1919. január 9-én a csehszlovák hadsereg két legionárius százada bevonult a bal parti Komáromba, és ezzel kettéosztották a várost és Komárom vármegyét is. A város katonai közigazgatás alá került, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

1919. május 1-jén kora hajnalban magyarországi munkás milicisták megpróbálták visszafoglalni a várost (vélhetőleg az 1919. január 29-i balassagyarmati sikeres csehkiverés sikerén is felbuzdulva).

Monostorral szemben keltek át a Dunán az Erzsébet-szigetre, megrohamozták a vasúti hidat, majd a vasútállomás felé nyomultak előre. Az újszőnyi állomáson négy mozdony füstjével borították homályba a várost. Egidio Macaluso olasz ezredes kérésére Érsekújvárból Komáromba rendelték a 34. csehszlovák gyalogezredet, amely elzárta a visszavonulási útvonalakat. A magyar egységek az Erzsébet-szigetre szorultak vissza, ahol a legionáriusok lemészárolták az életben maradottakat. A városban statáriumot és kijárási tilalmat hirdettek ki, a legionisták mindenkit lelőttek, akit az utcán találtak, köztük egy 12 éves gyereket is. Az elesett 121 munkás és katona zömét, 102 embert három nappal később közös sírba temették el a katolikus temetőben. A csehszlovák hadsereg mintegy két tucat embert vesztett a harcokban. Ez a nap véres május 1-je néven vonult be a város történetébe.

2014. május 1-jén 10 órakor Észak-Komáromban a katolikus temetőben az áldozatok tömegsírjánál történelmi áttekintéssel idézik fel a 95 évvel ezelőtti eseményeket a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében, és elhelyezik a megemlékezés virágait, koszorúit.

Forrás: Komáromi áttörés

The post Véres május 1-je – Az 1919-es komáromi áttörés appeared first on Szögedöm.hu.