagyás” is egy kissé ingatag, hiszen a Délmagyarországban meg a Nefelejcsben még : „cserbehagytunk” szerepel…

A rím tökéletességének kedvéért ajánlom az alábbi apró csiszolatomat :

Néha elfog valami mély honvágy
Az ős pusztára, amint cserbe(n )hagytuk
S szívembe tündökölnek égi rónák
Vén csillagai – megállok alattuk.

Sajnos Gyulánktól-Gyalunktól már nem nem nyerhetem el e fonnyadt világban gyalulatom jóváhagyatalát, de hiszem, hogy mulattatná, sőt örvend is néki így, fönn, az égi rónákon …

A Turán után az ősi hitkeresésünk klasszikusa… Minden magyar alapérzéseként illendő, hogy közoktatásunk alapelemeként, minden magyar gyermek megismerhesse és lelke tükreként élje át…

Turán aveszta nyelven: Túiríánöm‎, középperzsául: Túrán‎, mai perzsául: توران‎ Turán, azaz ‘Tur földje’.
Irán és Turán örökös harcáról szól a Sáhnáma / Sáhnáme (A királyok könyve) a perzsa irodalom leghíresebb elbeszélő költeménye Firdauszí perzsa költő 977 és 1010 között (33 éven át) íródott, csaknem 50 000 kétsoros versében.

Érdemes megemlíteni, hogy Turán leánya a zenében közismert Turandot is …

Így válik a toszkán Lucca-béli etruszk-utód Giacomo Puccini operája, a „Turán leánya” is minden ízében a miénkké, magyarrá…

Íródott az égi rónák alatt nyár melegében az éji mennydörgésben…

…és Turandot magyarul…

… és talján eredetijében:

Sőt ! A szövegével is érthetően meg tanulhatóan…

Turán után ?!

… Vinceró … [ejt: vincseró] …immár… Győzve Győzendek…

Elég hát a vinnyogó defetizmusből !!!
Lássuk ! – Turán után – Magyarmód… Ím… a győzedelmes Nyáry (Szabó) változatban…

Turán után

Néha megcsap, mint napkeleti illat,
Fűszeres, álmos, valami vad mámor,
Ősi szavaknak mély zsongása ringat
És elcsal innen, e fonnyadt világból.

Néha elfog valami mély hű honvágy
Az ős pusztára, ahogy cserben hagytuk…
Szívembe tündökölnek égi rónák
Vén csillagai – megállok alattuk.

Én érzem, eltévedtem a sűrűben,
Az embernyájban, idegen gyűrűben,
Kőbörtönök közt tétováz a léptem…

És hiszem, hogy hiába hull a vérem…
Közönynek szürke homokja beissza,
Ha Őshazámba nem mehetek vissza !

The post Turán után – kerek 100 éve ! appeared first on Szögedöm.hu.

Beköszöntött az ősz Hunzaföldön…

De vajon hoz-e hunza szabadságot?

Elveszett karakorumi rokonaink szabad országa.

1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűntének napja.

Félezer éves fönnállása után Hunzahont, a hunzák hegyi tündérországát az alig több, mint negyedszázados, muzulmán kamasz Pakisztán lerohanta.

A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte az Ujgúrfölddel határos hófödte csúcsok között búvó Nagar és Hunza hercegségeket. (Talán ezzel érdemelte ki a gyilkos merényletet is.)
A nemzetközi fölháborodás pedig teljességgel elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, azaz Magyarország tiltakozása is váratott magára! Egészen máig várat…

No de lássunk egy hunza várat !

A Baltit erőd – középkori fellegvár a Hunza-völgyben

A Hunzahont megszálló pakik gyarmatosítják ma Britanniát és adják már London polgármesterét is!
Ládd: Hogyan lett Londonnak paki polgármestere?
Ugyanezen népség sanyargatja ma „jogvédőként” a rasszista Nyugatra vándorolt magyarjainkat…
Míg ők milliószám élnek az európaiak adójából ingyen, addig rasszista csak az lehet, aki ezért szólni mer!
Ha vérünket szívják is hivatásként, a rasszisták európai fehérekként csakis mi lehetünk !!!

De halljunk a hunzákról !

A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböznek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy a nyugati pastu-iráni arcok vonásaitól. Mongolidnak, kínainak meg igen nehezen mondhatóak. Végtére is “europid”-nak írták le a kínaiak a hunokat is…

Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…

Valóban? Rokonaink?! – Délibáboskodás? – Hol az igazság?

Amíg történelemhamisító “finnugor” néven emlegeti bárki “rokon”-ként “tudományos” fölhanggal is támogatva obi ugor nyelvrokonainkat, addig hunza-rokonságot emlegetni több, mint természetes. Amíg a helyesen hungrofinn(!) – mert nem “finn-ugor” – nyelvcsaládban hasonló nyelveket beszélők szemrebbenés nélkül “rokonaink”-ként emlegettetnek, addig senki zavarba sem jöhet a hunza-rokonság hallatán.

Rokonság… Mi is a népek közötti rokonság? – Lehet vérrokonság, lehet nyelvrokonság, de szélesebb kulturális értelmezésben lehet akár hagyományrokonság, sőt érintkezés révén akár népi atyafiság is…
Vérrokonaink a világban igen ritkák, nyelvrokonaink pedig a hungrofinnek és még sokan mások…
A lengyelek – bár szláv nép, mégis – “testvérkék”-ként (“bratánki” gyanánt) emlegetnek bennünket, magyarokat. Hun és magyar pedig néphagyományainkban Hunor és Magyar iker(test)vérsége révén igen régről rokonok.
A hunzák pedig a hunok maradváinak tartják magukat, csakúgy, miként a mi székely atyafiaink is…

A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és örökifjúságukról, másképp szólva rendkívül hosszú életükről híresek. Fene rákot nem ismertek a paki megszállásig…

A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km²) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni-orosz-kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét ezer méter.

Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. Ha a hunza függetlenség helyre nem áll, úgy a paki atomhatalom autópályát épít rajtuk át Kínába, így a világ egyik legtisztább völgyéből sikerül majd a legmocskosabbat “kifejleszteni”…

A hunzák teljesen egyedülálló, rokontalan nyelve, a burusaszki nyelv jószerivel máig kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi törpe-tanszéke sincsen a hunok, vagy a máig élő hunzák hagyatékának föltárására, kutatására, meg oktatására …

A hunzák bár elzártan élnek, műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.
Míg a műveletlen pakik többsége írástudatlan (analfabéta), addig a hunzák csaknem 100 százaléka írástudó. De mi láttunk már ilyet a Kárpát-medencében…

Hunniában és Hunziában…
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül “hun”-”za”, vagyis “a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) “húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így “Húntsz-za” ’a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok/íjászok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki nyelven: ہنزہ .

Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, b(u)rusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, de khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…

•  
• 
  Buruśo Birkiş (Burusho Birkish )

A pakik által megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű térségének – nyelvterképe:

Ehhez a nyelvsűrűséghez – azaz nyelvszínességhez – ma csak a Kaukázus hasonlítható…

A b(u)rusók ma túlnyomórészt iszmá’íli muzulmánok eltérően a megszálló paki tömb hanafí szunni (iszlám) vallásától. Ez az – innen nézve – apró különbség eggyáltalán nem mellékes körülmény egy olyan világban, ahol ma is őrjöngő ördögi mészárlás folyik a szunni fasiszlám “állam” felől a kisebbségi sí’ák (meg persze a keresztények) ellen…

Egyes feltételezések szerint a hunzák fehér hunok, Attila népéből kivált népcsoport leszármazottai a hunzák, akik ekként az ősmagyarokkal, így velünk is rokonságban állnak. A fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. (Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.)

Az elfeledett – oktatásunkból is kirekesztett – Fehér Hun Birodalom kellős közepén élnek ma a hunzák. Bár saját szájhagyományaik szerint már Megalexandrosz (Nagy Sándor) korában is ott éltek…

A hitük szerint a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét fölső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó hagyományban!), a legfelsőben lakik “Insáan“, a Lelkek Ura, és az ő “hímzése” a Tejút, mely nálunk a Hadak útja. A tündérek a miénkhez legközelibb, határos világ lakói, így ők könnyen átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy – magyarul talán Oltár-hegy – tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósulhat meg a világok közötti átjárás.
Igaz, ami igaz… Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, az mind szörnyethalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa.

A Hunza csúcs középen, balra tőle a Bublimotin, azaz a “Hölgyujj”, jobbra pedig az Ultar délnyugati gerince a Karakoramban.

A hunza függetlenség letiprásakor szocialista államvezetésünk természetesen gyáván hallgatott. Nem emelte föl a szavát szokott módon sem a “népek elnyomása” ellen, sem pedig rokonaink védelmében. De hát ilyen a “modern” magyar diplomácia már több, mint fél évszázada. Egy olyan ország pedig, melynek saját jellegzetes (karakteres) külpolitikája, vagy diplomáciája nincsen, tulajdonképp nem is létezik. (Lásd: A SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA)
Talán ez is közös vonás: a magyar önállósága is teljességgel kétséges. Csak éppen a hunzák egy atomhatalom nyílt megszállása alatt élnek. Mi ellenben saját kishitűségünknek a rabjai vagyunk! …Bár talán végre lassan alakul már a független MAGYAR külpolitikánk…

A cuclizmust követő deformkor magyar kormányai sem foglaltak állást Hunza és Nagar államok függetlensége mellett…
Pedig ugyan mi veszedelem származna abból, ha végre magyarul kezdenénk gondolkozni, magyarul kezdenénk mozogni a világban?!
Csak a megbecsülésünk növekedne más népek szemében, ha legalább olykor saját véleményünk lenne! Szánalmas volt az évszázados vélemény-szolgaiságunk. Itt az idő szakítani e szánalmassággal örökre! Magyarok vagyunk!
Ha néha meg-megdöbbentjük végre a nemzetközi közvéleményt szokatlan állásfoglalásainkkal, talán azt is észreveszik, hogy létezünk!
Talán a térképen sem kell majd tévedezve keresgélniük Magyarországot!
Hanem amíg jászokat (oszétokat), hunzákat, ujgurokat, jugurokat és magarokat is semmibe vesszük, és semmibe hagyjuk, addíg szép lassan – társtalanul – mi magunk is csak fogyatkozunk, elveszünk…
E szétmorzsolódó népek lehetnének leghűségesebb – mert természetes – szövetségeseink.

Nem létezik ma a Kárpát-medence egyetemein eggyetlen Hunza, vagy éppen Fehér Hun (Heftalita) tanszék sem! De Jász, Jugur, vagy Ujgúr tanszék sem tobzódik…
Mi több, egy elfogulatlan “Rokonságkutató Intézetünk” sem létezik!
Pedig ugyan mibe kerülne? Semmibe… Egy népnek, mely eggymillió háromszázezer álsvájcifrankos banki csalást hízlalni is elég vagyonos! Rokoni hídépítésünkhöz Rokonságkutató Intézet, vagy tanszék első pilléreknek remekül megfelelne!

Mire is számíthatnak szegény elárvult hunzák, ha már utolsó, még megmaradt (államiságú) rokonaikra sem?!

Gyümölcsözőbb Jövőt kívánunk a hunza őszben!

A sokszínű a hunza szöllőhöz hasonlatos sokszínű hun(za)-magyar együttműködést …

Talán volna mit tanulnunk egymástól!
Érdemes lenne legalább tudomásul venni, és figyelmünkkel kísérni (ezernyi álhír haszontalansága helyett) őket, még többnyire romlatlan, tiszta életüket…

Többre hivatott nemzetünk megmaradt gyökérzetének és messzeszakadt magvainak, rokonságának ápolásával talán a mi életünk is megtisztulhat, megszépülhet majd…

Szebb Jövendőt kíván hunnak és magyarnak:

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok:

1. Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben: Hunoktól a hunzakutokig (Napkút, 2004.)
2. Csáji László Koppány: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből
3. A hunzák 100 évig élnek
4. John Robbins : Százévesen egészségben (320. oldal)
5. Dr. Allen E. Banik : A hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960)
6. Ralph Bircher: Hunsa

Hunza: A Paradise Of High Literacy, Longevity and Gender Equality in a Remote Corner Of…

  

Hunza Valley

The post Hunzahon szabadsága … appeared first on Szögedöm.hu.

Néha elfog valami mély honvágy
Az ős pusztára, amit cserben hagytunk
S szívembe tündökölnek égi rónák
Vén csillagai s megállok alattuk.

És érzem, eltévedtem a sűrűben,
Az embernyájban, idegen gyűrűben,
Kőbörtönök közt tétováz a léptem.

És érzem, hogy hiába hull a vérem,
Közönynek szürke homokja beissza
És Őshazámba nem mehetek vissza !

Turán után – Először a Délmagyarország 1920 március 28.-ai számában jelent meg. Azután a Nefelejcs kötetben (1921), majd a Pásztortűz 1933 december 25.-ei számában.

A Délmagyarországban meg a Nefelejcsben az 5. sorban még „bus honvágy”, a Pásztortűzben meg már „mély honvágy” szerepelt. Minthogy legutolsó megjelenését a költő jóváhagyta, így ez utóbbi „mély honvágy”-as változatot közölöm…
A „cserbe(n )hagyás” is egy kissé ingatag, hiszen a Délmagyarországban meg a Nefelejcsben még : „cserbehagytunk” szerepel…

A rím tökéletességének kedvéért ajánlom az alábbi apró csiszolatomat :

Néha elfog valami mély honvágy
Az ős pusztára, amint cserbe(n )hagytuk
S szívembe tündökölnek égi rónák
Vén csillagai – megállok alattuk.

Sajnos Gyulánktól-Gyalunktól már nem nem nyerhetem el e fonnyadt világban gyalulatom jóváhagyatalát, de hiszem, hogy mulattatná, sőt örvend is néki így, fönn, az égi rónákon …

A Turán után az ősi hitkeresésünk klasszikusa… Minden magyar alapérzéseként illendő, hogy közoktatásunk alapelemeként, minden magyar gyermek megismerhesse és lelke tükreként élje át…

Turán aveszta nyelven: Túiríánöm‎, középperzsául: Túrán‎, mai perzsául: توران‎ Turán, azaz ‘Tur földje’.
Irán és Turán örökös harcáról szól a Sáhnáma / Sáhnáme (A királyok könyve) a perzsa irodalom leghíresebb elbeszélő költeménye Firdauszí perzsa költő 977 és 1010 között (több, mint 30 éven át) íródott, csaknem 50 000 kétsoros versében.

Érdemes megemlíteni, hogy Turán leánya a zenében közismert Turandot is …

Így válik a Lucca-béli etruszk-utód Giacomo Puccini operája, a „Turán leánya” is minden ízében a miénkké, magyarrá…

Íródott az égi rónák alatt…

The post Turán után appeared first on Szögedöm.hu.

Végre tisztul a történelmünk… A honfoglalók csak a hatalmat vették át… de mi már régen itt voltunk !!!
A Kárpát-medence őslakói vagyunk !!!

Hunok, avarok és magyarok egészen új színben tűnnek föl… Turáni őseink pedig a Honfoglalás hősei, akik a hatalmat vették át 896-ban a Kárpátok medencéjében…

Világjártomban nyakamba boruló rokon… a világvégi qazaq kocsma mélyén a melós is tudja Qazaqföldön, hogy Attiláról testvérek vagyunk ! Most végre talán mi is elhihetjük, hogy mindez nem csak legenda !!!

The post A hun, az avar és a honfoglaló magyar nomád népesség… appeared first on Szögedöm.hu.

Beköszöntött az ősz Hunzaföldön…

De vajon hoz-e hunza szabadságot?

Ma 44 esztendeje veszett el karakorumi rokonaink szabad országa.

1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűntének napja.

Félezer éves fönnállása után Hunzahont, a hunzák hegyi tündérországát az alig több, mint negyedszázados, muzulmán kamasz Pakisztán lerohanta.

A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte az Ujgúrfölddel határos hófödte csúcsok között búvó Nagar és Hunza hercegségeket.
A nemzetközi fölháborodás elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, azaz Magyarország tiltakozása is váratott magára! Egészen máig várat…

No de lássunk egy hunza várat !

A Baltit erőd – középkori fellegvár a Hunza-völgyben

A Hunzahont megszálló pakik gyarmatosítják ma Britanniát és adják már London polgármesterét is!
Ládd: Hogyan lett Londonnak paki polgármestere?
Ugyanezen népség sanyargatja ma „jogvédőként” a rasszista Nyugatra vándorolt magyarjainkat…
Míg ők milliószám élnek az európaiak adójából ingyen, addig rasszista csak az lehet, aki ezért szólni mer!
Ha vérünket szívják is hivatásként, a rasszisták európai fehérekként csakis mi lehetünk !!!

De halljunk a hunzákról !

A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböznek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy a nyugati pastu-iráni arcok vonásaitól. Mongolidnak, kínainak meg igen nehezen mondhatóak. Végtére is “europid”-nak írták le a kínaiak a hunokat is…

Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…

Valóban? Rokonaink?! – Délibáboskodás? – Hol az igazság?

Amíg történelemhamisító “finnugor” néven emlegeti bárki “rokon”-ként “tudományos” fölhanggal is támogatva obi ugor nyelvrokonainkat, addig hunza-rokonságot emlegetni több, mint természetes. Amíg a helyesen hungrofinn(!) – mert nem “finn-ugor” – nyelvcsaládban hasonló nyelveket beszélők szemrebbenés nélkül “rokonaink”-ként emlegettetnek, addig senki zavarba sem jöhet a hunza-rokonság hallatán.

Rokonság… Mi is a népek közötti rokonság? – Lehet vérrokonság, lehet nyelvrokonság, de szélesebb kulturális értelmezésben lehet akár hagyományrokonság, sőt érintkezés révén akár népi atyafiság is…
Vérrokonaink a világban igen ritkák, nyelvrokonaink pedig a hungrofinnek és még sokan mások…
A lengyelek – bár szláv nép, mégis – “testvérkék”-ként (“bratánki” gyanánt) emlegetnek bennünket, magyarokat. Hun és magyar pedig néphagyományainkban Hunor és Magyar iker(test)vérsége révén igen régről rokonok.
A hunzák pedig a hunok maradváinak tartják magukat, csakúgy, miként a mi székely atyafiaink is…

A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és örökifjúságukról, másképp szólva rendkívül hosszú életükről híresek. Fene rákot nem ismertek a paki megszállásig…

A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km²) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni-orosz-kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét ezer méter.

Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. Ha a hunza függetlenség helyre nem áll, úgy a paki atomhatalom autópályát épít rajtuk át Kínába, így a világ egyik legtisztább völgyéből sikerül majd a legmocskosabbat “kifejleszteni”…

A hunzák teljesen egyedülálló, rokontalan nyelve, a burusaszki nyelv jószerivel máig kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi törpe-tanszéke sincsen a hunok, vagy a máig élő hunzák hagyatékának föltárására, kutatására, meg oktatására …

A hunzák bár elzártan élnek, műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.
Míg a műveletlen pakik többsége írástudatlan (analfabéta), addig a hunzák csaknem 100 százaléka írástudó. De mi láttunk már ilyet a Kárpát-medencében…

Hunniában és Hunziában…
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül “hun”-”za”, vagyis “a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) “húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így “Húntsz-za” ’a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok/íjászok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki nyelven: ہنزہ .

Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, b(u)rusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, de khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…

• 
  Buruśo Birkiş (Burusho Birkish )

A pakik által megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű térségének – nyelvterképe:

Ehhez a nyelvsűrűséghez – azaz nyelvszínességhez – ma csak a Kaukázus hasonlítható…

A b(u)rusók ma túlnyomórészt iszmá’íli muzulmánok eltérően a megszálló paki tömb hanafí szunni (iszlám) vallásától. Ez az – innen nézve – apró különbség eggyáltalán nem mellékes körülmény egy olyan világban, ahol ma is őrjöngő ördögi mészárlás folyik a szunni fasiszlám “állam” felől a kisebbségi sí’ák (meg persze a keresztények) ellen…

Egyes feltételezések szerint a hunzák fehér hunok, Attila népéből kivált népcsoport leszármazottai a hunzák, akik ekként az ősmagyarokkal, így velünk is rokonságban állnak. A fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. (Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.)

Az elfeledett – oktatásunkból is kirekesztett – Fehér Hun Birodalom kellős közepén élnek ma a hunzák. Bár saját szájhagyományaik szerint már Megalexandrosz (Nagy Sándor) korában is ott éltek…

A hitük szerint a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét fölső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó hagyományban!), a legfelsőben lakik “Insáan“, a Lelkek Ura, és az ő “hímzése” a Tejút, mely nálunk a Hadak útja. A tündérek a miénkhez legközelibb, határos világ lakói, így ők könnyen átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy – magyarul talán Oltár-hegy – tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósulhat meg a világok közötti átjárás.
Igaz, ami igaz… Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, az mind szörnyethalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa.

A Hunza csúcs középen, balra tőle a Bublimotin, azaz a “Hölgyujj”, jobbra pedig az Ultar délnyugati gerince a Karakoramban.

A hunza függetlenség letiprásakor szocialista államvezetésünk természetesen gyáván hallgatott. Nem emelte föl a szavát szokott módon sem a “népek elnyomása” ellen, sem pedig rokonaink védelmében. De hát ilyen a “modern” magyar diplomácia már több, mint fél évszázada. Egy olyan ország pedig, melynek saját jellegzetes (karakteres) külpolitikája, vagy diplomáciája nincsen, tulajdonképp nem is létezik. (Lásd: A SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA)
Talán ez is közös vonás: a magyar önállósága is teljességgel kétséges. Csak éppen a hunzák egy atomhatalom nyílt megszállása alatt élnek. Mi ellenben saját kishitűségünknek a rabjai vagyunk! …Bár talán végre lassan alakul már a független MAGYAR külpolitikánk…

A cuclizmust követő deformkor magyar kormányai sem foglaltak állást Hunza és Nagar államok függetlensége mellett…
Pedig ugyan mi veszedelem származna abból, ha végre magyarul kezdenénk gondolkozni, magyarul kezdenénk mozogni a világban?!
Csak a megbecsülésünk növekedne más népek szemében, ha legalább olykor saját véleményünk lenne! Szánalmas volt az évszázados vélemény-szolgaiságunk. Itt az idő szakítani e szánalmassággal örökre! Magyarok vagyunk!
Ha néha meg-megdöbbentjük végre a nemzetközi közvéleményt szokatlan állásfoglalásainkkal, talán azt is észreveszik, hogy létezünk!
Talán a térképen sem kell majd tévedezve keresgélniük Magyarországot!
Hanem amíg jászokat (oszétokat), hunzákat, ujgurokat, jugurokat és magarokat is semmibe vesszük, és semmibe hagyjuk, addíg szép lassan – társtalanul – mi magunk is csak fogyatkozunk, elveszünk…
E szétmorzsolódó népek lehetnének leghűségesebb – mert természetes – szövetségeseink.

Nem létezik ma a Kárpát-medence egyetemein eggyetlen Hunza, vagy éppen Fehér Hun (Heftalita) tanszék sem! De Jász, Jugur, vagy Ujgúr tanszék sem tobzódik…
Mi több, egy elfogulatlan “Rokonságkutató Intézetünk” sem létezik!
Pedig ugyan mibe kerülne? Semmibe… Egy népnek, mely eggymillió háromszázezer álsvájcifrankos banki csalást hízlalni is elég vagyonos! Rokoni hídépítésünkhöz Rokonságkutató Intézet, vagy tanszék első pilléreknek remekül megfelelne!

Mire is számíthatnak szegény elárvult hunzák, ha már utolsó, még megmaradt (államiságú) rokonaikra sem?!

Gyümölcsözőbb Jövőt kívánunk a hunza őszben!

A sokszínű a hunza szöllőhöz hasonlatos sokszínű hun(za)-magyar együttműködést …

Talán volna mit tanulnunk egymástól!
Érdemes lenne legalább tudomásul venni, és figyelmünkkel kísérni (ezernyi álhír haszontalansága helyett) őket, még többnyire romlatlan, tiszta életüket…

Többre hivatott nemzetünk megmaradt gyökérzetének és messzeszakadt magvainak, rokonságának ápolásával talán a mi életünk is megtisztulhat, megszépülhet majd…

Szebb Jövendőt kíván hunnak és magyarnak:

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok:

1. Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben: Hunoktól a hunzakutokig (Napkút, 2004.)
2. Csáji László Koppány: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből
3. A hunzák 100 évig élnek
4. John Robbins : Százévesen egészségben (320. oldal)
5. Dr. Allen E. Banik : A hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960)
6. Ralph Bircher: Hunsa

Hunza: A Paradise Of High Literacy, Longevity and Gender Equality in a Remote Corner Of…

Hunza Valley

The post Hunzahon megszállva 44 éve ! appeared first on Szögedöm.hu.

De vajon hoz-e hunza szabadságot?

Ma 42 esztendeje veszett el karakorumi rokonaink szabad országa.

1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűnése napja.

Félezer éves fönnállása után Hunzahont, a hunzák hegyi tündérországát az alig több, mint negyedszázados, muzulmán kamasz Pakisztán lerohanta.

A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte az Ujgúrfölddel határos hófödte csúcsok között búvó Nagar és Hunza hercegségeket.
A nemzetközi fölháborodás elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, azaz Magyarország tiltakozása is váratott magára! Egészen máig várat…

A Baltit erőd – középkori fellegvár a Hunza-völgyben

A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböznek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy a nyugati pastu-iráni arcok vonásaitól. Mongolidnak, kínainak meg igen nehezen mondhatóak. Végtére is „europid”-nak írták le a kínaiak a hunokat is…

Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…

Valóban? Rokonaink?! – Délibáboskodás? – Hol az igazság?

Amíg történelemhamisító “finnugor” néven emlegeti bárki “rokon”-ként “tudományos” fölhanggal is támogatva obi ugor nyelvrokonainkat, addig hunza-rokonságot emlegetni több, mint természetes. Amíg a helyesen hungrofinn(!) – mert nem „finn-ugor” – nyelvcsaládban hasonló nyelveket beszélők szemrebbenés nélkül “rokonaink”-ként emlegettetnek, addig senki zavarba sem jöhet a hunza-rokonság hallatán.

Rokonság… Mi is a népek közötti rokonság? – Lehet vérrokonság, lehet nyelvrokonság, de szélesebb kulturális értelmezésben lehet akár hagyományrokonság, sőt érintkezés révén akár népi atyafiság is…
Vérrokonaink a világban igen ritkák, nyelvrokonaink pedig a hungrofinnek és még sokan mások…
A lengyelek – bár szláv nép, mégis – “testvérkék”-ként („bratánki” gyanánt) emlegetnek bennünket, magyarokat. Hun és magyar pedig néphagyományainkban Hunor és Magyar iker(test)vérsége révén igen régről rokonok.
A hunzák pedig a hunok maradváinak tartják magukat, csakúgy, miként a mi székely atyafiaink is…

A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és örökifjúságukról, másképp szólva rendkívül hosszú életükről híresek. Fene rákot nem ismertek a paki megszállásig…

A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km²) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni-orosz-kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét ezer méter.

Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. Ha a hunza függetlenség helyre nem áll, úgy a paki atomhatalom autópályát épít rajtuk át Kínába, így a világ egyik legtisztább völgyéből sikerül majd a legmocskosabbat „kifejleszteni”…

A hunzák teljesen egyedülálló, rokontalan nyelve, a burusaszki nyelv jószerivel máig kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi törpe-tanszéke sincsen a hunok, vagy a máig élő hunzák hagyatékának föltárására, kutatására, meg oktatására …

A hunzák bár elzártan élnek, műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.
Míg a műveletlen pakik többsége írástudatlan (analfabéta), addig a hunzák csaknem 100 százaléka írástudó. De mi láttunk már ilyet a Kárpát-medencében…

Hunniában és Hunziában…
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül “hun”-”za”, vagyis “a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) “húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így “Húntsz-za” ’a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok/íjászok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki nyelven: ہنزہ .

Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, b(u)rusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, de khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…

•  
• 
  Buruśo Birkiş (Burusho Birkish )

A pakik által megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű térségének – nyelvterképe:

Ehhez a nyelvsűrűséghez – azaz nyelvszínességhez – ma csak a Kaukázus hasonlítható…

A b(u)rusók ma túlnyomórészt iszmá’íli muzulmánok eltérően a megszálló paki tömb hanafí szunni (iszlám) vallásától. Ez az – innen nézve – apró különbség eggyáltalán nem mellékes körülmény egy olyan világban, ahol ma is őrjöngő ördögi mészárlás folyik a szunni fasiszlám „állam” felől a kisebbségi sí’ák (meg persze a keresztények) ellen…

Egyes feltételezések szerint a hunzák fehér hunok, Attila népéből kivált népcsoport leszármazottai a hunzák, akik ekként az ősmagyarokkal, így velünk is rokonságban állnak. A fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. (Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.)

Az elfeledett – oktatásunkból is kirekesztett – Fehér Hun Birodalom kellős közepén élnek ma a hunzák. Bár saját szájhagyományaik szerint már Megalexandrosz (Nagy Sándor) korában is ott éltek…

A hitük szerint a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét fölső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó hagyományban!), a legfelsőben lakik “Insáan“, a Lelkek Ura, és az ő “hímzése” a Tejút, mely nálunk a Hadak útja. A tündérek a miénkhez legközelibb, határos világ lakói, így ők könnyen átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy – magyarul talán Oltár-hegy – tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósulhat meg a világok közötti átjárás.
Igaz, ami igaz… Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, az mind szörnyethalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa.

A Hunza csúcs középen, balra tőle a Bublimotin, azaz a “Hölgyujj”, jobbra pedig az Ultar délnyugati gerince a Karakoramban.

A hunza függetlenség letiprásakor szocialista államvezetésünk természetesen gyáván hallgatott. Nem emelte föl a szavát szokott módon sem a “népek elnyomása” ellen, sem pedig rokonaink védelmében. De hát ilyen a “modern” magyar diplomácia már több, mint fél évszázada. Egy olyan ország pedig, melynek saját jellegzetes (karakteres) külpolitikája, vagy diplomáciája nincsen, tulajdonképp nem is létezik. (Lásd: A SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA)
Talán ez is közös vonás: a magyar önállósága is teljességgel kétséges. Csak éppen a hunzák egy atomhatalom nyílt megszállása alatt élnek. Mi ellenben saját kishitűségünknek a rabjai vagyunk! …Bár talán végre lassan alakul már a független MAGYAR külpolitikánk…

A cuclizmust követő deformkor magyar kormányai sem foglaltak állást Hunza és Nagar államok függetlensége mellett…
Pedig ugyan mi veszedelem származna abból, ha végre magyarul kezdenénk gondolkozni, magyarul kezdenénk mozogni a világban?!
Csak a megbecsülésünk növekedne más népek szemében, ha legalább olykor saját véleményünk lenne! Szánalmas volt az évszázados vélemény-szolgaiságunk. Itt az idő szakítani e szánalmassággal örökre! Magyarok vagyunk!
Ha néha meg-megdöbbentjük végre a nemzetközi közvéleményt szokatlan állásfoglalásainkkal, talán azt is észreveszik, hogy létezünk!
Talán a térképen sem kell majd tévedezve keresgélniük Magyarországot!
Hanem amíg jászokat (oszétokat), hunzákat, ujgurokat, jugurokat és magarokat is semmibe vesszük, és semmibe hagyjuk, addíg szép lassan – társtalanul – mi magunk is csak fogyatkozunk, elveszünk…
E szétmorzsolódó népek lehetnének leghűségesebb – mert természetes – szövetségeseink.

Nem létezik ma a Kárpát-medence egyetemein eggyetlen Hunza, vagy éppen Fehér Hun (Heftalita) tanszék sem! De Jász, Jugur, vagy Ujgúr tanszék sem tobzódik…
Mi több, egy elfogulatlan „Rokonságkutató Intézetünk” sem létezik!
Pedig ugyan mibe kerülne? Semmibe… Egy népnek, mely eggymillió háromszázezer álsvájcifrankos banki csalást hízlalni is elég vagyonos! Rokoni hídépítésünkhöz Rokonságkutató Intézet, vagy tanszék első pilléreknek remekül megfelelne!

Mire is számíthatnak szegény elárvult hunzák, ha már utolsó, még megmaradt (államiságú) rokonaikra sem?!

Gyümölcsözőbb Jövőt kívánunk a hunza őszben!

A sokszínű a hunza szöllőhöz hasonlatos sokszínű hun(za)-magyar együttműködést …

Talán volna mit tanulnunk egymástól!
Érdemes lenne legalább tudomásul venni, és figyelmünkkel kísérni (ezernyi álhír haszontalansága helyett) őket, még többnyire romlatlan, tiszta életüket…

Többre hivatott nemzetünk megmaradt gyökérzetének és messzeszakadt magvainak, rokonságának ápolásával talán a mi életünk is megtisztulhat, megszépülhet majd…

Szebb Jövendőt kíván hunnak és magyarnak:

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok:

1. Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben: Hunoktól a hunzakutokig (Napkút, 2004.)
2. Csáji László Koppány: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből
3. A hunzák 100 évig élnek
4. John Robbins : Százévesen egészségben (320. oldal)
5. Dr. Allen E. Banik : A hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960)
6. Ralph Bircher: Hunsa

Hunza: A Paradise Of High Literacy, Longevity and Gender Equality in a Remote Corner Of…

  

Hunza Valley

The post Hunzahon szabadsága mindannyiunk ügye appeared first on Szögedöm.hu.

1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűnése napja.

Félezer éves fönnállása után Hunzahont, a hunzák hegyi tündérországát az alig több, mint negyedszázados, kamasz Pakisztán lerohanta.

A Baltit erőd – középkori fellegvár a Hunza-völgyben

A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte Nagar és Hunza hercegségeket.
A nemzetközi fölháborodás elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, azaz Magyarország tiltakozása is hiányzott!

Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…

Rokonaink?! Délibáboskodás? Hol az igazság?

Amíg történelemhamisító „finnugor” néven „rokon”-ként emlegeti bárki „tudományos” jelzővel is támogatva obi ugor nyelvrokonainkat, addig hunza-rokonságot emlegetni több, mint természetes. Amíg a hungrofinn(!) nyelvcsaládban hasonló nyelveket beszélők szemrebbenés nélkül „rokonaink”-ként emlegettetnek, addig senki zavarba nem jöhet a hunza-rokonság hallatán.
Rokonság… Mi is a népek közötti rokonság? Lehet vérrokonság, lehet nyelvrokonság, de szélesebb kulturális értelmezésben lehet hagyományrokonság, sőt érintkezés révén akár népi atyafiság is…
Vérrokonaink a világban igen ritkák, nyelvrokonaink a hungrofinnek és még sokan mások…
A lengyelek – bár szláv nép, mégis – „testvérkék”-ként (bratánki) emlegetnek bennünket, magyarokat.
Hun és magyar pedig néphagyományainkban Hunor és Magyar ikertestvérsége révén igen régről rokonok.
A hunzák pedig a hunok maradváinak tartják magukat, csakúgy, miként a mi székely atyafiaink is…

A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és rendkívül hosszú életükről híresek.
Teljesen egyedül álló, rokontalan nyelvük, a burusaszki nyelv rokontalan és kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi törpe-tanszéke sincsen a hunok, vagy a máig élő hunzák hagyatékának oktatására, kutatására…

A hunzák bár elzártan élnek, műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.

Hunniában és Hunziában…
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül „hun”-„za”, vagyis „a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) „húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így „Húntsz-za” ‘a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki-nyelven: ہنزہ .

Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, brusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, de khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…

A pakik által megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű térségének – nyelvterképe:

A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km²) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni, orosz, kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét ezer méter. Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. A b(u)rusók ma túlnyomórészt muzulmánok.  Egyes feltételezések szerint a fehér hunok, Attila népéből kivált népcsoport leszármazottai a hunzák, akik ekként az ősmagyarokkal, így velünk is rokonságban állnak.

A fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. (Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.) Az elfeledett – oktatásból is kirekesztett – fehér hun birodalom kellős közepén élnek ma a hunzák.

A hitük szerint a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét fölső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó hagyományban!), a legfelsőben lakik „Insáan„, a Lelkek Ura, és az ő „hímzése” a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért ők könnyen átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy – magyarul talán Oltár-hegy – tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósulhat meg a világok közötti átjárás.
Igaz, ami igaz… Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, az mind szörnyethalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa.

A Hunza csúcs középen, balra tőle a Bublimotin, azaz a „Hölgyujj”, jobbra pedig az Ultar délnyugati gerince a Karakoramban.

A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböztek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy pastu-iráni arcok vonásaitól.

Államiságuk elvesztésekor szocialista államvezetésünk természetesen gyáván hallgatott, nem emelte föl a szavát sem a „népek elnyomása” ellen, sem pedig rokonaink védelmében. De hát ilyen a „modern” magyar diplomácia már több, mint fél évszázada. Egy olyan ország, melynek saját jellegzetes (karakteres) külpolitikája, vagy diplomáciája nincsen, tulajdonképp nem is létezik. (Lásd: A SZUVERENITÁS ILLÚZIÓJA)
Talán ez is közös vonás: a magyar önállósága is teljességgel kétséges. Csak éppen a hunzák egy atomhatalom nyílt megszállása alatt élnek. Mi ellenben saját kishitűségünknek a rabjai vagyunk!

A cuclizmust követő deformkor magyar kormányai sem foglaltak állást Hunza és Nagar államok függetlensége mellett…
Pedig ugyan mi veszedelem származna abból, ha végre magyarul kezdenénk gondolkozni, magyarul kezdenénk mozogni a világban?!
Csak a megbecsülésünk növekedne más népek szemében, ha legalább olykor saját véleményünk lenne!
Ha néha meg-megdöbbentenénk a nemzetközi közvéleményt szokatlan állásfoglalásainkkal, talán azt is észrevennék, hogy létezünk!
De mi jászokat (oszétokat), hunzákat, ujgurokat, jugurokat és magarokat is semmibe veszünk, és semmibe hagyunk, míg szép lassan mi magunk is elveszünk…

Mire is számíthatnak szegény elárvult hunzák, ha már utolsó, még megmaradt (államiságú) rokonaikra sem?!

Talán volna mit tanulnunk egymástól!
Érdemes lenne legalább tudomásul venni, és figyelmünkkel kísérni (ezernyi haszontalanság helyett) őket, romlatlan, tiszta életüket…

Többre hivatott nemzetünk megmaradt gyökérzetének és messzeszakadt magvainak, rokonságának ápolásával talán a mi életünk is megtisztulhat, megszépülhet majd…

Szebb Jövendőt kíván hunnak és magyarnak:

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok:

1. http://hungarianrealnews.com/tortenelem/hunzak.html
2. http://magyarno.com/attila-nepebol-kivalt-osmagyar-rokonaink-a-hunzak/
3. Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben: Hunoktól a hunzakutokig (Napkút, 2004.)
4. Csáji László Koppány: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből
5. Ralph Bircher: Hunsa
6. http://drimmun.com/hosszu-eletu-nepek/a-hunzak-100-evig-elnek.html
7. John Robbins : Százévesen egészségben (320. oldal)
8. Dr. Allen E. Banik : A hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960)

The post Hunzaország vége – 40 éve! appeared first on Szögedöm.hu.

Körzeti Televízió KTV
Kabóca Hun Étterem
operatőr: Valovics László
http://www.korzetitelevizio.hu/https://www.facebook.com/korzetitv?fr…

The post Szántai Lajos – Attila király a Képes Krónikában appeared first on Szögedöm.hu.