Tudósításukra, személyes megjelenésükre feltétlenül számítunk.

Lírikus történelmi séta a 20. században! – A Dél-Alföldön kiállítás nyílik a költészet napja (április 11.) alkalmából. A mórahalmi makett park munkatársai a Délmagyarország napilap múlt században megjelent lapszámaiból szemezgettek a nagyérdemű számára.

Most igazi irodalmi unikumokat, verseket és novellákat lehet olvasni többek között Ady Endre, József Attila, Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső tollából, amelyek anno a „Délmagyar”-ban jelentek meg elsőként. A szervezők biztosak abban, hogy egy héten keresztül a népszerű és kevésbé ismert gyöngyszemek édesíteni fogják a Mini Hungary vendégeinek szórakozását. Kellemes időtöltés lesz ugyanis olvasgatni és így lekövetni az elmúlt évszázadot.

A műveket 2016. április 9. és április 15. között ismerhetik meg az érdeklődők a Móradomb körút 11-13. szám alatt, a mórahalmi élményparkban. Belépőjegyek és nyitva tartás: www.minihungary.eu.

[See image gallery at www.szegedem.hu]

The post Lírikus történelmi séta a 20. században! appeared first on Szögedöm.hu.

Akvarell-tárlat megnyitó – Ma 2016 Tavaszderék (április) havának 4.-én, hétfőn,
a TIK-ben délután öt órakor.

Dr. Berta Ágnes posztumusz tárlatát – mint régi ismerője-rajongója – magam nyitom meg.
Minden akvarell-rajongót szeretettel várok a várostörténeti emlékeket is fölelevenítő tárlatra.

Természetesen jelen lesz a festőnő fia, Dr. Jászberényi Miklós (az Orvosi Kórélettan docense) is, aki még többet tud e kevesek által ismert „örökségéről” mondani…

A szegedi festőnő többnyire ragyogó röntgen-diagnosztaként – orvosként – volt közismert, de „képalkotó” képességei az akvarell meg a tusrajz tekintetében sem maradnak el radiológusi képességeitől.
Álljon itt ízelítőül (a tárlat) egy képe is!

Kálvária kápolna – Dr. Berta Ágnes akvarellje

… és Kálvária kápolna egy még korábbi fényképe…

A Kálvária sugárút nevét adó gyönyörű kápolna a kommunizmus terrorának esett áldozatul. A stációkat „kiverték”, a kápolnát pedig 1968-ban tankokkal lövették rommá. A dombját is eltüntették. Végső gyalázatul helyére benzinkutat állítottak. Ma az üres téren a névadó kápolna pontos másának fölállítására várunk…
Szegednek e szépségét Berta Ágnes nem csak láthatta, de még le is festhette eredetiben.
Mi már csak sárgult fényképeken és néhány túlélő festményen csodálhatjuk.
Ez a vízfestmény talán többet ad vissza varázsából minden más megmaradt emléknél…
Berta Ágnes egyszerre fölvételizett és nyert is fölvételt az Orvosi Egyetemre, meg a Képzőművészeti Főiskolára. Családi nyomásra inkább orvosi tanulmányait folytatta. De a festészethez való kötődése sohasem szakadt el. Élete delén túl , nyugdíjas éveihez közeledve újra visszatért a festészethez, melyben leginkább a vízfestészet (akvarell) vonzotta. 2004-ben nyugdíjas éveiben csatlakozott az AKIK-hez (Amatőr Képzőművészek Köre). Csongrád megyében több kiállításon is szerepelt.

Magam is a vízfestészethez való visszatérését pártoltam. Sok közös tervünket korai halála húzta át.
Sajnos marad egy örök adósságunk: Képes-rajzos röntgen-oktató könyvünk – a festő halálával – már nem készülhet el.

Most azonban együtt gyönyörködhetünk túlélő képeiben…

Megnyitó ma délután 5 órakor a TIK aulájában.

E héten várja látogatóit Szeged e rejtett kincsestára.
A tárlat vasárnapig tart.

Minden érdeklődőt várunk szeretettel…
Tisztelettel:
Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség
Alapítvány
alapító

The post Dr. Berta Ágnes emléktárlatának megnyitója appeared first on Szögedöm.hu.

A honfoglaló magyarok nagy számban végeztek koponyalékelést (trepanációt). A beavatkozást kétféle okból használták, leginkább harci sérülések gyógyításakor, valamint rituális céllal, a mentális betegségek megszüntetésére.

Legtöbbször a harctéri fejsérüléseket gyógyították a koponyalékelés módszerével a sámánok. Ekkor teljesen átvágták a koponyafalat, hogy csökkentsék a fejfájást vagy a folyadék felhalmozódását, s megmentsék a sebesült harcos életét. A fejbőr a beavatkozás után begyógyult, de a nyílások megmaradtak: ezek mérete rendkívül különböző, akár több centiméter átmérőjű is lehet.

A jelképes koponyalékelést a mentális betegségek kezelésére is használták a sámánok: a koponyacsont külső rétegét távolították el kizárólag felnőttek, főként férfiak koponyájáról. A véséseknek rituális célja volt, amellett, hogy rendkívüli fájdalmakat is jelenthettek. Úgy gondolták ugyanis, hogy az őrültnek, bolondnak ítélt betegbe ezeken a vágatokon keresztül juthat vissza a „bolygólélek”, mely korábban elhagyta.

A koponyalékelést mind a mai napig használja modern formában az orvostudomány, emellett a módszer nyelvünkbe is beépült: az „agyafúrt” kifejezés ugyanis valószínűleg ebből a beavatkozási módszerből ered.

A Kincsek-Titkok-Aranyak című kiállításon most több, sebészeti és rituális céllal meglékelt koponyát is láthatnak az érdeklődők a nagyszentmiklósi aranykincs másolatai mellett. A tárlat július 3-ig látogatható a Móra Ferenc Múzeumban.

The post Koponyalékeléssel az elmebaj ellen appeared first on Szögedöm.hu.

DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45

Vándorkiállítás

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vándorkiállítása az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás 70-ik évfordulója alkalmából, az áldozatok tiszteletére készült.

A kiállítás huszonegy tablón mutatja be a délvidéki magyarokat ért népírtás történetét. A rendkívül látványos és olvasmányos, rövid és tartalmas mondatokba összefoglalt szöveganyagot gazdag képanyag egészíti ki. A kiállítás vázát alkotó visszaemlékezések közé beszúrt és kiemelt történelmi tények segítségével mutatják be az 1944-45 évek fordulóján történt tragikus eseményeket.

A kiállítás „Hideg napok” című tablója bemutatja az 1942-ben, háborús körülmények között lezajlott tragikus újvidéki csendőr razzia előzményeit és valós körülményeit, ezzel a kiállítás létrehozói emléket állítanak a háborús körülmények között lezajlott razzia áldozatainak és bemutatják a katonai túlkapás valós körülményeit is. Az elhallgatott razzia című tabló pedig az 1944-es újvidéki megtorlás napjai több száz áldozatának és az ott zajlott koncepciós perek mártírjainak is emléket állít.

Külön tablókat szenteltek a német áldozatok sorsának és az egyházi személyek tragédiájának. A koncentrációs táborokba zsúfolt tömegek és az ott elpusztított gyermek áldozatok sorsát megrázó képekkel illusztrálják. Az 1944-45-ös délvidéki események következtében földönfutókká, hontalanná vált százezrek kálváriájának is helyett ad a kiállítás, ahogy nem feledkezik meg az özvegyek és árvák nehéz életének bemutatásáról sem.

Az egységes grafikával rendelkező kiállítás létrehozói a tablók címeivel is az 1944-45-ös délvidéki események lényegi történéseire utalnak. A vörös színnel kiemelt, tömör mondatokká fogalmazott történelmi tények és megállapítások szakszerűen vezetik végig az áldozatokkal és a megrázó kegyetlenséggel elkövetett népirtással szembenézni merő látogatót.

A könnyen szállítható és gyorsan felállítható roll-up rendszerű vándorkiállítás tablóinak alsó részére került, jól megválogatott idézetek fokozzák a kiállítás drámaiságát.

2014. március 1-én az Országházban megtartott megnyitót követően 2015. év végéig a kiállítás negyven helyszínen fordult meg. Nyíregyházától Pápáig, Mórahalomtól Szedresen és Mártélyon keresztül eljutott Győrbe, Szegedre, Pécsre és a hódmezővásárhelyi Emlékpontba is. 2015. május 23-án a témában tartott temerini tanácskozás résztvevői is megtekinthették az összeállítást, amelyet novemberben a bécsi magyarok hívtak meg a nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésükre.

A kiállítás szervezői gondot fordítanak arra, hogy a kiállítás megnyitók ünnepi alkalmából a téma ismert szakérőinek bevonásával ismereterjesztő előadásokat is tartsanak, hiszen a kiállítás Vendégkönyveinek beírásai is bizonyítják a hatalmas érdeklődést történelmünk e rövid, de tragikus fejezetének megismerésére.

A máig háborús bűnösként, jelöletlen tömegsírban nyugvó több tízezer halálos áldozatnak, az árváknak és özvegyeknek, a földönfutóvá,hontalanná vált túlélőknek emléket állító kiállítást dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja jegyzi. A szerkesztés és a grafika Cseresnyésné Kiss Magdolna és Papp Zoltán munkája. A Bethlen Alap támogatásával megvalósult kiállítás impresszum részében felsorolásra kerültek a forrásként használt irodalom szerzői is.

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kiadványaként 2015-ben megjelent, dr. Botlik József történelmi áttekintésével (895-1945) kiegészített magyar, angol és szerb nyelvű kiállítási katalógusok teszik teljessé a vándorkiállítás ismeretterjesztő küldetését.

[See image gallery at www.szegedem.hu]

The post DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45 appeared first on Szögedöm.hu.

The post A Móra Ferenc Múzeum és szegedi kiállítóhelyeinek programtervezete – 2015. június appeared first on Szögedöm.hu.

Idén az országos Régészet Napjához a szegedi Móra Ferenc Múzeum is csatlakozni fog: a Vármúzeumban, valamint a Cserepes sori raktárbázison tartanak különleges előadásokat, bemutatókat a múzeum szakemberei a régészettel, restaurátori munkával kapcsolatban.

A két napos ingyenes rendezvényen kiderül, milyen titkokat rejt a szegedi vár, hogyan dolgozik egy restaurátor, vagy éppen miről árulkodhat egy többezer éves kőeszköz vagy csontlelet. A Régészet Napjának szegedi központja a Vármúzeum lesz, de pénteken a Cserje sori raktárban is körbejárhatnak az érdeklődők. A szervezők a gyerekeket és családokat kerámiázással várják, ahol őskori és Árpád-kori minták alapján készíthet bárki agyagedényeket. E mellett a leglelkesebbek mini-ásatáson is részt vehetnek, valamint a legkitartóbb látogatók régész oklevelet is szerezhetnek.

A Vármúzeumban 9-17 óra között várják az érdeklődőket május 29-én és 30-án, a Cserje sori raktár pénteki programjai pedig előzetes bejelentkezéssel látogathatóak.

Régészet Napja 2015

„Lelőhelyfelderítéstől a rekonstrukcióig”

2015. május 29-30.

9.00 – 17.00

Móra Ferenc Múzeum – Vármúzeum, Cserepes sori raktárbázis

PROGRAM

május 29. péntek

Vármúzeum

9.30    A lelőhely térképi ábrázolása, kutatása (Czukor Péter régész előadása)

11.00  Terepbejárástól a leletek múzeumba helyezéséig (T. Gábor Szilvia régész előadása)

12.00  Kőbe zárt titkok – Őskori kőeszközök bemutatása (Szilágyi Kata régész bemutatója)

13.00  Amiről a csontok mesélnek (Paja László antropológus előadása)

15.00  Kerámiázás – Őskori, Árpád-kori fazekasság (Véninger Péter keramikus vezetésével)

Cserje sori raktárbázis

A restaurátor műhely megismerése (Dobó Bernadett restaurátor vezetésével)

Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható!

A tervezett vezetések időpontja: 8.30, 10.30, 12.30, 14.00

május 30. szombat

Vármúzeum

10.00  Terepbejárástól a leletek múzeumba helyezéséig (T. Gábor Szilvia régész előadása)

11.00  Egy eltűnt vár nyomában (a Vár megismerése Törőcsik István régész vezetésével)

12.00  Kerámiázás – Őskori, Árpád-kori fazekasság (Hamar Edina restaurátor vezetésével)

13.00  A restaurálás varázslatos tudománya (Dobó Bernadett restaurátor előadása)

15.00  Amiről a csontok mesélnek (Paja László antropológus előadása)

15.00  A lelőhely térképi ábrázolása, kutatása (Czukor Péter régész bemutatója)

További programok a Vármúzeumban:

kézműves foglalkozások kicsiknek és nagyoknak

miniatűr ásatás – régészeti homokozó

agyagozás, drótékszer-készítés

vetélkedők, játékok

„Ki mit tud?” régész oklevélért

Elérhetőség és előzetes bejelentkezés csoportok számára:

62/549-040 vagy 20/581-0660

www.moramuzeum.hu

The post Régészeti kulisszatitkok a szegedi várban appeared first on Szögedöm.hu.

A készülő kiállítást Árva László, az Emlékpont szakmai főtanácsadója és Oláh András Pál történész, a tárlat kurátora mutatja be a sajtó képviselőinek október 16-án, csütörtökön 11 órakor az Emlékpontban.

Hetven évvel ezelőtt, 1944 kora nyarán- a normandiai partraszállás előkészítése, illetve a német háborús gépezet felmorzsolása érdekében – az angolszász légierő bombázásainak egyik kiemelt célpontjává vált Magyarország. Az Emlékpont kiállítása a légiháborús borzalmakra emlékezik, bemutatva a bombázások hatásait és eredményeit, az azokat végrehajtó szövetséges légierőt, a velük szemben álló magyar és német légvédelmet és nem utolsó sorban a civileket megóvni hivatott légoltalmat. A tárlat gerinceként és egyben külön érdekességként kerülnek kiállításra a Magyar Roncskutató Egyesület munkája során feltárt vagy összegyűjtött, a háború alatt lezuhant repülőgépek darabjai, valamint számos magán- és közgyűjteményi repülős relikvia.

A Háború a felhők felett című kiállítást Dr. Ravasz István alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiemelt főtisztje nyitja meg október 18-án, szombaton 11 órakor az Emlékpont „Galéria” időszaki kiállítótermében, a megjelenteket Dr. Nagy Imre múzeumigazgató köszönti. A vernisszázson második világháborús amerikai hagyományőrzők is tiszteletüket teszik!

The post Háború a felhők felett appeared first on Szögedöm.hu.

A tárlatot szeptember 3-án, szerdán 17 órakor nyitják meg.

Félóránként tartanak légiriadót a Móra Ferenc Múzeum újonnan nyíló kiállításán: a második világháborús amerikai bombázásokat mutatja be a tárlat, ahol az érdeklődők megismerhetik a támadások hátterét és óriási pusztításait. A pont 70 éve, 1944-ben történt bombázások óriási veszteségeket okoztak Szegeden: a károk meghaladták a város éves költségvetésének tízszeresét.

A kiállításon látható lesz a lebombázott vasúti híd egyik síndarabja, melyet a Tiszából emeltek ki, emellett több tárgyi emlék is szemlélteti a pusztításokat. Bemutatják majd egy lezuhant amerikai repülőgép darabjait, valamint a veszteségeket szemléltető, megrendítő fotósorozatot is.

„A célpont a mai napra: Szeged” című kiállítást szeptember 3-án, szerdán 17 órakor Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár nyitja meg a Móra Ferenc Múzeumban.

The post Légiriadó a Móra Ferenc Múzeumban appeared first on Szögedöm.hu.

A szentírás nélkül nem lehet megérteni a magyar kultúrát, a művészetet, nem beszélve a magyar nyelvről, amelynek sok fordulata a bibliai nyelvből, annak fordításából, elsősorban Károli Gáspártól származik – mondta a politikus az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS) idei konferenciájához kapcsolódva a Szegedi Tudományegyetem tanulmányi és információs központjában megrendezett kiállítás megnyitóján.
Napjainkban kérdés, mennyire aktuális a Biblia, és milyen segítséget tud nyújtani a keresztény kultúra a jövő Magyarországának építésében – mondta a miniszter.
A keresztény kultúráról, a keresztény értékekről a források ismerete nélkül nem lehet beszélni, ezek közül pedig a legfontosabb a szentírás – közölte Balog Zoltán.
„Komoly megtiszteltetés, hogy több száz bibliakutató, elsősorban az Újszövetséggel foglalkozó szakember érkezett Magyarországra, Szegedre. Amikor a tudósokkal a szentírással foglalkoznak, nekünk is szolgálatot tesznek. Az, hogy mi az aktuális a szentírás üzenetéből, hogyan tud a Biblia segíteni a 21. században, nem csak Magyarország ügye, hanem Európáé is, amely keresztény gyökerekre alapul” – fejtette ki a politikus.
A tárlat számos érdekességet mutat be Szent Gellért korától egészen napjainkig, beleértve a legújabb, Simon László bencés rendi szerzetes által fordított újszövetségi szentírásig.
Az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS – Studiorum Novi Testamenti Societas) keddtől szombatig rendezi Szegeden a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében nemzetközi bibliatudományi konferenciáját.

The post Magyar bibliatörténeti kiállítás nyílt Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Elekes Zoltán fesztiváligazgató felidézte, hogy Tolnay Klári első sikerét húszévesen a Meseautóban aratta, majd több mint ötven filmben szerepelt, és felejthetetlen alakításokat nyújtott a színpadon is. 1950-től csaknem öt évtizeden át Madách Színházban szerepelt, 1983-tól néhány évadon át azonban – Mensáros Lászlóval együtt – a szegedi társulat tagja volt.
Király Levente, a Nemzet Színésze a tárlat megnyitóján úgy fogalmazott, a színésznőkről az a tévhit él, hogy sikerükhöz elegendő, ha nagyon szépek. Tolnay Klári azonban ennél sokkal többet tudott és sokkal többet ért: „fantasztikus tehetsége volt az ember ember általi ábrázolásához”.
Nem véletlenül övezte mindenhol hatalmas megbecsülés, amiért azonban mindig keményen megdolgozott – mondta a színművész. Hozzátette: ez a munka harcokkal is járt, Tolnay Klári egyéniségét nem lehetett leláncolni.
Az augusztus 23-ig, a Szegedi Szabadtéri Játékok végéig látható tárlaton az érdeklődők megcsodálhatják Tolnay Klári több jelmezét, színpadon és filmekben viselt ruhadarabjait, valamint néhány fontosabb szerepét bemutató fotót. A kiállított tárgyak között szerepel többek között egy turbán, melyet a színésznő 1946-ban, az Euridiké című színdarabban viselt és egy pár cipő is, melyet a halála esztendejében bemutatott Társasjáték New Yorkban című vígjátékban hordott a színpadon.

The post Tolnay Kláriról nyílt kiállítás az Art Hotelben appeared first on Szögedöm.hu.