Hozzátette, hogy az EU illetékes bizottsága egy olyan szabályozást kíván megvalósítani, amelynek révén beleszólhat abba, milyen fák legyenek a hazai erdőkben, és milyeneket ültessenek.
Ezek az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja – ismertette a magyar álláspontot a vidékfejlesztési miniszter.
Az Európai Unió az elmúlt év végén terjesztett elő egy olyan javaslatot, amely az úgynevezett özönnövények visszaszorítására vonatkozik, és az inváziós fajoknak tituláltak közé az akác is bekerült – emlékeztetett Fazekas Sándor. Megjegyezte, hogy az ügy a korábbi szocialista kormányok felelősségét is felveti. A 2009-ben elfogadott erdőtörvény egyik végrehajtási rendeletében ugyanis káros, agresszíven terjeszkedő növényként nevesítik az akácot, és ez ad egyfajta jogalapot az ellene való fellépésnek.
Az akác adja ma a hazai faállomány egyharmadát, az erdőterületek 25 százalékát, és ipari faként, erdősítésre alkalmas növényként pótolhatatlan. A magyar méhészeti ágazatban, ahol 18-19 ezer méhészet működik megélhetést adva 80 ezer embernek, termelt méz fele akácerdőkből származik – mutatott rá a miniszter.
„Nekünk az a felfogásunk, hogy az akácot hungarikummá kell nyilvánítani, és nem üldözni kell, hanem telepíteni” – húzta alá Fazekas Sándor.
Újságírói kérdésre elmondta: az uniós rendelet még szövegezés alatt áll, és ha véglegesítésekor az akácot özönfajjá nyilvánítják, akkor már nem lesz olyan nemzeti mozgástér, amivel élni lehet. Ezért mindent el kell követni azért, hogy ezt megakadályozzuk – jegyezte meg.
Janez Potocnik környezetvédelmi biztos szóvivője kedden az MTI-nek megerősítette, hogy a biztos megkapta Fazekas Sándor levelét, amelyben a vidékfejlesztési miniszter azt kérte, hogy az akácméz alapanyagát adó fehér akác ne kerüljön fel arra az uniós listára.     Joe Hennon tudatta, hogy az erre vonatkozó rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a bizottság köteles figyelembe venni, hogy egy-egy faj mióta van jelen Európában és milyen gazdasági-társadalmi haszon származik belőle.
„Ezek a megfontolások szerves részét képezik majd annak az elemzésnek, amely alapján össze fog állni a lista” – ismertette a szóvivő.
Hennon azt is világossá tette, hogy abban az esetben, ha a fehér akác mégis rákerülne a listára, Magyarországnak elsősorban arról kellene gondoskodnia, hogy ne terjedjen tovább. Ez nem jelentené azt, hogy Magyarországnak teljes mértékben ki kellene irtania az akácosokat.
A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben.
A fehér akác Észak-Amerikából származik, Magyarországon Mária Terézia uralkodása idején, a XVIII. században kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.
Joe Hennon arra is rámutatott, hogy a bizottság olyan fajokról állít össze listát, amelyek uniós szinten is aggodalomra adnak okot. A listát a bizottság a tagállamokkal közösen, kockázatelemzés és tudományos bizonyítékok figyelembe vételével állítja össze – hangsúlyozta a szóvivő.

The post Fazekas: az EU-nak semmi köze ahhoz, hogy Magyarországon milyen fák nőnek appeared first on Szögedöm.hu.

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác Koalíció „nagykövete”, köszöntőjében kiemelte: az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot. Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is – emlékeztetett.
Az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.

A képviselő felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény. „Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.
Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát.
   A fehér akác alapvetően a magyarok fája – mondta. Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is. A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei ma már teljesen elsivatagosodtak volna.     A pénteki eseménnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hungarikummá válás és a közös fellépés jelentős muníciót adhat akár a hazai, akár az uniós döntések meghozatalakor.
A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.

(MTI)

A kezdeményezéshez, akácosaink és mézeink védelméhez természetesen csatlakozott a A Szögedi Védegylet is…

The post A magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményezi az Akác-koalíció appeared first on Szögedöm.hu.