A Magyar Cserkészszövetség szervezésében rendezték meg az  Árvízi Emléknapot 2013. március 9-én.

Az 1879-es Nagyárvíz Szegedet szinte a földdel tette egyenlővé. A városatyák azon gondolkodtak, érdemes-e egyáltalán újra felépíteni a teljesen elpusztult várost. A polgárok, az ország és egész Európa összefogásának köszönhetően azonban mégis újjáépülhetett Szeged, és ehhez kapcsolódik a Dóm, azaz a Fogadalmi Templom építése is.

Erre a Szeged történelmét oly nagymértékben meghatározó eseményre emlékezve kerül idén immár kilencedik alkalommal megrendezésre a Szeged- Belvárosi Plébánia és a dél-alföldi cserkészek szervezésében az Árvízi Emléknap. Hagyományos rendezvényünk célja, hogy az összefogás és együttműködés erejét megélve emlékezzünk Szeged újjászületésére.

(forrás: http://www.arvizinap.cserkesz.hu/)

The post Árvízi Emléknap appeared first on Szögedöm.hu.

Ilyen és hasonló járdákon közlekedtek a Nagyárvíz után a szegediek a városban, amíg vissza nem vonult a Tisza

Egész nap kongott a harang a Dóm téren. Persze nem a Fogadalmi Templomé, hanem a tér közepén felállított, kisméretű harang, amelyet a nagyobb gyerekek önállóan is meg tudtak kongatni, a kisebbeket a szüleik emelték fel. A dél-alföldi cserkészek és a Szeged-Belvárosi Plébánia által szervezett Árvízi Emléknapon elsősorban a nagyobb gyerekek számára voltak programok. A ragyogó napsütésben, a kellemes tavaszi időben az ember szívesebben gondolt a város újjászületésére, mint a pusztulására.

Hétfőn lesz 133 éve, hogy a Tisza Szeged 5700-nál valamivel több épületéből 5458-at lerombolt, a város 75 ezer lakójából földönfutóvá tett 60 ezret. A kiáradt folyó a várostól húsz kilométernyire átszakította a gátat, és lényegében elmosta az egész várost. Az épen maradt 265 ház mindegyike a belváros kőből épült épületei voltak.

A Nagyárvíz után hazai és külföldi összefogással néhány év alatt újjáépítették Szegedet. A városnak akkor alakult ki az a körutas-sugárutas szerkezete, amely a mai napig megmaradt. Ilyen szerkezetű várost Magyarországon először itt építettek, a fővárosban is csak ezután alakították át hasonlóra a város képét.

A szombati emléknapot zászlófelvonással és közös imával nyitották meg, a téren nagyjából 1500 cserkész volt. Buday Barnabás, a Cserkészszövetség elnöke beszédében úgy fogalmazott: a régi eseményekre visszaemlékezve mindig tanulhatunk valamit. Érdemes az árvízi emléknapra is így tekinteni – felmérni, hogy az akkori emberek értékeiből, hősiességéből mi az, amit a mai korra is átemelhetünk, amire ma is feltekinthetünk. Szerinte ilyen az az önzetlen segítségnyújtás és figyelmesség, amelyet akkor megtapasztalhattak a szegediek az ország és a világ részéről. Az elnök hangsúlyozta: ez köti össze a cserkészeket is.

A kellemes tavaszi időt emlegette Laurinyecz Mihály, az 5. cserkészkerület elnöke is, aki tréfálkozva bocsánatot kért a cserkészektől, amiért nem az elmúlt években tapasztalt hóesés fogadta őket.

A téren elsősorban a kézműves foglakozásoknak hódolhattak a kilátogatók: lehetett kavicsot festeni, fakanálbábot készíteni, használt papírból (elsősorban teásdobozokból) virágot készíteni. A nagyobbak kipróbálhatták az élő-csocsót, vagy a sakkot, az íjászatot és az ostorcsattogtatást is. A kisebbeknek volt bábszínház is, és bárki átkelhetett azon a deszkákból épült, egy kis mesterséges pocsolya felett felállított hídon, amelyhez hasonlón a Nagyárvíz után közlekedtek a szegediek, amíg a víz vissza nem vonult a városból.

Csapatversenyeket is tartottak: volt élő-csocsó kupa, főzőverseny, kvízjáték és városismereti verseny.

Este egy misével emlékeztek meg az árvíz áldozatairól, majd tábortüzet is raktak a Dóm téren.

The post Harangzúgás a Dóm téren: a Nagyárvízre emlékeztek appeared first on Szögedöm.hu.

A Krikkay-ház méltó helye lehetett volna az árvízi múzeumnak

A javaslat szerint a Nagyárvizet túlélt utolsó vályogházban, a Krikkay-házban kellett volna kialakítani az állandó tárlatot, ami nem is lett volna túl bonyolult, hiszen az épület tulajdonosa az önkormányzat volt. Szabó László úgy fogalmaz: polgári demokráciákban, kulturált országok kulturált városaiban a hasonló kismúzeumok természetes igazgyöngyei az idegenforgalomnak. Ezt az épületet azonban 11 millió forintért kiárusította a város balvezetése.

A másik árvízzel kapcsolatos javaslat szerint hivatalos városi emléknappá kellene nyilvánítani március 12-ét, és minden esztendőben méltó megemlékezést kellene tartani. Szabó elképzelése szerint eleinte kisebb megemlékezéssorozat is elegendő, amely később akár egy búcsújellegű karnevál-ünneppé duzzadhat korabeli ruhák, közlekedési formák megelevenítésével. Ez már az idegenforgalom felpezsdítésére is alkalmas lehetne. A megemlékezéssorozatban Szabó László iskolák közti futóverseny, lábtójáró-versenyt képzelt el. (A lábtó az árvíz idejének különleges, pallókból, cölöpökből készült járdája.) A rendezvényen tarthatnának egész napos – a legkülönbözőbb csoportok erejét összemérő – úszóversenyt az uszodában, a bátrabbak, kevésbé fázósak megfelelő időjárás esetén délután megmártózhatnának a Tiszában, este pedig a korabeli, rákövetkező napok hideg hangulatát megidézve tábortüzeknél szabadtéri bográcsos főzéssel, szalonnázással lehetne emlékezni.

Szabó szerint az Árvízi emlékmű és a megsegítő városok emléktáblái által határolt kis tér a hivatalos rendezvények megfelelő kiindulópontja lehet. A rendezvényt éjfélkor – a korabeli, belvárosi menekülési útvonalnak megfelelően – egy fáklyás körmenet zárhatná a hajdani hajóhíd helyén álló régi hídon át, Szeged belvárosából Újszegedre.

– A későbbiekben az Árvíz-ünnep kibővülhetne, lehetne belőle Szeged Feltámadásának Ünnepe, a hagyományos szép tavaszköszöntő játékokkal pedig akár több napos Szögedi Téltemető Tavaszünnep – tette hozzá a Szögedi Védegylet elnöke.

Ezt a javaslatot Szabó László 2003-ban, az árvíz 124. évfordulója előtt nyújtotta be. Mint elmesélte, az indítvány hivatalos benyújtását követő napon az akkor még létező, azóta a politikai süllyesztőbe jutott Centrum és SZDSZ a hely médián keresztül kisajátították ötletét. Később az EU-csatlakozáshoz közeledve a 125. évforduló méltó megünneplésének tervezetét végül elfogadta a közgyűlés, ám a szervezésből Szabó Lászlót kiszorították. Mint mondta, a megemlékezés olyan is lett: Botka László, a közismert komisszár celebrálta az ünnepet, és az országos pártkongresszusba torkollott, melyen az internacionálét énekelték. Elmesélte azt is: komoly bakik is kísérték a 2004-es, már Botka László által dirigált városi megemlékezést: az egyetlen, amit majdnem jól átvettek az eredeti tervből, az a fáklyás fölvonulás volt, csak annak az irányát elvétették. Nem a hajdani menekülés irányában vonultak Szegedről Újszeged felé az öreg (egykoron hajó-) hídon át, hanem a kiskörúton, mert az nagyobb nézettséget biztosított…

Szabó szerint azonban egy megyeszékhely, egy 170 ezres város, egy régióközpont tartozik annyival magának és a világnak, hogy évszázadokra visszamenőlegesen legnagyobb jelentőségű eseményét méltóan megünnepli.

The post Nagyárvíz: a méltó megemlékezés és a múzeum még várat magára appeared first on Szögedöm.hu.

A megemlékezést a Szeged-Belvárosi Plébánia, valamint a dél-alföldi cserkészek szervezik. A rendezvény helyszíne a Dóm tér lesz, mert az 1930-ban felépült Fogadalmi Templom is az árvíznek köszönheti létét, illetve a nevét is: az életben maradt szegediek megfogadták, ha átvészelik a nehéz időket, templomot emelnek hálájuk jeléül.

A délelőtt tíz órakor kezdődő események közt bemutatkoznak a népi kismesterségek, lesz bőrözés, só-liszt gyurmázás, gyertyaöntés, nemezelés, kovácsolás, fafaragás, íjászat, ostorcsattogtatás és lovaglás. A vásárban kézművesek kínálják portékáikat, de lesz főzőverseny is. Azok pedig, akik fizikailag felkészültek, több száz lépcső megmászása után megmutathatják toronykilátó képességüket a Dóm legmagasabb erkélyéről.

Délután mesemondó és bábos előadások várják a legkisebbeket, illetve óriás sakk és élő csocsó a nagyobbakat. A téren berendeznek egy cserkész- és egy árvízi kiállítást is, felidézve az egykori eseményeket. Kitelepül a térre a Teddy Maci Kórház, hogy a gyerekek betegség nélkül is ismerkedhessenek az egészségüggyel, akik pedig inkább a kalandos ismeretszerzést részesítik előnyben, városismereti vetélkedőre nevezhetnek be. Este a programokat tábortűz zárja.

Az Árvízi Emléknap egy egész éves programsorozat része, amelyet a KatHáz Közhasznú Nonprofit Kft. és a HÁLÓ Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület indított Eunity: közösségi programok szervezése címmel, melyet a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogat. Ez a nap az első közös szervezésű események közt van.

Újjászületés-emléksétát rendez az  Idegenvezetők Dél-alföldi Egyesülete március 12-én délelőtt tíz és délután négy óra között.  A szegedi emlékhelyeket bemutató program része a Somogyi-könyvtár Árvíz – Fogadalom – Katedrális című kiállítása, amely március 8-21-ig tekinthető meg az aulában. A tárlat a szegedi Dóm fölépítésére tett 1880-as fogadalomtól a templom fölszenteléséig eltelt csaknem fél évszázad fontos pillanatait illusztrálja az árvíz idején készült fényképek, a Dömötör-templom bontását és a Fogadalmi templom építését bemutató fotók, valamint tervpályázatok, aprónyomtatványok, iratok, képeslapok segítségével.

A kiállítást virtuálisan is megtekinthetik a Somogyi-könyvtár honlapján:
http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/arviz1879/index.html

The post Családi nap a Nagyárvíz évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.