Aracs – A folyóirat – Társadalmi Szervezet

De élőben is megszólalnak az Aracs lelkei – főszerkesztője és szerkesztője – ma este Szegeden.

Aracsról és a délvidéki  magyarság mai helyzetéről
beszélget Bata János költő, az Aracs folyóirat  főszerkesztője dr. Fejér Dénessel

Dr. Fejér Dénes kezdeményezésére és vezetésével kerül sor az ARACS bemutatására
június 19-én kedden este 6 órai kezdettel Szegeden, a Petőfi Sándor sgt. 4. alatt lévő Korona szállóban.

Meghívott vendégként jelen lesz Bata János főszerkesztő, Gubás Jenő és Gubás Ágota a szerkesztőség részéről, valamint Domonkos László, Juhász György és Balázs-Art Valéria Budapestről.

ARACS = középkori magyar helység délvidéken
ARACS = 13. századi bencés katedrális romja

    A közkézen forgó délvidéki és rácországi (elavult, idegen szóval „jugoszláviai”) térképeken nincs jelölve, ám a 2006. CARTOGRAPHIA Magyar Élettér autóatlasz 60. oldalán megtalálható. A Törökbecse-Basahíd közötti útról leágazva kb. 4-5 kilométeres, járművel nehezen járható úton közelíthető meg a templomrom. A rom megpillantása megrendítő élmény az egykor gazdag magyar múlt, romként ugyan, de megmaradt tanúbizonysága.

A templom a 13. század első harmadában, valószínűleg egy korábbi templomot felváltva épült (az előzmény létére az 1896-ban előkerült ún. aracsi kő utalhat). A datálás a művészeti kapcsolatokra alapozható, amelyeknek rekonstruálásával Raffay Endre foglalkozott. Megállapítása szerint a kapcsolatok az 1200-körüli magyarországi emlékek mintakép-, illetve közvetítőszerepét feltételezik.

Az alaprajz, a pillérformák és a szentélyrész előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval, a boltozati rendszer pedig a franciaországi Bourges székesegyházát is jellemző megoldással rokonítható. A díszítőfaragványok egy része antikizáló kompozíciójú. Ezek az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence–emiliai eredetű stílusrétegének a hatásáról tanúskodnak: mestereik a tudásukat ott szerezték. A faragványok egy másik csoportja gótikus jellegű, egy közülük a Pannonhalmi Bencés Főapátsági templom reimsi kapcsolatú faragványaival mutat összefüggést.

Az épület sorsát a 16. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a 19. századi romkultusznak és a művészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye.

Az aracsi pusztatemplomot az 1990-es években a délvidéki magyarság újra felfedezte, s fokozatosan a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus emlékévé válik. Két polgári (civil) szervezet, s a délvidéki magyarság közéleti szereplőinek adományozandó díj viseli e nevet.

Aracs, község a Délvidéken, a Tisza bal partján Kökéndtől (Nagykikindától) dél-nyugatra, sakktáblás szerkezetű település. 1910-ben 9163 vegyes, magyar, rác (szerb) lakója volt. A Szent Miklós tiszteletére emelt  bencés apátsága 1253-ban már állt. 1370-ben Erzsébet királyné révén a ferencesek birtokába került. Vásáros hely 1422-ben és mint mezőváros Becse várához tartozott. Ma Törökbecse (rácul Novi Becsej) része. Apátsági templomrom (román kori) 12-13. század.

Az Aracs régi magyar személynév is. Az 1990-es években szórványosan fordult elő. Itt az idő fölfedezni elhagyatott pusztatemplomunkat és új élet(ek)re kelteni elfeledett szép magyar nevünket!

Dr Sz L

Irodalom

• Henszlmann Imre: Archaeologiai kirándulás Csanádra. In: Archaeologiai Közlemények, 8,1871.49. (Az aracsi templomról szóló rész: 39- 49.)
• Vajda János: A „mese-titkú” aracsi pusztatemplom, árva magyarságunk zászlóhordozója, Aracs Hagyományápoló Társaság, Torda, 2002.
• Aracsi Vajda János: A „mese-titkú” aracsi pusztatemplom ezeréves története, Aracs Hagyományápoló Társaság Torda 2007.
• Aracsi Vajda János: A „mese-titkú” aracsi pusztatemplom mondái, Aracs Hagyományápoló Társaság Torda 2007.
• Dániel Géza: Az aracsi romok
• Id. Berecz Sándor: Pusztatemplom, egy darab szentföld, 1970.
• Kalapits Zoltán: Történelem a föld alatt, 1995.
• Jung Károly: Az emlékezet útjain, 1993.
• A határon túli épített örökség megóvása, NKÖM 2000.
• Dr. Istvánfi Gyula: Bencés apátsági templomrom, Aracs
• Dr. Guzsik Tamás: Az aracsi templomrom építészettörténeti értékelése, 2000
• Kozák Éva – Sedlmayer János: Az aracsi románkori templomrom műemléki vizsgálata, 1972.
• Sedlmayer János: Az aracsi bencés apátsági templom és kolostor helyreállítási javaslata, 1972
• Milka Čanic-Medić: Az aracsi középkori templomrom, 1974
• Dr. Istvánfi Gyula: Szükséges állagvédelmi és fenntartási teendők a 2000. Vi. hó 6-i helyszíni szemle alapján
• Dr. Istvánfi Gyula: Az aracsi pusztatemplom 2000
• Raffay Endre: Az aracsi templom
• Vajdasági – Magyar Tudományos Társaság: Délvidéki/Vajdasági magyar helységnevek, Újvidék, 2000
• Huzsvár László: Szentbeszéd, 2000. július 30.
• Ivánji István: Bács-Bodrog vármegye helynévtára 1906

The post ARACS a Korona Szállóban appeared first on Szögedöm.hu.