Saría – Az iszlám törvénykezésről őszintén

Ha a Saría (arabul: شريعة) ismeretlen lenne Önöknek… Csak tekintsék meg e filmet!
Mer még valaki a muzulmán bűnáradat ellen tiltakozókat (keresztényeket) fasisztázni ezek után?!

Európa! Ébresztő!

Négy férfi szemtanú kell egy megbecstelenítés (nemi erőszak) igazolásához. Az igazolatlan nemi erőszak jutalma: Halál!
Talán ezért is olyan közkedvelt a Saría népeinek köreiben a tömeges (meg)becstelenítés… elkövető akár tanúskodhat is… ha még szemernyi jóindulat maradt benne…

A Saría államterrorához képes a fasizmus egy kedves, gyengéd emberbaráti rendszer volt.
Ha a náciszlám világ-szinten is megvalósul, talán még a kommunizmus 100 milliós tömeggyilkossága is eltörpül majd mellette… (Ajánlott olvasmány: Polgári holokauszt a kommunizmus „oltárán”)

A Saría törvényeit kell az európai iskolákban elrettentésként oktatni!
Mindenféle képtelen torzlelkű erőszak és gyilkosság megengedett, sőt megkövetelt dolog!
A nyugati társadalmakra ez ma a legégetőbb veszély! – Mely reánk is les a beszivárgó bűnvándorlókkal…

Mohamed fölülírva. Mohamed nem szólt a Saríáról. E „jog”-ot nem Ő alkotta!
Ezt az Ő nevében terrorizálók alkották meg a maguk hatalmának növelésére…

A vakbuzgó muzulmánok szerint nem létezik vallási türelem!
Ez nem a Tordai Országgyűlés – Európának is példát adó – szelleme! – Ez annak a teljes tagadása!

Szalahaddín kegyelme már a múlté – ma a bűnvándorlók hozzák el a totális türelmetlenséget…

Az ISZLÁM békét, megbékélést jelent.
A Saría pedig – ennek megtagadásaként – a fölfoghatatlan terrort!

A Saría Európa végét jelentheti!
Ha megvan a többség, demokratikus alapokon bevezetik!
(Britanniában már tettek rá kísérletet!)

Ébresztő!
EURÓPA!!!

Jómagam nem szívesen látnám magyar műveltségünket megbecstelenítve, széttiporva, megkövezve, kerékbetörve néhány féleszű, vagy épp velejéig romlott (lefizetett) uniós fölbujtó zsivány kénye kedvére…
Ha magunk lelki-szellemi szigorán nem keményítünk, ezek átvágnak rajtunk, mint kés a vajon!

“Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…” ( Petőfi – A Nemzethez )

Ébresztő!
MAGYARORSZÁG!!!

Dr. Sz. L.

The post Saría – Az iszlám törvénykezésről őszintén appeared first on Szögedöm.hu.

Bene Lászlót több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a bíróság.
A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntés előtt a bíróság a büntetés-végrehajtási intézet által adott vélemény és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján, valamint az elítélt meghallgatásával vizsgálta a férfi későbbi életvezetésével kapcsolatos szándékát. Ezek alapján a nyomozási bíró megállapította, nem vonható le az a következtetés, hogy az elítélttel szemben kiszabott büntetés célja az eddigi szabadságelvonással, további szabadságelvonás nélkül is elérhető lenne.
A jogszabályoknak megfelelően a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a bíróság 2016-ban újra megvizsgálja.
A bíróság végzése ellen az elítélt és védője fellebbezett, így a döntés nem jogerős.

(MTI)

The post Nem bocsátható feltételes szabadságra az életfogytiglanra ítélt skálás rabló appeared first on Szögedöm.hu.

Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek, ha megfelelő belátási képességgel rendelkeznek – legsúlyosabb büntetésük 1-től 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet.
A halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama 20-ról 25 évre emelkedik, és az életfogytig tartó szabadságvesztésnél is 20 helyett legkorábban 25 év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadságra helyezésre.
Új büntetési nemek is megjelennek a Btk.-ban: a jóvátételi munka, az elzárás – amelyet fiatalkorúaknál 3-tól 30 napig, felnőtteknél 5-től 90 napig lehet majd kiszabni – vagy a sportrendezvényektől eltiltás, amely 5 évig tarthat, és azzal szemben lehet alkalmazni, aki a sportrendezvényen, oda érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követett el.
Szigorúbb büntetés vár a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire. Átvette az új kódex azt az európai szabályt is, hogy, akik kis korúak sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket, azokat el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze.
    A kábítószer-fogyasztás önálló bűncselekmény lesz, amely 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűnnek július 1-jével. Szigorodik az ittas vezetés szabályozása is, 0,8 ezrelék helyett már a sofőr 0,5 ezrelék feletti véralkoholszintje is bűncselekménynek számít.
Emberölésnél, testi sértésnél, rablásnál, csalásnál, sikkasztásnál minősített esetnek számít majd, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő.
 Több eddig nem létező új bűncselekmény is lesz, például a gazdasági csalás, amelyet azok követnek el, akik jogtalan haszonszerzés céljából színlelt gazdasági tevékenységet végeznek, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak. Szintén új tényállás a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása, ami 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A zsebszerződések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, és nemcsak a szerződő felek, de a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is büntethetők. Aki pedig jogellenesen kivágja a fát az erdőben, és ellopja, 2 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
    Nemzeti jelkép megsértésének számít a Himnusz, a nemzeti lobogó, és a Szent Korona gyalázása, és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Ugyanakkor több bűncselekmény – így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás – már nem bűncselekmény, csupán szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújtható.
A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, ilyen esetnek számít például, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, valamint, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, továbbá, ha kertjébe fegyveresen hatolnak be. A támadás elhárításáért nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye, a jogalkotó szerint ugyanis egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.
Az új kódex általános szabályai nagyrészt megegyeznek a régi Btk.-val, a változások többsége a különös részben, azaz az egyes bűncselekmények szabályozásánál található. Megmaradnak viszont a parlamenti ciklus jelentősebb büntetőjogi szigorításai, köztük a „három csapás”.
Az új Btk.-val összefüggésben mintegy félszáz másik jogszabály is változik összesen több száz helyen, így például a büntetés-végrehajtási, a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény.
Az Országgyűlés tavaly nyáron szavazta meg az új Btk.-t: a kormányoldal támogatta, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik tartózkodott.
Az új kódexre a kormánypárti szakpolitikusok szerint egyebek mellett azért volt szükség, mert a 1978. évi Btk. az elmúlt évtizedekben mintegy százszor változott különböző színezetű kormányok eltérő büntetőpolitikai elvei alapján, nemegyszer egymásnak ellentmondóak voltak a sorozatos módosítások, és a törvény egysége megbomlott.
Másfél éve, a kodifikációs egyeztetések időszakában Kónya István, a Kúria büntető kollégiumának vezetője úgy ítélte meg: konzervatív, megfelelő szakmai színvonalú a készülő kódex, számos ponton támaszkodik a kialakult bírói gyakorlatra. Akkoriban Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy vélekedett: jobbára mértéktartó a szigorítás. A parlamenti ciklus elején elfogadott drákói szabályok, például a „három csapás” bevezetése után rosszabbra is lehetett számítani, de – mint mondta – úgy látszik, az volt a „feketeleves”.
Kétarcúnak minősített az új Btk.-t Tóth Mihály büntetőjogász, egyetemi tanár. Szerinte a kodifikáció során egyszerre jelent meg az elavult szemléletű szigorítás és az európai tendenciák, például dekriminalizálás, alternatív szankciók.
Az új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve.

(MTI)

The post Július 1-jén lép hatályba az új büntető kódex appeared first on Szögedöm.hu.

Tatár Tímea ismertette: a Szegedi Nyomozó Ügyészség a korábban a Szegedi Városi Bíróságon, később a Csongrád Megyei Bíróságon tanácselnökként, majd a büntető ügyszak csoportvezető bírájaként, 2011-től néhány hónapig pedig a büntetőkollégium megbízott vezetőjeként dolgozó elsőrendű vádlott N. Norbert Barnát vezető beosztású, hivatalos személy által, üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja. A Csongrád Megyei Bíróságon előadóbíróként dolgozó másodrendű vádlott K. József Gábort társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják.
A vádirat szerint a csaknem húsz éve bíróként dolgozó elsőrendű vádlott még egyetemi éveik alatt kötött barátságot K. Zoltán ügyvéddel. Később együttműködtek abban, hogy az ügyvéd védenceinek ügyében kedvező bírósági döntések szülessenek.
Az ügyészség ezt 2009 és 2011 között nyolc konkrét esetben állapította meg. Leggyakrabban az ügyvéd védence szabadlábra helyezése érdekében kereste meg az elsőrendű vádlottat, majd a rokonoktól ezért cserébe kapott – 600 ezer és 2 millió forint közötti összegű – pénzt elfelezték. A vádirat azt is tartalmazza, hogy az ügyvéd ezen felül néha még több százezer forintot kért magának.
Az eljárás legtöbbször az volt, hogy ha az ügyvéd védencének előzetes letartóztatását a Szegedi Városi Bíróság elrendelte vagy meghosszabbította, a döntés ellen az érintettek fellebbeztek. Az ügy másodfokon a Csongrád Megyei Bíróságra került, ahol az elsőrendű vádlott saját bírói tanácsának szignálta, majd az ügy előadó bírájaként megszövegezte a gyanúsított számára kedvező végzést, amely házi őrizetbe helyezte az illetőt.
Az ügyvéd védencei ellen egyebek mellett lopás, fegyveres rablás, csalás, orgazdaság, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett adócsalás, lőfegyverrel visszaélés miatt indult eljárás.
Az egyik adócsalási ügyben előadóbíróként vett részt a másodrendű vádlott. Ebben az esetben az elsőfokú büntetés enyhítése volt a megállapodás tárgya. A vád szerint a másodrendű vádlott az ügy során úgy írt alá egy végzést – mivel az elsőrendű vádlott félretájékoztatta őt -, hogy sem a nyomozati iratokat, sem a bírósági iratokat nem látta, de a jogerős döntést is úgy hozták meg, hogy tanácsülést sem tartottak. Az ügy szabadlábra helyezett gyanúsítottját két nappal később újra őrizetbe vették, az általa felajánlott 2 millió forintot pedig megtalálták az ügyvéd lakásában.
Az első tárgyalási napon az elsőrendű vádlott és védője kizárási indítványt jelentett be, szerintük ugyanis a vádat képviselő Szegedi Nyomozó Ügyészség elfogult. Néhány héten belül a Legfőbb Ügyészség dönthet arról, hogy a vádat másik ügyészség képviselje-e.
Az elsőrendű vádlott kedden felolvasta írásbeli vallomását, amelyben bűnösségét valamennyi vádpontban tagadta.
A per csütörtökön a másodrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.

The post Megkezdődött a korrupcióval gyanúsított szegedi bírák pere Debrecenben appeared first on Szögedöm.hu.

Eredményesen zárult a Kisebbségi Jogvédő Intézmény pályázata, melynek keretében azon határon túli honosságú vagy illetékességű ügyvédek, ügyvédi irodák, jogtanácsosok és civil jogvédő szervezetek jelentkezését várták, akik el kívánják látni a határon túli magyarság jogvédelemét. 
A nyertes ügyvédek, szervezetek elérhetőségei megtalálhatóak a http://www.kji.hu/hu/content/jogsegelyszolgalat internetes címen. Hozzájuk fordulhatnak mindazon külhoni magyarok, akiket bármilyen sérelem ér magyarságuk miatt – hívták fel a figyelmet.
A közleményben felidézték, hogy a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány 2012 júniusában állt fel, ezzel párhuzamosan jött létre az alapítvány operatív szerve, a Kisebbségi Jogvédő Intézet.
Az alapítvány létrejöttének célja, hogy ösztönözze a kisebbségi jogok európai és nemzetközi dimenzióinak tanulmányozását, támogassa a jogsértések feltárását és dokumentálását, a jogsérelmekkel kapcsolatos eljárást. Kiemelt feladata továbbá a fiatal jogászok megfelelő képzése, hogy olyan szakértői gárda jöjjön létre, amely magabiztosan jár el kisebbségvédelmi kérdésekben.

The post A külhoni magyar jogvédelemben részt vevő jogászok elérhetőségei appeared first on Szögedöm.hu.

Kang Meng hallgató beszél a féléves angol nyelvű képzési programot követően jogi oklevelet szerző kínai diákok diplomaátadóján a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2013. január 14-én.

(MTI-Kelemen Zoltán Gergely)

The post Kínai hallgatók kaptak jogi oklevelet Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Maráz Vilmosné – aki a táblabíróság büntető kollégiumát vezette – ízig vérig bíró volt, felfogása, gondolkodásmódja mindig mértéktartó, törvénytisztelő, igazságszerető és nagyon gyakorlatias volt – fogalmazott az elnökhelyettes.
Kónya István hangsúlyozta, hogy tavaly elhunyt kollégájának pályafutása egyetemi oktatóként teljesedett ki, amikor „a katedra és a talár egymásra talált”.
Az ítélőtábla földszintjén, a büntető kollégium 11-es tárgyalóterménél – Maráz Vilmosné munkásságát méltatva – emléktáblát lepleztek le. Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla november 1-jével kinevezett büntetőkollégium-vezetője bejelentette: a tárgyalóterem a jövőben elődje nevét viseli.
Hilbert Edit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) általános elnökhelyettese kérdésre válaszolva, azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban korrupciós bűncselekmények miatt több bíró ellen is vádat emeltek, kifejtette: fontos azoknak a rendszereknek a vizsgálata, amelyek lehetővé tehetik, hogy a hasonló esetekre hamarabb fény derüljön, valamint olyan garanciák kiépítése, amelyek megakadályozzák az ilyen események megtörténését. Az oktatás során pedig az OBH igyekszik rámutatni az olyan etikai veszélyekre, amelyek azt a látszatot kelthetik, hogy sérül a bírói függetlenség – mondta.

The post Kónya István: a bírói karnak szüksége van példaképekre appeared first on Szögedöm.hu.

Az államtitkár kiemelte: jövő áprilistól egyszerűbb lesz a gyermekgondozási segély (gyes) és az anyasági támogatás folyósítása az ügyintézési idő és a szükséges igazolások csökkentése miatt, de már most is nagy könnyebbséget jelent, hogy a kormányablakoknál is el lehet indítani ezeket az ügyeket.
Kitért arra: egyszerűbb lett a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (gyed) igénylése. A beadandó dokumentumok számának csökkentése mellett az eddigi 30 napos ügyintézési határidő 18 napra csökkent. A közvetítő állami hivatalok és benyújtandó igazolások száma is kevesebb, így októbertől jóval egyszerűbb az újszülöttek után nyitható Start-számla intézése a Magyar Államkincstárnál – jelezte Rétvári Bence.
A családi pótlék és a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósításának elbírálását egy informatikai fejlesztés teszi gyorsabbá jövő áprilistól. Ugyancsak akkortól várható, hogy a kismamabérlet kiállításához kevesebb utánjárásra lesz szükség.
Az államtitkár kiemelte: a kormány arra törekszik, hogy a családok számára mind tartalmában, mind formájában egyszerűbbé tegye az ügyintézést. A kormányablakok közül több helyen alakítottak ki gyermekjátszósarkot, hogy amíg a szülők ügyeket intéznek, addig a gyermekek le tudják foglalni magukat. Az pedig, hogy este nyolc óráig lehet ügyeket intézni, lehetővé teszi, hogy emiatt a munkavállalónak ne kelljen napközben eljönnie a munkából – mutatott rá.
Az örökbefogadást érintő változás, hogy a tervek szerint a gyámhivatali döntéshez főszabály szerint elegendő lenne a szakszolgálat által megküldött környezettanulmány. A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hatálya a jelenlegi 2 évről 3 évre emelkedne – jelezte.
A parlamenti államtitkár szólt arról is, hogy könnyebb lett az apai elismerés jegyzőkönyvbe foglalása, így az bármely gyámhatóságnál, kormányablaknál, külföldön a tiszteletbeli konzulnál is intézhető.
Kifejtette: jelenleg az örökbefogadott csupán a vér szerinti szülője adatairól kérhet tájékoztatást, e tájékoztatás megadásához is szükség van továbbá a vér szerinti szülő hozzájárulására. Az új szabályozás – az eddigiekkel szemben – lehetőséget biztosít arra, az örökbefogadott felkeresse a vér szerinti testvérét anélkül, hogy ahhoz a vér szerinti szülők hozzájárulását kérné. Bővül a származás megismeréséhez való jog is, hiszen a gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, illetve van-e testvére, féltestvére – mutatott rá a parlamenti államtitkár.
Új elemként említette továbbá, hogy a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól a gyámhatóság az adatkezelőtől való adatlekéréssel, „anonimizált” formában – az örökbefogadott kérelmére – tájékoztatja az örökbefogadottat (illetve annak törvényes képviselőjét). Ez eddig a vér szerinti szülő felkutatásával valósulhatott meg – jegyezte meg Rétvári Bence.
Hozzátette: egyszerűsödik a külföldön történt örökbefogadás hazai elismerése is. A hatóságok névváltozatási kérelmek formájában évente 25-30 ilyen üggyel szembesülnek. Különösen azon esetekben volt eddig nehézkes az ügyintézés, amikor magyar örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadása elismerését. A másik nehézkes eset volt eddig, amikor a külföldi örökbefogadó külföldön fogad örökbe kiskorú magyar állampolgárt, és e kiskorú magyar állampolgár már nagykorúként Magyarországon kéri a külföldön történt örökbefogadása elismerését.
Kitért még arra, hogy könnyebb lehet a jövőben az ügyintézés az anyakönyvi, az állampolgársági, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartással összefüggő eljárások során, ha a kabinet elfogadja az erre vonatkozó javaslatot. Főszabályként például nem kell majd a személyazonosító igazolvány kiadásához anyakönyvi kivonatot bemutatni.
A javaslat csökkenti az ügyfél személyes megjelenésével járó ügyintézési alkalmak számát, emellett javaslatot tesz két eljárás megszüntetésére: a három hónapon túli külföldi tartózkodás bejelentése, valamint a három hónapon túli külföldi tartózkodásból történő visszatérés bejelentése eltörlésére – jelezte.

The post Rétvári: a családdal, a gyermekekkel összefüggő újabb hivatalos ügyek intézése egyszerűsödik appeared first on Szögedöm.hu.

A magyar dolgozni jön Angliába. Teszi ezt akkor is, ha a kilátásai kétesek. És természetesen akad, aki ezt a legaljasabban kihasználja. Ma már egyetlen angliai magyar előtt sem titok: Magyarokat tartanak állati sorban, ütve-verve, éheztetve, szolgaként a cigányok Angliában.

Egész bűnszövetkezetet építettek a bűnöző cigányok a magyarok munkakedvére. Otthon kolbászkerítést reklámoznak, majd Angliában a legelvetemültebb vadkeleti rabszolga-munkáltatók módjára tartják végletekig kizsákmányolt rabként a magyarokat. Embertelen, nyomorúságos körülmények között, éheztetve dolgoztatnak magyarokat, akiknek a bérét soha nem fizeik ki. Hogy is fizetnék, hát még elszöknének! Kuporgatott pénzükből hazamenekülnének…
Mivel ezek a magyarok soha nem tanulnak meg angolul, így a helyi szerveknek panaszkodni sem tudnak.

Magam is találkoztam olyan magyarral, – természetesen a nevét sem merte adni a nyilvánosságnak – akit éveken át tartottak rabként, majd a munka során szerzett csonttörését sem engedték gyógykezelni a cigányok. Ekkor végre a magyar elszökött. Az angol egészségügy a magyart ellátta. Az angol sebész (nem pénzt adott) hanem repülőjegyet vett neki a saját pénzéből. Így jutott haza. A vonatjegyét magam fizettem Zalába.

A törvény mindenkire vonatkozik, akkor is, ha valaki cigány! Ezt az angol szervek még tudják, így a cigánybünözőkkel lassan csordultig telik a Doncasteri Börtön…
A hazai sajtó pedig sumákol, hallgat. A magyar jog- és igazságszolgáltatásnak meg hírét sem hallani. Bizonyára nem ügy, hogy…
Magyarokat tartanak rabszolgaként a cigányok Angliában!

Dr Sz L

Természetesen vannak seregesen (nemzetvesztők és újhonfoglalók), akiknek érdeke elkenni a nemzetiségi viszonyokat, ezzel tovább gyalázva az amúgyis megalázott magyarokat. A legaljasabb módon nemegyszer éppen a megalázott nemzet nevét keverik bűnözés gyanújába…

Nemzetiséget elkenő „érdekes” példák:

Ledönthetetlen a magyar csicskáztatók piramisa Angliában

Behálózták Angliát a magyar nyomorúság parazitái

Letartóztattak két angliai magyar csicskáztatót

The post Magyarokat tartanak rabszolgaként a cigányok Angliában appeared first on Szögedöm.hu.