(MTI)

Egy korszak zárult le Hazel Sampson halálával, aki még szüleitől tanulta a klallam nyelvet, és a klallam kultúrában nőtt föl, mielőtt találkozott volna a nem indián „civilizáció”-val és nyelvvel – emlékez(tet)ett Ron Allen, a jamestowni klallam törzs vezetője.
Az őshonos amerikai szalis nyelvcsaládba tartozó klallam a nyugati partvidéken (az USA észak-nyugati csücskén és Kanada délnyugati részén) élt egykor.

A hódító népirtók (Európa szemetjének) megjelenése előtt a szalis nyelvek elterjedése (pirossal). (Kép: ishwar)

Klallam család hagyományos kenujával – magyarul tombácával – Csimakum (Chimacum Creek) közelében, Washington államban, 1914 táján. (Az utolsó klallam anyanyelvű asszony, Hazel Sampson születése táján…)

A klallam ill. tlallam törzs neve – eredeti ejtése szerint: nəxʷsƛ̕ay̕əm – is egy szomszédos szalis nyelvből származik. Jelentése „erős emberek”, „erős nép”. Hát viszonylag sokáig is bírták az amerikai államterror gépezetével szemben…

Az amerikai kormány az 1800-as évektől módszeresen szorította ki az őslakos nyelvek használatát az „amerikai kultúrá”-ból azzal, hogy rákényszerítette a fiatal őslakosokat (indiánokat) az angol nyelv tanulására és bentlakásos – kizárólag angol nyelvű, átnevelő – iskolákba küldte őket – emlékeztetett Chad Uran, a Washingtoni Egyetem szakértője. Csak 1990-ben, egy törvénynek köszönhetően indultak el azok a tervek és folyamatok, amelyek a bennszülött indián nyelvek, köztük a klallam megőrzését tűzték ki célul.

Hazel Sampson és a törzs idős tagjainak közreműködésével Timothy Montler, az Észak-Texasi Egyetem nyelvészprofesszora mára elkészítette a klallam szótárat.

Jelenleg az Egyesült Államokban a klallam törzsnek mintegy háromezer tagja él három nyugat-washingtoni törzsben. Túlnyomó többségük már nem beszéli a klallam nyelvet, bár az állam néhány iskolájában második nyelvként oktatják azt a törzs tagjainak.

A Föld beszélt nyelvei és nyelvjárásai(!) az emberiség kincsei.
Döntéshozó vezetőink (szellemileg) többnyire még mindig csecsemő korúak, hogy egyáltalán fölfoghassák ezt.

Észak-Amerika nyelvei a gyarmatosítók és nyelvigázók érkezése előtt… (Kép: ishwar)

Kojániszkaccí – Koyaanisqatsi – azaz a “Kizökkent világ”, de még találóbban ”Elfajzott világ”, avagy ”Önveszejtő Élet” a hopi őslakók nyelvén, amiben ma élünk. Az e címen futó film a természet (rendje) és az ember megbomlott viszonyát mutatja be 1982-ben.

Koyaanisqatsi (trailer) – Kojániszkaccí …

A helyzet azóta igen sokat romlott…

Jelenleg a Föld közel 7000 nyelvéből 2500 veszélyeztetett a kihalás szélén áll…

Kép: Davius

Több, mint 50%-a a Föld (veszélyeztetett) nyelveinek 8 országban él, a terképen láthatóan pirossal: India, Indonézia, Pápua-Új-Guinea, Ausztrália, Brazília, Mexikó, Nigéria és Kamerun. A pirossal és az azt környező kékkel jelölt területeken a legnagyobb a nyelvi sokszínűség.

Nyelvész-becslések szerint 7000 nyelvünk 50-90 százaléka – tehát legalább a fele – kihal századunk végére, 2100-ra.

Dr Szabó László
Language Heritage Trust
Nyelvmentő Alapítvány

Ajánlott olvasmány még:

Istenem, Istenem, hát erre tartogattál!

The post Elhunyt az utolsó klallam anyanyelvű asszony appeared first on Szögedöm.hu.

Az ö-zést az irodalomban többen főként Dugonics András műveiben látták megtestesülni: „éktelen ö-zéseivel esmeretlenné, sőt, mondhatnám, gyűlöletessé tette az oly igen kedvelt Etelkát” – írta Horváth József Elek 1825-ben. Főként a debreceniek szálltak szembe harcosan az ö-zéssel. Földi János éppen Kazinczyt igyekezett lebeszélni arról, hogy Dayka ö-ző tervezetének engedjen. „Te pedig, barátom, ne engedd magadat az ilyenek által elcsábíttatni. Sőt (ezt egyedül magadnak írom) fogjuk közerővel a dolgot, nehogy a pápista magyarság, akiké mindazonáltal nem a legtisztább magyarság, felsőségre emelje magát.”
Az irodalmi és a köznyelvben győzedelmeskedett ugyan a rövid nyílt e, de idők folyamán néhány ö-ző változat mégis általánossá vált. Petőfi költői nyelvében három per áll szemben húsz pörrel. Olyanokat, mint cseber, csepeg, megett, perzsel, ser, serte, setét, szeg, veder, veres, ma már kevesen mondanak, írnak, még pestiek sem, elfogadottabb, általánosabb az ö-ző változatuk. Ady verseiben még három tájnyelvi gethes van, egy göthös és egy göthöl.
Ennek ellenére nyelvünk monotóniáját, elszikesedését ma is magánhangzóink okozzák: minden negyedik magánhangzónk e. E-kórság – minősítette Kolozsvári Grandpierre Emil. Mekegő beszéd – mondta Kodály Zoltán, és „nyelvünk kitagadottjának”, a rövid zárt ë-nek jelölésével próbálta helyreállítani beszédünk változatosságát. Kórusműveinek kottáiban, Iskolai énekgyűjteményében azonban hasztalanul jelölte ezt a hangot, énekkaraink figyelmen kívül hagyják. Esti dalában sem éneklik úgy, ahogyan a zeneköltő megkívánta: „Erdő mellett estvélëdtem, / Subám fejem alá tëttem. / Összetëttem két kezemet, / Úgy kértem jó Istenëmet.”

Illyés Gyula naplójában 1948. augusztus 3-án számolt be Balaton-parti élményéről. Versben is megörökítette: Új nép a parton a költői pillanatkép címe:

Fürdőruhában szép lépésű nő –
Jó alakja az eleganciája.
Hogy ideillik! Mily „előkelő”!
S mi mindent mond el, ahogy kisfiára
Pillantva elkiáltja:
„Hun mész te, Fercsi! Vigyázz, beeső!”

Péter László

2010. március 16., kedd

The post Az ö-zés szépsége – Anyanyelvünk appeared first on Szögedöm.hu.