Megemlékezés a budapesti Terror Házánál. Fotó: Beliczay László/MTI

Az idei megemlékezések országszerte már 24-én megkezdődtek, s 25-én folytatódtak. Megemlékezéseket tartottak az iskolákban, a megyei és a települési önkormányzatok szervezésében. 25-én délután Budapesten a GULAG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány emlékezett az áldozatokra. Az emléknapon összehangolt műsorkínálattal várta nézőit és hallgatóit a közmédia. A Terror Háza Múzeum több programot is szervezett; Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár rendhagyó tárlatvezetést tartott külföldi újságíróknak az intézményben.

Az Andrássy út 60. szám alatt található, egykor a kommunista erőszakszervezet, az Államvédelmi Hatóság székhelyéül szolgáló épület előtt 10-től 18 óráig lehetett mécseseket gyújtani. A múzeumba egész nap ingyenes volt a belépés.

Pécsett egy általános iskola felvette a kommunizmus idején meghurcolt kisgazda főtitkár, Kovács Béla nevét. Az ünnepségen beszédet mond Páva Zsolt, a város fideszes polgármestere és Horváth János, a parlament korelnöke. Az emléknap alkalmából számos más településen is tartottak rendezvényeket, emléküléseket, megemlékezéseket, így például Esztergomban, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Salgótarjánban és Sopronban is.

A Csongrád Megyei Önkormányzat megemlékezésén Kligl Sándor szobrászművész mondott beszédet a szegedi Glattfelder téren. Az ott található emlékművet is Kligl álmodta meg, majd tíz éve a Tisza Konzervatív Kör segítségével készült el és került végleges helyére. A szoborhoz a művész a recski bányából hozatta a köveket, azokon máig jól láthatóak a golyók nyomai. Az ő alkotása a szegedi emlékmű mellett Kovács Béla országgyűlési képviselő, a Kisgazda Párt főtitkárának szobra is, amelyet pontosan 55. évvel a politikus elhurcolása után, 2002. február 25-én avattak fel a Parlamentnél.

Kligl Sándor beszédében úgy fogalmazott: 650 ezer letartóztatás 1953-ig, 200 ezer deportálás munkatáborokba, 2000 kivégzés koholt vádak alapján – ezek a kommunizmus eredményei. Mint fogalmazott, akik azt mondják, hogy a marxizmus, a kommunizmus, a szocializmus szép eszme, csak hiba csúszott a kivitelezésbe, hazudnak. A kommunizmus azonos a százmillió ártatlan áldozattal.

A hazánkban és az országhatáron kívül zajló eseményeket Kligl Sándor döbbenetesnek és félelmetesnek tartja. Mint fogalmazott, a pénzvilág hatalmát fitogtatva akar velünk elbánni. Diktatúrát vizionálnak és sajtószabadságért kiáltanak, miközben annyi ocsmányság jelenik meg a kormányról, amit mi, a polgári-keresztény oldalon megközelítőleg sem gondolnánk senkiről. Mindennek – szerinte – ahhoz van köze, hogy az úgynevezett rendszerváltozáskor elmaradt a számonkérés.

A megemlékezésen Borovics Tamás színész mondta el Dsida Jenő: A sötétség verse c. művét, majd a különböző pártok és civil szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.

– Közös nevezőre kell jutni múltunkról, a jót jónak, a rosszat rossznak kell látnunk, ebben nem lehet a politikai törésvonalak mentén különbség – jelentette ki Almási István (Fidesz) hódmezővásárhelyi alpolgármester. – Nem lehet jobb- és baloldali történelem, csak magyar történelem, közös história – mondta a politikus az Emlékpont múzeumban rendezett megemlékezésen. Hozzátette: közös múlt nélkül nincsen közös jövő sem. Úgy vélte: a magyarok az elmúlt évtizedekben rendre elkövettek néhány hibát a múlt feltárásával kapcsolatban. Szerinte az egyik, hogy úgy tettünk, mintha kizárólag áldozatok volnánk, pedig az igazság ennél sokkal kegyetlenebb: a bűnösök között is leviselhetetlenül sokan voltak magyarok. Almási közölte: a békés rendszerváltás nem jelentheti, hogy erről nem veszünk tudomást. Megbocsátani lehet, és egy keresztény embernek kell is, de felejteni nem szabad – mondta Almási István.

The post Országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeztek appeared first on Szögedöm.hu.