A föntiekből is látszik, hogy nem ment még el mindenkinek az esze Európában…
Ezeket a tömegtüntetéseket mostanában egészen természetes elhallgatni, miközben a vírusra hivatkozva a multinácik maximalizálják a profitjukat, a kisvállalkozó meg tönkre megy…

A teljes bezárások mellett is csak romlott a helyzet. A 3 évtizede méltatlanul hízlalt multinácik csak egyre profitálnak. De persze a magyar csalafintaság is kifogyhatatlan… Talán mégse veszünk ki mind egy szálig…

Virágboltok bezárva, hát akkor fűszernövényeket is árulnak… mindjárt nyitva lehet az „Élelmiszerbolt”…

Szégyen, hogy a mindannyiunkon élősködő külföldi kifektetők dőzsölnek még mai bajunkon is ! Pedig Putyin már megmutatta, hogyan is kell rendre inteni a tesco féle internáci szervezeteket !!! Itt volna már az ideje végre tanulni az orosz modellből, a saját kisvállalkozóink nyomorgatása és kivéreztetése helyett eltakarítani a rendszerváltás vérszívóit…

The post A Szabadságpárt szabadságot követel appeared first on Szögedöm.hu.

A Magyar Kártya mint austro-hungarikum az egész monarchiának kedvelt játéka volt.
Ma már ez is nemzeti örökségünk szerves része.

Székes fővárosunkban, Pesten, a Kazinczy utcában áll az a ház, amelyben Schneider József 1836-ban a Magyar Kártyát megalkotta. (Budapest VII. kerület Kazinczy utca 55.)

Ebben a házban működött Wichmann Tamás sokszoros kenus világbajnokunk fogadója is, mely idén a bajnok betegsége miatt végleg bezárt. Tudomásunk szerint a ház nem áll védelem alatt, így e nemzeti szempontból igen fontos ingatlan sorsa most kétséges.

Ezúton kérjük a támogatók segítségét, még mielőtt az „ingatlanfejlesztők” áldozatául esik nemzeti örökségünk e hangulatos színfoltja. Alább a képen (a Kazinczy utca végén) bújik meg a „modern” monstrumok fenyegető árnyékában…

A Magyar Kártya 182 éve ad hazafias önérzetet még a játék óráiban is nemzettársainknak honn, vagy akárhol száműzetve is a nagyvilágban.

Alapítványunk, a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány szívesen vállalja e házban a kártya múltját és jelenét bemutató műintézmény kialakítását. A Magyar Kártya Háza – mely már igen régóta kívánkozik ez elárvult házba – nemzedékeket hozhat össze új meg új játékokat és ismereteket is adva örökül a látogatónak. Az elfeledett hungarikumot új életre keltő interaktív múzeum nemzetünk méltóságát növelve külföldi látogatóknak is érdekes tanulságul szolgálhat majd.

Minden gyermek és ifjú számára hasznos lehet – társadalomromboló kütyü-függőség helyett – e társas játék, e régi-új szellemi „hüvelykujjtorna” megismerése. Mint orvos, bizonyossággal állíthatom, hogy a kártyajáték még az öregkori elbutulással – a magyaregészségügyre egyre nagyobb terheket rovó betegséggel – szemben is ütőképes „orvosság” lehet, egyúttal a széthullóban levő nemzedékeket is összekötheti újra.

Csak egyetlen szép példaként a hatvanhatozással – Csizmadiáné, Kati ajánlása szerint – nagymamák taníthatják unokáikat számolni játszva a Magyar Kártyával…

Az ulti ma már új virágkorához bontogatja bimbait, fölfutó reneszánszát éli…

Helyi kártyaversenyek is vannak vidéken a mai napig. A Csonka-Magyarországnak többségében megmaradt Észak-Bácskában, Bácsalmás-Madaras-Katymár térségében például a sváb kártya-hagyományokat ápolandó kláber-versenyeket szervez Vicsek János mentőápoló és köre. Ennek is otthont adhatna országos keretek között az ország szívében a Magyar Kártya Háza.

Vannak azonban olyan játékok is, mint pl. a Jászság tanyavilágában máig is élő hülü, – a Tömörkény István által is emlegetett hühü változata – melynek nincsen ily pártolója, így már a kihalás szélén tántorog… Ezek megmentésében is eljár majd a Magyar Kártya Háza.

A Magyar Kártya Háza kártyajátékaink újratanításának is kedves otthona lehet, ahol a legszédültebb külföldi turistát is megtaníthatjuk legalább „csablecsacsizni”…

A Magyar Kártya két évszázadát bemutatni hivatott interaktív múzeum a Magyar Kártya Házában nemzetünk és támogatóink, azaz mindannyiunk büszkesége lehet majd…  

Dr. Szabó László

Magyar Kulturális Örökség Alapítvány

alapító

2018. Mindenszentek napján

A 100 esztendős Magyar Kártya – a Kossuth Rádió műsorán okt 20.-án.

Idén jelentettük meg a Magyar Kártya éppen 100 esztendős Hadsegélyző Kártya változatának ámítógépesen fölújított pontos mását.

E kártyával játszottak a lövészárkokban magyar katonáink, akik sohasem vesztettek, hiszen a Nagy Háború végén idegen bakancs nem tapodta Hazánk földjét.

A háborút osztrákok, németek vesztették el; majd a békét pedig az antant ügynökei árulók, csalók nyerték meg… – Méltán lehetünk büszkék száz év múltán is hőseinkre!

E kártyával játszottak a szeretteik, az aggódó otthonmaradottak, akik vásárlásukkal is támogatták hőseink túlélését…

Hazafias célzattal indítjuk útjára százévesen e kártyát, de ezúton üzenünk hadat a digitális játékokkal való tömeges népbutításnak is. Aki kártyázik, az társaságban játszik, míg a (virtuális) kütyük egész tömegek társadalmi elszigetelődését és végletes, beteges függőségét okozzák.

The post A Magyar Kártya Háza appeared first on Szögedöm.hu.

A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a …
Lajtabánság!

Éppen ma [EVSZAM] éve!

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugatiszomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma [EVSZAM] esztendeje, hogy egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legképtelenebbül be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi jog. Az önrendelkezés. Magyarnak az akkor nem járt. (Ma sem jár.) Hogy ezt mindenki tisztán érthesse, elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk! Az Antant vetett neki koncot a mi testünkből!

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

A terképen a mai Burgenland, vagyis a magyar területek, melyek ma osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

A tartomány 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng az ezt deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés is.
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Békeszerződést…
Hát érdemes tájékozódni! A bennünket képviselőknek meg föltenni a magyar kérdéseket!
2009-09-10 – Saint Germain, avagy 90 éve kezdődött el Magyarország fölszámolása < Kattintson ide a 90. évfordulós hírlevélre!

Akkor azonban, – volt még magyar hit és magyar virtus, erő – mint derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Lásd még: Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

Ma állítólag egy független magyar országban élünk, de még csak hírből sem hallunk a hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem?
Vajon nem szégyen-e? Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás 22 esztendeje alatt eggyetlen film nem született…
Vajon miért nem szerepelt ma ez az éppen 90 éves magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapján?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Hát csakis azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar!

Ha valakinek még kétsége lenne, hogy ez az agyonhallgatott történet bizony igaz, hát kattintson ide:

Lajtabánság – Wikipédia

De gyöngébbeknek (meg nyelve vesztett magyaroknak) itt van az antant főnyelvén is:

Lajtabánság

Lajtabánság (German: Leitha-Banat) was a short lived Hungarian state in western Hungary the current territory of the Austrian federal state of Burgenland…

A Lajtabánság központja Felsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkor is nagy árat fizettek.

Felsőőr címere

Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüöüör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb tájszótárunk származik. A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi „nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában. Sajnos nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról azóta sem hallani.

A sanyarú jelen jó híre talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola még Felsőőrben:

20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Lajtabánságossan…
Szebb Jövüöt!
kívánva

Dr Sz L
Ajánlott olvasmányok:

Imre Samu

( nyelvjáráskutató,  nyelvész doktor (1969), a magyar nyelvjárási atlasz munkálatainak fő szervezője. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja. )

• Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
• A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
• Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
• Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
• A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
• A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
• A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
• Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
• Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.

The post Független, magyar ország! – Méghozzá kettő is… appeared first on Szögedöm.hu.

Hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy Magyarország meggyalázatása nem Trianonnal kezdődött!

Ma 94 esztendeje tépett a húsunkba – az általunk évszázadokon át védelmezett – Nyugat!

Az antant területi ígéretei és az antant szövetségeseinek területi követelései

Szeptember 10.-e a Saint Germain-i békeszerződés napja, azaz a magyar tragédia kezdete. 1919. szeptember 10.-én ezen a napon szentesítette először a magyarellenes Nyugat Magyarország megcsonkítását. Nem Nagy-Magyarországét! Hanem az Ezeréves Magyarországét.
“Nagy Magyarország”, mint olyan egy nehezen értelmezhető fogalom. Sokkal nehezebben, mint rabló szomszédaink vérgőzös víziói. “Nagy Magyarország” bizony volt! Sokféle volt. Az Árpád-korban Ausztria fele is hozzánk tartozott (az Óperencián innen), de “…nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…” is, meg Szilézia is, mint sok más déli terület is magyar fennhatóság alatt volt Mátyásunk idején…

Egy “Nagy Magyarország”: Mátyás király Magyarországa: (Bécs-Berén-Boroszló a nyugati – halványkék – karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati Magyar-karéjban… )

“Nagy Magyarország” nem vízió, hanem színes történelem, gazdag múlt, mely föleleveníthető.
Ha Izrael visszakövetelhető volt 2000 év múltán, hát 90 esztendő, az nekünk semmi! És itt csak néhány országrészről van szó.  Folyamatos magyar jelenléttel. Remélhetőleg nekünk nem kell 2000 évet várnunk, hogy helyreálljon a magyar rend. A hazai kisebbség, főleg a zsidóság (hazafias és cionista egyaránt) pedig bizonyosan támogatni fogja a magyar revíziót, már csak Izrael újjászületésének – Levante revíziójának – hasonlatossága miatt is. Magyar zsidó ötlete volt Izrael újjáteremtése is! No persze a magyar ügyben nincsenek olyan kényes kérdések sem, mint Herzl Tivadar nagy tervében, mint Palesztina helyén alapítandó  Judenstaat (Zsidó-Állam) esetében. A magyar jog a Kárpát medencére megkérdőjelezhetetlen. Mi pedig nem is kívánjuk a – túlnyomóan nem-magyar lakosságú – Bécsi medencét, meg Morvaországot, meg Sziléziát sem…

Magyarország elszakított területei

No de mi is történt Saint Germain-ben, 1919-ben, a magyar Vörös Terror évében? A Nyugat koncot vetett a húsunkból a bennünket évszázadok óta sarcoló, vérünket szívó Ausztriának. Cserébe annak megcsonkíttatásáért. Talán az őrjöngő, beteg Vörös Terrorért is, melyet a Nyugat Európa fekélyeként kúrálni igyekezett.

A Vörös Terror (Tanácsköztársaság) alatt elvesztett és visszafoglalt magyar területek

A Magyar Vészkorszak nem 1920-ban Trianonnál, hanem Saint Germain-nél kezdődött 1919-ben, éppen ma 94 esztendeje.

Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként, Ausztria (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia,Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződést Saint-Germain-en-Laye-ben írták alá 1919. szeptember 10.-én. A békeszerződés szentesítette az Osztrák-Magyar Monarchia helyén 1918-ban alakult “nemzeti államok” létrejöttét és Ausztria területét ennek megfelelően állapította meg. Krajna és Karinthia egy része, az Isztriai partvidék és (a később kőkemény autonómiáját kiforrongó) Tirol déli része Olaszországhoz került. Krajna nagyobb fele, Dalmácia és Stájerország déli része pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. Csehországról, Morvaországról és Szilézia egy részéről Ausztria kénytelen-kelletlen lemondott az e területeken létrejött Csehszlovákia javára. Ez alkalomból – mintegy kárpótlásul – Moson, Sopron és Vas vármegye egy részét Magyarországtól Ausztriához csatolták. Az ekkor kiagyalt Burgenland (Várvidék) néven ismerte meg később Ausztria új “örökös” tartományát a világ. A békeszerződés korlátozta Ausztria haderejét (30 000 fő), jóvátétel fizetésére kötelezte és megtiltotta a Németországgal és a Magyarországgal való egyesülést .

Ennek a megalázó területrablásnak lett következménye a Prónay Pál vezette Rongyos Gárda dicsőséges diadalmenete és az elszakított nyugati magyar területeken Lajtabánság megalakulása.

A Lajtabánság sajnos kérészéletű volt, de kivívása által a wilsoni demokratikus elveknek megfelelően a népszavazással egy vármegyényi nyugati terület térhetett vissza. Egyebek között Sopron városát is ekként kaptuk vissza, ahol a fölszabadító hős, Prónay Pál szobra máig sem áll!

Vas (vár)megye nyugati (gúny)határának változása 1920-1923-ban, emléktábla a Vas-hegyen (A Pinka völgy gúnyhatárváltozásai)

Emlékezzünk! Ne feledjük a velünk esett gyalázatot! Európa tartozik nekünk! Nem csak a revízió levezénylésével, de egy alapos bocsánatkéréssel is!

Szeptember 10.-e és június 4.-e egyaránt a Magyar Gyász napja!

Szöbb Jövendőt!
kíván
a Szögedi Védegylet
és … a megcsonkított Szögedi Nagytáj
nevében
Dr Szabó László
2013. Föld hava 10.-én

Ajánlott még: 2009-09-10 – Saint Germain, avagy 90 éve kezdődött el Magyarország fölszámolása

The post Saint Germain – 1919. szeptember 10. appeared first on Szögedöm.hu.