Érdemes szembenézni végre a múlttal!
A Szlovákiából a maradék Fölvidékre menekült magyar zsidóság történetével…

Érdemes végre szembenézni a tényekkel!
A szlovák(iai) terror elől a maradék Magyarországra menekült a Szlovákiában – azaz a megszállt Észak-Fölvidéken – élő magyar zsidóság. Mi pedig befogadtuk őket! Egészen Hazánk német megszállásáig biztonságban is voltak nálunk…

Ajánlott olvasmány: Jozef Tiso és a Szlovákiai Holokauszt
A könyv (teljes tartalmának) megnyitásához kattintson a képre!

A soviniszta, zsidóirtó Szlovákia, melynek zsidó menekültjei (a korabeli horthysta) Magyarországon találtak menedéket, ma nem küzd az “antiszemitizmus” égető kérdésével, mert Hitlert is sürgetve megoldották a “zsidó kérdésüket” a vészterhes időkben. Őket ma kirekesztők nem antiszemitázzák, csak a zsidómentő magyarokat…

Eördögh István, vallástörténész egyetemi tanárt, a Vatikán egykori levéltárosát e munkájáért és őszinte szavaiért kitiltották a “modern” Szlovákiából…
Hazájában méltó díjat, de legalábbis egyetemi katedrát érdemelne érte!

Eördögh tanár urat e kérdésben a Hazája (kormánya) sem védte meg!
Máig sem. Helyette kirekesztő, vadlibsi agitátorok oktatnak ma is a szegedi egyetemen…

Olvassuk hát Őt! A Kitiltottat… A Tanár Urat!

Törjük át a hallgatás falát!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

The post A Szlovákiai Holokauszt – Magyarországra menekülő zsidók… appeared first on Szögedöm.hu.

• Melyik országban van Szlovákia ?

• Hány szlovák idősebb, mint Szlovákia ?

• Mondjon három szlovák királyt !

• Melyik szlovákiai városban koronáztak magyar királyokat, és melyik magyar városban a szlovák királyokat ?

• Ismertesse a szlovákok harcait az Oszmán birodalom ellen !

• Soroljon fel három szlovák építészeti remeket !

• Hol éltek az ős-szlovákok ?

• Hogy mondják szlovákul: Aranybulla, Magyar forradalom és szabadságharc, irredentizmus ?

• Ismertesse az önálló szlovák állam kisebbségi politikáját !

• Soroljon fel három magyarbarát szlovák politikust !

• Ismertesse, hogyan lehetne megoldani Szlovákia területi problémáit !

• Soroljon fel három szlovák nemesi családot !

• Hasonlítsa össze és elemezze a szlovák címert a magyar címerrel !

• Melyik a legősibb szlovák város ?

• Melyik maradt fenn tovább, a Magyar Korona vagy a szlovák korona ?

Ha úgy érzi, túl sok a fölösleges kérdés, hát…

• SMS-ben küldje el Szlovákia történelmét !

Végezetül:

• Fejezze be azt a szólás-mondást hogy: Adj a tótnak szállást, …

A válaszokat Jan Slota címére kérjük beküldeni !
A helyes beküldők között szlovák autósmatricát, (Magyarországos) szlovák koronát, szlovák porcelánokat és szlovák (tokaji) borokat sorsolnak ki.
A borítékra ne felejtsék ráírni a jeligét: Felvidék !

Gyöngélkedőknek segítségül:

A Tiso-féle első önálló szlovák állam (1938–1944) területe a mai Szlovákián belül (világos szürkével)

██  1. A pozsonyi hídfő 1947-ig még Csonka-Magyarország része

██ 2. Dél-Felvidék – Az Első Bécsi Döntéssel 1938-ban Magyarországhoz hazatért terület

██ 3. Kárpátalja 1939. március 15-ei visszafoglalásával Magyarországhoz hazatért terület

██ 4. Az Első Bécsi Döntéssel 1938-ban a Harmadik Birodalomhoz került terület (Ennyire volt magyarbarát az Első Bécsi Döntés, hogy még Németországnak is ítélt ezeréves magyar területeket…)

██ 5. Német védterület, német katonai megszállás alatt – Ezzel a Felvidék területének eggy tizede a német „szövetséges”-hez került !

Ajánlott olvasmány még: Európa tartozik nekünk !

Hontalanították a száz esztendős magyar asszonyt! – A szlovák rasszizmus és kirekesztés újabb fintora

Muhi – Mohács – Trianon

The post Ki tud többet Szlovákiáról ? appeared first on Szögedöm.hu.

A Pierre Gillet elnök és Tajnay Mária főtitkár által jegyzett nyilatkozat tanúsága szerint Szlovákia politikai rendszere évtizedek óta az ott élő magyarság hátrányos megkülönböztetésén alapszik, Szlovákia pedig úgy lett 2004-ben az EU tagja, hogy „bizonyára nem tett eleget” a koppenhágai kritériumoknak.
Az Eduard Benes csehszlovák elnök által a második világháborút követően hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. A belgiumi civilek ezért az elkobzott vagyon visszaszolgáltatását, vagyoni és erkölcsi kártérítést követelnek a szlovák államtól.
„Nem szabad elfogadni, hogy egy letűnt, gyalázatos korszak törvényei tovább éljenek Európa szívében” – szögezi le kommünikéjében a szervezet.
A közigazgatási rendszer átalakítását azért tartja szükségesnek a civil szervezet, mert úgy ítéli meg, hogy Szlovákia jelenlegi adminisztratív felosztása „kizárólag a magyar közösség ellen jött létre”, az észak-déli irányú felosztás ugyanis ahhoz vezetett, hogy a magyarság a legtöbb helyen statisztikailag kisebbségbe került. A bizottság szerint emiatt visszaszorul a magyar nyelvhasználat lehetősége, és ez módot teremt magyar iskolák bezárására is.
Külön kitér közleményében a civil szervezet arra is, hogy a szlovákiai nyelvtörvényt is sérelmezi, mert úgy véli: „ez a törvény mindenek felett sérti a Szlovákiában élő magyarok emberi jogait, célja nem más, mint az ottani magyarság további asszimilációja”.

The post A szlovákiai diszkrimináció megszüntetését követeli az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága appeared first on Szögedöm.hu.

A Rákóczi Szövetség pályázatot hirdet magyarországi és határon túli középiskolások, valamint főiskolások és egyetemisták számára a Felvidékről kitelepített magyarok április 12-i emléknapja alkalmából .

A felhívás célja, hogy minél több fiatal kerülhessen közelebbi kapcsolatba – önálló alkotó- vagy kutatómunkával – a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból elűzött, Magyarországra telepített több mint százezer magyar ember sorsával – olvasható a szövetség közleményében.
Mint írták, a Rákóczi Szövetség a pályázó fiatalokra bízza, hogy milyen módon közelíti meg a pályamunka a kiírás témáját. Pályázni lehet irodalmi művel (vers vagy próza), történelmi esszével, tanulmánnyal, interjúval, rövidfilmmel, illetve egyéb, szabadon választott műfajban elkészített munkával.
Az alkotásokat március 22-ig várják, az eredményhirdetés és díjátadás április 12-én, a Rákóczi Szövetség központi emlékünnepségén lesz.
A közleményben felidézték, hogy a magyar Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy ezentúl április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz.

forrás:http://www.rakocziszovetseg.org/2013/02/12/palyazat_aprilis_12

The post A Rákóczi Szövetség pályázatot hirdet a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából appeared first on Szögedöm.hu.

„Egy dolgot kell megváltoztatnunk – világosan mondom – ez az állampolgársági törvény: nem szabad, hogy a más ország állampolgárságát megszerzők elveszítsék a szlovák állampolgárságukat. Az állampolgárság felvételét viszont lakhelyhez kell kötnünk” – mondta el Fico az Új szó című szlovákiai magyar napilap szombati számában vele készített interjúban. Hozzátette: ezt kivéve nem látja értelmét, hogy más, nemzetiségi jellegű témával foglalkozzon.
A Robert Fico előző kabinetje idején módosított – jelenleg hatályban lévő – szlovák állampolgársági törvény alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy aki más ország állampolgárságát felveszi.
Mivel a szlovák jogszabály jelenlegi formája nem tesz említést a szlovák állampolgárság elvesztésének okai és az érintett személy lakhelye közti összefüggésekről, a leendő szlovák miniszterelnök által jelzett törvénymódosítás csak egy olyan kivétel a jogszabályba való beiktatásával oldható meg, amely kimondaná, hogy szlovák állampolgárságukat – egy másik ország állampolgárságának felvétele esetén – nem veszítik el azok személyek, akik lakhellyel rendelkeznek abban az országban, ahol állampolgárságot szereztek. Egy ilyen kivétel megadása azonban nem érintené azokat a magyar állampolgárságot szerzett szlovákiai magyarokat, akik éppen annak köszönhetően jutottak magyar állampolgársághoz, hogy a vonatkozó magyar törvény nem köti magyarországi lakhelyhez a magyar állampolgárság megszerzését.
Robert Fico a lapinterjúban ismételten megerősítette: kormánya nem változtat a szlovákiai magyarok status quóján. Arra a kérdésre, hogy miként reagálnának arra, ha a kisebbségi szervezetek módosításokat indítványoznának a hatályos szabályokban, Robert Fico azt válaszolta: ez attól függ, mit kérnének.
A leendő szlovák kormányfő jelezte: feltételezi, hogy viszonylag hamar találkozni fog Orbán Viktorral.
„Már áprilisban, a lengyelországi V4-es kormányfői csúcson leülhetünk” – jelentette ki Robert Fico. Rámutatott: a szomszédság okán és amiatt, hogy Szlovákiában nagy arányban magyar kisebbség él, szükségesnek tartja a találkozót. Hozzátette: feltételezi, hogy a gazdasági és szociális kérdésekről fognak beszélgetni.
„Remélem, hogy Orbán úrral normális kommunikációs módot találunk, noha más világlátása van, mint nekem. Partnerként fogunk tárgyalni” – mondta el a szlovák kormányfői poszt várományosa.
A Malin-Zák Hedvig ügyével kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Robert Fico annak a nézetének adott hangot, hogy szerinte ezt a témát nem jól „kezeli” a sajtó. Nem bizony! Sose hallottuk a rasszizmus és szélsőséges kirekesztés kifejezéseket! De még annál is kevésbé az elnézés-, meg a bocsánatkéréseket.
„A közvélemény nem is tudja, hogy ez jogilag már rég meg van oldva. A bűnüldöző szervek szerint az eset, úgy, ahogy Malina Hedvig leírta, nem történt meg. Az ügy ezzel lett lezárva, miközben a nyilvánosság azt hiszi, hogy az ügy kapcsán még mindig az alapkérdést oldják (meg)” – szögezte le Robert Fico. Rámutatott: ma a bűnüldöző szervek már csak azt a kérdést firtatják, hogy Malina Hedvig olyan információkat adott-e, amelyek alapján büntetőjogilag felelősségre lehet-e őt vonni.

The post Robert Fico: Meg kell változtatni a szlovák állampolgársági törvényt – Nocsak! appeared first on Szögedöm.hu.