A busójáráson 34 helyszínen reggeltől estig 81 programmal, köztük zenei, táncos eseményekkel, más kulturális szórakoztató rendezvényekkel, különleges tárlatokkal is várják az érdeklődőket.
  Az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára felkerült népszokás idei rendezvényein várhatóan rekordlétszámú, mintegy 900 busó és további 100 maskarás búcsúztatja a telet, a vasárnapi fő rendezvényekre 60-70 ezer látogatót várnak.
A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

The post Ma kezdődik a busójárás Mohácson appeared first on Szögedöm.hu.

Vidák Zoltán portáján öltöznek és készülődnek a felvonuláshoz a busók Mohácson. Több ezer vendég érkezett a Duna parti városba, hogy megtekintse az Európa szerte híres mohácsi busójárást, a télűző farsangi felvonulást. Fotó: Kálmándy Ferenc/MTI

Hatalmas érdeklődés kíséri a busójárás idei rendezvényeit: csak a vasárnapi fő programokra, a busók dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, valamint az esti máglyagyújtásra ezrek voltak kíváncsiak Mohácson. A busójárást 2009-től az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.

A Duna-parti városba érkezők már délelőtt nehezen találhattak parkolóhelyet autóiknak, és jó időbe telt, amíg gyalog a vásáros bódék portékáit szemlélő, válogató, vagy éppen mulatozó tömegen keresztül a főtérre jutottak. A vendégeket ijesztgető maskarások aztán bizonyították, hogy a mulatság tradicionális elemei változatlanok: borzas, busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal „felfegyverkezve” búcsúztatják a zord évszakot. Ráadásul ebben idén minden eddiginél több, nyolcszáz busó- és kétszáz más jelmezes vesz részt.

Szekó József, Mohács polgármestere a vasárnapi busóavatáson mondott beszédében elégedettségének adott hangot a télűző, tavaszköszöntő rendezvény sikerét illetően. Úgy értékelte, a busók „megtették a magukét”, egy héttel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy farsangvasárnapra ilyen enyhe lesz az időjárás. A politikus utalt rá, hogy az UNESCO 2009-ben vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára a busójárást, amelynek köszönhetően nemcsak a népszokás, hanem az annak otthont adó város is nemzetközi ismertséget szerzett, s ez a látogatók egyre magasabb számában is érzékelhető.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arról szólt, hogy a busójárás a magyarság legfontosabb értékei közé tartozik, igazi hungaricum. Csodálatosnak nevezte, hogy e hagyományt Mohács összetartó közössége évszázadokon át meg tudta tartani. A miniszter úgy vélte, az, hogy Mohácson évről-évre egyre többen vállalják a maskarába öltözést és felvonulást, jó példája annak, hogy a magyar vidékben, a magyar emberekben van erő, van akarat az értékek megőrzésére. Hangsúlyozta, e tevékenységben a kormány és a vidékfejlesztési minisztérium is partner.

Busók és farsangolók a mohácsi utcákon. Több ezer vendég érkezett a Duna parti városba, hogy megtekintse az Európa szerte híres mohácsi busójárást. Fotó: Kálmándy Ferenc/MTI

A csütörtöki farsangi készülődéssel kezdődött és a húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló busójárás harminc helyszínen reggeltől estig hetven programot, köztük zenei, táncos eseményeket és más kulturális szórakoztató rendezvényeket kínál a városba érkező több tízezres vendégseregnek. A dunai jégzajlás miatt a fő programok közül vasárnap elmaradt volna a farsangi koporsó vízre bocsátása, de az időjárás enyhülésének és a hajózási tilalom feloldásának köszönhetően mégis sikerült megtartani. A busók dunai átkelésére is sor került, igaz, a maskarások ezúttal nem csónakokon, hanem motoros hajón utazva teljesítették a feladatot.

A sokácok, azaz a baranyai horvátok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

(MTI)

The post Hatalmas érdeklődés kíséri a busójárás idei rendezvényeit appeared first on Szögedöm.hu.