A kölyköt vadászok találták meg, és juttatták el az állatkert természetvédelmi mentőközpontjába. A még vak apróságot az intézmény egy olyan gondozója vette pártfogásába, aki már nagy tapasztalatokra tett szert borzok és más menyétfélék kicsinyeinek felnevelésében.
A Pannának elnevezett borzkölyök március 15-én nyitotta ki a szemét. Még mindig szopik, bár ahogy bújnak elő a fogai, lassan elkezdhet szilárd táplálékot is fogyasztani. Nevelése főleg a kezdeti időszakban jelentett komoly kihívást gondozójának, hiszen a borzkölykök – ahogy sok más emlősfaj esetében is a kicsinyek – két-három óránként szopnak, éjszaka is.
A borz a ragadozó emlősök rendjében a menyétfélék közé tartozó állatnem, melynek egyetlen faja az európai közönséges borz. Bundája hátán szürkés színű, hasa és lábai feketék, hátsó lábai között a farka tövéig rozsdásfehér; a szájzugától a füléig fekete színű, hátrafelé szélesedő sáv húzódik. A föld alatt, saját maga készítette építményben lakik, melyet nyugodt helyeken készít el. Építménye a rókáénál nagyobb, középpontját a földszint alatt másfél méternyire fekvő katlan képezi, amelyből különböző irányokban több folyosó indul ki. E folyosók közül azonban csupán egy-kettő szolgál kijáratul, míg a többi csak szellőztető nyílás.
Mindenevő, növényeket és kisebb állatokat egyaránt fogyaszt a falánkságáról ismert menyétféle ragadozó. A kedvezőbb táplálékellátottság jelei egyből megmutatkoznak rajta, jelentősen meg tud hízni. Régebben magányos állatoknak gondolták őket, azonban a legújabb vizsgálatok szerint viszonylag összetett szociális szerveződésben élnek.
A borz jelenleg nem védett állat, egyedszáma nem számít alacsonynak Magyarországon. Bár éjszakai, rejtett életmódja miatt viszonylag ritkán találkoznak az emberrel, egyre jellemzőbb, hogy közelebb merészkednek a lakott területekhez.

A Pannának elnevezett borzkölyök március 15-én nyitotta ki szemeit. Még mindig szopik, bár ahogy bújnak elő a fogai, lassan elkezdhet szilárd táplálékot is fogyasztani. Főleg a kezdeti időszakban jelentett nagy kihívást a nevelése a gondozójának, hiszen a borzkölykök – ahogy sok más emlősfaj esetében is a kicsinyek – 2-3 óránként szopnak, függetlenül attól, hogy nappal vagy éjszaka van. Az, hogy nem az első esetben sikerült a Vadaspark gondozóinak vadállatok elárvult kicsinyeit sikeresen felnevelniük, az szakértelmüket és türelmüket mutatja.

A borz jelenleg nem védett állat, egyedszáma nem számít alacsonynak Magyarországon. Bár viszonylag ritkán találkozhatunk vele éjszakai, rejtett életmódja miatt, egyre jellemzőbb, hogy közelebb merészkednek a lakott területekhez. Mindenevő, növényeket és kisebb állatokat egyaránt fogyaszt a falánkságáról ismert menyétféle ragadozó. A kedvezőbb táplálékellátottság jelei egyből megmutatkoznak rajta, jelentősen meg tud hízni. Régebben magányos állatoknak gondolták őket, azonban a legújabb vizsgálatok szerint viszonylag összetett szociális szerveződésben élnek.

Panna egyelőre a háttérben cseperedik. További sorsáról még nem döntött a Vadaspark, az, hogy vadon engedjük majd, vagy állatkertben folytatja az életét, még nyitott kérdés. A válasz attól függ majd, mennyire fog kötődni az emberhez, vagyis képes lesz-e vadon úgy megélni, hogy ne keresse az ember társaságát. Mindenesetre ezen hét péntekén szívesen bemutatjuk őt a sajtó érdeklődő képviselőinek, illetve a későbbiekben mód nyílhat arra is, hogy időnként látogatóink is találkozhassanak vele sétáltatás közben.

( Vadaspark-MTI- (Fotó: Endrédi Lajos)

The post Elárvult borzkölyköt nevelnek a Vadasparkban appeared first on Szögedöm.hu.