A Lant-hullócsillagraj közeleg – A csillagzápor csúcsa 21.-éről 22.-ére virradó hajnalban! Azaz ma éjjel egészen hajnalig…

Magyar csősz és égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabosan: „Vega” (Ágoston Helga rajza)

Csillaglobbanások, lélekzáporzás, üstökösuszály, vagyis fényes tűzgömbök a szelek havi (áprilisi) égbolton – érkezik a Lant-raj, idegenebb szóval a Lyrida-meteorraj a Lant, azaz a Lyra csillagképből. Mivel e csillagkép fő csillaga, a Vega magyarul a Csősz-csillag névre hallgat, így legillendőbb magyar neve csakis „Csősz-csillagraj” lehet.

A magyar szemlélet Csősznek nevezte a csillagképet és magát a fényes főcsillag ot is.
A Csőszcsillagkép egy apró csillagkép (konstelláció), latinul Lyra, görögül λύρα egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században már Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász jegyzékbe vett, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió számontart.

A régi görögök hangszere volt a lüra, innen ered a műnem („líra”) és a csillagkép neve is. A  (khelüsz-)lürát, a (teknőc)lantot a görög regék szerint Hermész találta fel, de csínytevései miatt Apollónnak kellett adnia.

Apollón teknőchátú lírával

Az egyik eredetmonda szerint ez a lant Ar(e)ión ( Ἀρείων, vagy Ἀρίων ), a hölgyparipa (Poszeidón és Démétér gyönyörű lótestű leánya) hangszere volt, aki ennek segítségével menekült meg a biztos halálból. Mikor hajóját kalózok támadták meg, csak annyit kért, hogy egy utolsót dalolhasson. Énekével a hajóhoz csalt egy csapat delfint, a vízbe ugrott, azok pedig kivitték a partra.

A másik eredetmonda Orpheuszhoz fűződik, aki az Alvilágból akarta visszahozni kedvesét. Énekével megszelídítette a Kerberoszt, és az Alvilág úrnője, Perszephoné visszaengedte Eurüdikét azzal a feltétellel, hogy Orpheusz vissza nem néz. A dalnok azonban nem bírta ki, hogy aggodalmában vissza ne nézzen újrameglelt hitvesére, s örökre így elveszítette őt.  Orpheusz halála után lüráját gyilkosai folyóba dobták. Zeusz azonban egy sassal az égbe menekítette azt. Így lett mindkettő – lant és sas-mentője – csillagzattá.

John William Waterhouse (1849–1917) Nümphák meglelik Orpheuszt és lantját.

A lírát – helyesebben lürát – a hangszertanban járomlantnak is nevezik (talán innen a 3. csillag, a γ Lyrae latin Iugum , avagy ‘iga‘ neve is), az ógörög szövegek magyar fordításában gyakran lant néven szerepel, ehhez igazodik a csillagkép szolgaian tükörfordító, hellenomán magyar neve is. Ha már másolunk, talán érdemes lenne azt a pengetős hangszer föltalálóitól (2000 évvel a művelt görögök előttről), az ókor híres csillagászaitól, a műveltség ősforrásától, a szumer eleinktől tanulni:

Hárfa-lüra-lant Ur városából (Kr. e. 2600 – 2400)

Csillagkép – Csősz, Lyra, Lant, vagy más egyéb?

Az inkák pásztorai Csőszcsillagképünket Urkucsillaj (Urcuchillay) néven, színpompás lláma istenségként imádták.

Walesben e csillagképet Arthur király Hárfája (Talyn Arthur) néven ösmerik.

A perzsa Hafiz „Zurah lantja” néven emlegeti.

De nevezték a Megváltó jászol-bölcsőjének is (Praesepe Salvatoris).

Az ausztrál őslakók csillagisméiben a Victoria államban élt búrong nép szerint „Homoki lábastyúk” (Malleefowl) csillagkép. (Lásd: Aboriginal astronomy)

Fő csillaga a Csőszcsillag, arabusul Vega, a ‘lecsapó sas‘ (az arab csillagászok a Nagy Nyári Csillagháromszögben három madarat láttak), szanszkritül ‘győzedelmes‘, ‘hódító‘ Abhidzsít. A magyar Csőszcsillag – arabusul Vega – kékesfehér fényes csillag, a nyári égbolt legcsillogóbb csillaga, az egész égbolt ötödik legfényesebb csillaga.
Mellékcsillagai – azaz a virrasztó csősz subacsillagai – illendő nevükön magyarul a Subacsillagok:
A β Lyr(ae) , arabusul Sheliak (a csillagkép neve arabusul „Siliják”) 13 naponként megújuló sárgásfehér növetkezési-fogyatkozási kettőscsillag.
A γ Lyr(ae) óriáscsillag, a latin Iugum , avagy ‘járom‘, ‘iga‘ vagy arabusul a Szulhafát (Sulaphat), azaz a ‘teknőc‘ (hiszen régen a lantokat gyakran teknőspáncélra feszítették),

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen (NASA Science News)

– Fényes tűzgömböket figyelhetnek meg áprilisban az érdeklődők – érkezik a Lyrida-meteorraj, a tavaszi csillaghullás maximuma április 22-én hajnalban figyelhető meg.

A Csősz-csillagraj (Lyridák) a Részög embör csillaghányása (Perseidák) mellett egy igen jelentős hullócsillagraj (meteorraj). Első említése valószínűleg Kr.e. 687-ből (Zsuang Lu királyának 7. évéből), Kínából származik, amikor Zuo Zsuan följegyzései szerint „éjjel az állócsillagok nem látszottak, az eső módjára hulló csillagoktól”. A Comet C/1861 G1 (Thatcher-Baeker) üstökösből (Comet-ből a „C” jel) származó törmelék alkotta raj maximuma idén, Szelek hava 22-én hajnali 2-3 óra közé várható, ekkor radiánsa 75 fokos magasságban tartózkodik. Szerencsés módon az egynapos holdsarló nem zavarja a megfigyeléseket.
A raj meglehetősen ingadozó tevékenységet mutat (aktivitást produkál), 14 és 23 közötti csillagzáporarány (ZHR) értékekkel jelentkezik. (A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll). Harminc éve, 1982-ben például körülbelül 90-es csillagzáporarány (ZHR) értéket is produkált a raj, 1803-ban pedig még egy ennél is szaporább (intenzívebb) hullást jegyeztek fel. A Csőszcsillagcsúcs (meteor maximum) igen éles csúcsként jelentkezik, amelynek időtartama mindössze 32 óra, azaz alig másfél nap.

Ajánlott forrás még: a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja: www.mcse.hu,
Ön is jelezhet itt: Lyrids in 2012 (International Meteor Organization)

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagos sorait száz esztendeje: „A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor „aldumas” csillagát köszönteni.„

Hát tegyünk róla, hogy magyar egünk újra csillagzatunk hona is legyen! Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Dr Sz L

Ajánlott magyar csillagos olvasmányok: Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. Új Magyar Múzeum, 1855.
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos: Csillagok nyelvhagyományainkban;
Torockai-Wigand Ede: Öreg csillagok.
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…

• Göncölszekér – Forgatószekér? (Szabó M. Gyula – Meteor 2001/10.)
• Népi csillagnevek gyűjtése
• Újévi és újév-körüli magyar népszokások
• Az ősmagyarok csillagos ege
• Karácsony haván
• Magyar embernek magyar eget!
• Csillagösvény
• Kaszás és a Sánta Kata
• Országútja
• Luca nap, avagy karácsony előtti népszokások
• Az erdélyi magyarság csillagnévhasználatáról
• Népi csillagászati és időjárási megfigyelések-hiedelmek a hartai sváboknál
• Népi csillagneveink csillagászati objektumok szerint
• A Tejút
• Tavaszi csillagképek
• Őszi csillagképek
• Nyári csillagképek
• A Naprendszer
• Népi csillagneveink betűrendben
• A csillagképek hivatalos elnevezésének magyar megfelelői
• A Nagy- és Kis Göncöl és a Sarkcsillag
• Fiastyúk
• Téli csillagképek

The post Csősz-csillagzivatar ma éjjel! appeared first on Szögedöm.hu.

A Lant-hullócsillagraj közeleg – A csillagzápor csúcsa 21.-éről 22.-ére virradó hajnalban!

Magyar csősz és égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul: „Vega” (Ágoston Helga rajza)

Csillaglobbanások, lélekzáporzás, üstökösuszály, vagyis fényes tűzgömbök a szelek havi (áprilisi) égbolton – érkezik a Lant-raj, idegenebb szóval a Lyrida-meteorraj a Lant, azaz a Lyra csillagképből. Mivel e csillagkép fő csillaga a Vega magyarul a Csősz-csillag névre hallgat, így legillendőbb magyar neve talán a „Csősz-csillagraj” lehet.

A magyar Csőszcsillag – arabusul Vega – kékesfehér fényes csillag, a nyári égbolt legcsillogóbb csillaga, az egész égbolt ötödik legfényesebb csillaga. A Csőszcsillagkép egy apró csillagkép (konstelláció) latinul Lyra, görögül λύρα egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász jegyzékbe vett, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió számontart. Fő csillaga a Csőszcsillag, arabusul Vega, szanszkritül Abhidzsit, mellékcsillagai – azaz a csősz subacsillagai – arabusul Sheliak és a Szulafat, a Subacsillagok.

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen (NASA Science News)

– Fényes tűzgömböket figyelhetnek meg áprilisban az érdeklődők – érkezik a Lyrida-meteorraj, a tavaszi csillaghullás maximuma április 22-én hajnalban figyelhető meg.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján (www.mcse.hu) is olvasható, a Csősz-csillagraj (Lyridák) a Részög embör csillaghányása (Perseidák) mellett egy igen jelentős hullócsillagraj (meteorraj). Első említése valószínűleg Kr.e. 687-ből, Kínából származik, amikor a korabeli leírás szerint „eső módjára hullottak a csillagok”. A C/1861 G1 (Thatcher) üstökösből származó törmelék alkotta raj maximuma 22-én hajnali 2-3 óra közé várható, ekkor radiánsa 75 fokos magasságban tartózkodik. Szerencsés módon az egynapos holdsarló nem zavarja a megfigyeléseket.
A raj meglehetősen ingadozó tevékenységet mutat (aktivitást produkál), 14 és 23 közötti csillagzáporarány (ZHR) értékekkel jelentkezik. (A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll). Harminc éve, 1982-ben például körülbelül 90-es csillagzáporarány (ZHR) értéket is produkált a raj, 1803-ban pedig még egy ennél is szaporább (intenzívebb) hullást jegyeztek fel. A Csőszcsillagcsúcs (meteor maximum) igen éles csúcsként jelentkezik, amelynek időtartama mindössze 32 óra, azaz alig másfél nap.

Bolygók sokasága figyelhető meg áprilisban az esti égbolton. Bár a Magyarok Csillaga (Jupiter) lassan eltűnik az esti szürkületben, az esti-éjszakai égbolt további három bolygó (planéta) megfigyelésére is kiválóan alkalmas.
A nyugati láthatár (horizont) felett látható „Áldumás Csillaga„, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) a hónap végén éri el legnagyobb fényességét, miközben fázisa a március 30. körüli fél-Venuszról (dichotómia) fokozatosan csökken. Az egyre vékonyabb sarlót mutató bolygó keringése során közeledik Földünkhöz, így látszó átmérője erőteljesen növekszik.
Mindez a június 6-án bekövetkező Áldumás-átvonulás, azaz Áldomás-átvonulás (Venusz-átvonulás) előjátéka, amelyhez hasonlót 2004-ben figyelhettünk meg – ellenben a következőre egészen 2125-ig kellene várni.
Belső bolygószomszédunk megfigyelése után a nyugati égboltról a keleti-délkeleti láthatár (horizont) fölé tekintve egész éjszaka kényelmesen megfigyelhetjük a távolodóban levő Vérrelversengőt (Marsot), míg a távcsöves bemutatók igazi csillaga (sztárja), a Gyűrűs Bolygó esti megfigyelési időszaka még csak most kezdődik. A Székelyek Csillaga (Szaturnusz) 15-én kerül szembenállásba a Nappal, amely napon egyúttal eléri legnagyobb (maximális) fényességét és átmérőjét is. A csodaszép bolygó – a Vérrelversengőhöz (Marshoz) hasonlóan – egész este-éjszaka kiválóan megfigyelhető.

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagos sorait száz esztendeje: „A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor „aldumas” csillagát köszönteni.„

Hát tegyünk róla, hogy magyar egünk újra csillagzatunk hona is legyen! Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Dr Sz L
(ősi magyar csillagismeretünk és a Magyar Csillagászati Egyesület, valamint az MTI közleménye nyomán)

Ajánlott olvasmányok: Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. Új Magyar Múzeum, 1855.
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos: Csillagok nyelvhagyományainkban;
Torockai-Wigand Ede: Öreg csillagok.
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…

The post A Csősz-csillagraj közeleg – A csillagzápor csúcsa Szelek hava 21-22.-én! appeared first on Szögedöm.hu.