ciánszennyezés Achívumok - Szögedöm.hu %

Környezetvédők tiltakoznak a ciános aranybányászat ellen Déván

Admin — Mon, 03 Feb 2014 12:23:08 +0000

Kilenc környezetvédő aktivista kezdett tiltakozásba hétfő délelőtt a cián felhasználású aranybányászat ellen a Minvest román állami bányatársaság dévai székházánál – közölte az Agerpres hírügynökség.

A tiltakozók egy tűzoltólétrán feljutottak a bányavállalat épületének a tetejére, ahonnan óriásmolinókat lógattak le, amelyeken a cián felhasználású aranybányászat betiltását kérik. A tiltakozók hangosbemondón olvastak fel egy petíciót, amelyben azzal vádolták a román állam intézményeit, hogy törvénytelenül támogatják a környezetet veszélyeztető bányavállalatokat.
A petíció szövegét a verespataki bányanyitást ellenző Alburnus Maior Egyesület hozta nyilvánosságra honlapján. A petíció „a Minvest társaságot elfoglaló” román és német állampolgárok nevében foglal állást hat olyan erdélyi bányaprojekttel szemben, amelyeknél ciánt készülnek felhasználni a kibányászott arany kiválasztására. A felsorolásban többek között Verespatak és Felső-Csertés is szerepel.
A tiltakozók közölték elítélik a Ponta-kormány arra irányuló szándékát, hogy újabb bányatörvény-tervezetet terjesszen be a parlamentbe, és követelik a tisztsége ellátására méltatlanná vált Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter lemondását.
„Figyelmeztetjük Victor Ponta miniszterelnököt, hogy nem marad következmények nélkül egy olyan törvénytervezet újabb parlamenti elfogadtatási kísérlete, amelynek visszatetsző kitételei kizárólag a bányaipar érdekeit tartják szem előtt” – áll a tiltakozók közleményében.
A környezetvédő aktivisták arra a morális problémára is felhívták a figyelmet, hogy Dan Sova, a nagyberuházásokért felelős miniszterként „a kormány asztala mellől javasol jogi megoldásokat az édesanyja ügyvédi irodájának a kliensei számára”. A tiltakozók arra utalnak, hogy a verespataki bányanyitásra készülő Rosia Montana Gold Corporation társaság jogi képviseletét a miniszter édesanya által vezetett Sova és társai ügyvédi iroda látja el.
„Arra kérjük Románia állampolgárait, (…) ne feledjék az 1971-es felső-csertési, és a 2000-es nagybányai borzalmas balesetet. Nem akarjuk, hogy megismétlődhessenek ezek a tragédiák” – áll a tiltakozók közleményében.
A tiltakozók egyike az Agerpresnek elmondta, azért választották a Minvest dévai irodaépületét a tiltakozásuk helyszínéül, mert ez a cég képviseli a román államot azokban a vegyesvállalatokban, amelyekben a kanadai többségi részvényesek cián felhasználásával akarnak aranyat bányászni Romániában.

The post Környezetvédők tiltakoznak a ciános aranybányászat ellen Déván appeared first on Szögedöm.hu.

Tiltakozás Bukarestben a ciános bányászat ellen

Admin — Wed, 03 Oct 2012 11:17:15 +0000

A Regeneration nevű környezetvédelmi szervezet több aktivistája a román kormány épületének főbejáratához láncolta magát szerdán, tiltakozásul a Felsőcsertésre (Certej) tervezett ciántechnológiás aranybánya engedélyezése ellen.

A zöldek azzal vádolják a kormányt, hogy nem akadályozta meg a környezetvédelmi engedély kiadását. Az aktivisták „A Ponta-kormányban a cián az úr”, „A kormány hallgat, a cián marad”, „Ciánmentes Felsőcsertést!” feliratú molinókat, plakátokat függesztettek ki.
A tiltakozókkal szóba állt a kormányülésre érkező Liviu Pop, társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter, aki szemükre vetette, hogy nem hivatalos átiratban fordultak a kormányhoz. „Én is írhatok nyílt leveleket számolatlanul. Egy hivatalos levelet várunk a minisztériumban, mert egyébként ez nem több, mint feltűnősködés” – mondta a miniszter.
A Mediafax hírügynökség szerint a csendőrök elfűrészelték a tiltakozók bilincseit és bekísérték őket az csendőrőrsre. Az egyik tiltakozó azonban kerékpárzárral kötözte magát a kerítéshez, amit nem sikerült elfűrészelni, ezért a tűzoltóságot is kihívták, hogy a közúti baleseteknél használatos feszítővágóval távolítsák el a zárat.
Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter szeptemberben a bíróságtól kérte a felsőcsertési aranybánya engedélyének érvénytelenítését, miután a civil szervezetektől tudta meg, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség júliusban kiadta az engedélyt a bányanyitásra.
Az erdélyi Érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) készül aranybányát nyitni, amelynél – a verespatakihoz hasonlóan – nagy mennyiségű cián felhasználásával mosnák ki az aranyat az ércből.
A környezetvédő szervezetek szerint a felsőcsertési bányaprojekt 456 hektáros területet foglalna el, 45 millió tonna ércet zúznának össze, hogy abból 16 éven keresztül, évi 1.653 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mossanak ki. A verespataki tervekhez hasonlóan a cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.
A zöldek értesülése szerint a fő befektető, a vancouveri tőzsdén jegyzett EGC Görögországban, Törökországban, Kínában és Brazíliában is tevékenykedik. A cég állítólag 2011 decemberében vette át a European Goldfieldset, amelynek 80 százalékos részesedése van a Deva Gold SA-ban, míg a maradék 20 százalékot a az állami Minvest Deva birtokolja.

(MTI)

The post Tiltakozás Bukarestben a ciános bányászat ellen appeared first on Szögedöm.hu.

Jogi szakvélemény: le kell állítani a verespataki bányaprojekt engedélyezését

Admin — Fri, 04 May 2012 08:55:57 +0000

A verespataki bányaprojekt engedélyezési eljárásának leállítását javasolják a környezetvédelmi tárca jogászai – közölte csütörtökön a Mediafax hírügynökséggel Korodi Attila, az ügyvivőként működő, leváltott Ungureanu-kabinet környezetvédelmi minisztere.

A tárcavezető a minisztérium jogi osztályától és a tárca által rendszeresen foglalkoztatott ügyvédi irodától kért szakvéleményt: milyen jogi következményekkel jár a Fehér megyei táblabíróság ítélete, amely egy hónapja érvénytelenítette a verespataki beruházó számára kibocsátott önkormányzati területrendezési terveket. A jogászok jelentése szerint az engedélyeztetési eljárást le kell állítani, amíg a beruházó nem tud felmutatni érvényes területrendezési dokumentumot. A bíróság azért semmisítette meg a területrendezési tervet elfogadó önkormányzati határozatot, mert az azt megszavazó önkormányzati képviselők közül többen a beruházóval álltak szerződéses viszonyban, ami összeférhetetlen.
A bányát megnyitni tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szerint a bírósági határozatnak nincs semmi köze az engedélyezési folyamathoz. A beruházó értelmezésében az ítélet csak az önkormányzatban lebonyolított szavazás procedúrájára vonatkozik, így az engedélyezési folyamatot nincs miért leállítani.
Korodi Attila a román hírügynökségnek úgy nyilatkozott: egy leváltott kabinet minisztereként csak annyit tehet, hogy utódja figyelmébe ajánlja a jogi szakjelentést, döntenie már az új kormánynak kell.
Traian Basescu államfő több ízben sürgette a verespataki bányaprojekt engedélyezési eljárásának lezárását. Nyilvános állásfoglalása ellen a környezetvédő szervezetek áprilisban spontán tüntetést rendeztek a román fővárosban.
A kanadai tőkével alapított RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni az erdélyi Verespatakon, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. Jelenleg a román kormány tárcaközi szakértői bizottsága vizsgálja a beruházás környezeti hatástanulmányát.

Kapcsolódó anyagok:

Basescu sürgeti a döntést a verespataki rablóbánya ügyében

Felsőcsertés lopakodik Verespatak mögött

(MTI- fotó: Tofán Levente -Új Magyar Szó)

The post Jogi szakvélemény: le kell állítani a verespataki bányaprojekt engedélyezését appeared first on Szögedöm.hu.

Tőkés László: Az Unió tiltsa be a cianidos technológiát!

Admin — Thu, 02 Feb 2012 09:53:36 +0000

A ciántechnológiát alkalmazó bányászat betiltására vonatkozó európai parlamenti határozat érvényesítését sürgette annak egyik előterjesztője, Tőkés László az EP brüsszeli plenáris ülésén, szerda éjjel elmondott felszólalásában.
A romániai magyar képviselő az úgynevezett egyperces felszólalások során arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyelőtt megszavazott határozat ellenére az Európai Bizottság a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva „nem képes betiltani a cián bányászati használatát”, miközben Romániában feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki beruházás engedélyeztetése. Arra kérte Martin Schulz elnököt, hogy az EP nevében járjon közben a brüsszeli bizottságnál és Romániánál a határozat életbe léptetése érdekében.
Tőkés László utalt arra is, hogy most volt a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa évfordulója. Mint fogalmazott, a nagybányai zagytározónál negyvenszer nagyobb verespataki tározó „valóságos ökológiai atombombát jelent”.
(MTI)

The post Tőkés László: Az Unió tiltsa be a cianidos technológiát! appeared first on Szögedöm.hu.

Felsőcsertés lopakodik Verespatak mögött

Admin — Wed, 01 Feb 2012 16:59:36 +0000

Lényegesen kisebb, de cianidos technológiájú aranybánya építését tervezik Felsőcsertésen is, a beruházó egy kanadai cég – közölte lapunkkal Tierek Márta, a Greenpeace programigazgatója. Míg a verespataki bánya zagytározójához három tízemeletes ház magasságának megfelelő méretű gát épül, addig a kisebb felsőcsertésinél „mindössze” két tízemeletesnyire tervezik azt. Ez utóbbinál 32, 6 tized hektárnyi területet termelnének le. Tehát összességében kisebb volumenű bányáról van szó, de mégis környezetkárosító, hiszen itt is cianidos technológiát használnak majd.
Felsőcsertés az Erdélyi Szigethegység déli peremén fekszik, Dévától nem messze. A magyar határhoz jóval közelebb van, mint Verespatak, így baleset esetén a szennyezés mértéke is jóval súlyosabb lenne: a szennyezés a Maroson keresztül közvetlenül a Tiszába juthatna. Csertésen a korábbi kitermelés során már több súlyos baleset is történt, hiszen 1972-ben átszakadt a rézbánya zagytározójának 30 méter magas gátja, aminek következtében a kiömlő iszap elöntötte a falut, 80 ember halálát okozva. Később, 2004 júniusában a heves esőzések miatt felduzzadt patakok elmosták a parton lévő meddőhányó egyes részeit, aminek következtében nehézfémeket (kobalt, cink, réz) tartalmazó iszap került a termőföldekre.
– Nemcsak a Greenpeace, hanem a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet is tiltakozik az összes cianidos technológiájú beruházás ellen – hangsúlyozta Tierek Márta. Mint elmondta, már korábban felszólították Romániát, hogy Csehországhoz és Magyarországhoz hasonlóan tiltsa be ezt a technológiát.
Az erőfeszítések reménytelennek tűnnek . Bár az Európai Parlament szinte egyhangúlag (488 igen és 48 nem szavazat mellett) fogadott el egy jelentést 2010 májusában, amelyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hozzon cianidos technológiát tiltó, az összes uniós országra kötelező érvényű törvényt, semmi sem történik. Az Európai Bizottság – úgy tűnik – nem minden esetben szigorú.

Hanganyag

A böngészője nem támogatja a hanglejátszást. Kérem frissítse böngészőjét!

(Szlavkovits)

The post Felsőcsertés lopakodik Verespatak mögött appeared first on Szögedöm.hu.

Greenpeace: cián nélküli Verespatakot

Admin — Wed, 01 Feb 2012 10:56:04 +0000

A tizenkét évvel ezelőtti tiszai ciányszennyezés évfordulóján Bukarestben és Budapesten is tiltakoztak a Greenpeace aktivistái. Bukarestben a környezetvédelmi miniszter irodájába rontottak be, Budapesten pedig aromán nagykövetség előtt tiltakoztak.
A bukaresti akcióban hét országból mintegy húsz aktivista vett részt, akik a minisztérium egyik ablakába kifüggesztettek egy feliratot is, amin az volt olvasható: Verespatak, cián nélkül. A tiltakozók éppen akkor hatoltak be Borbély László miniszter irodájába, amikor ott egy megbeszélés volt. A tárcavezető teával és kávéval kínálta meg őket, az aktivisták ezt elutasították, majd beszélgettek a tárcavezetővel.
Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai vegyianyag szakértője az MTI-nek elmondta: a bukaresti akció része a zöld szervezet által több országban indított kampánynak, amelynek célja a verespataki beruházás megakadályozása. Terveik szerint Románián és Magyarországon kívül Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Bulgáriában és Ausztriában is tiltakozást szerveznek a román nagykövetségek előtt abból az alkalomból, hogy tizenkét évvel ezelőtt történt a nagybányai tiszai ciánszennyezés.
Simon szerint nem szabad engedni a verespataki beruházás megnyitását, hiszen még akkor is, ha valamilyen mértékben környezetbarát lenne, nem menti meg a pusztulástól Verespatakot és Szarvaspatakot, akárcsak a négy környező hegyet, a temetőket és a templomokat, valamint a természeti tájat. Simon szerint komoly környezeti kockázatot jelent a hatalmas cianidos tározó, amit a beruházó tervez megépíteni Verespatakon.
Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter az MTI-nek elmondta: álláspontja változatlan, tehát csak abban az esetben fogja javasolni a kormánynak, hogy hagyja jóvá a beruházás környezetvédelmi engedélyét, ha a befektető terve megfelel a legszigorúbb európai szabványoknak, és meggyőződik arról, hogy a beruházás semmilyen veszélyt nem jelent a környezetre.
A Greenpeace-aktivisták és a miniszter is közölte, hogy semmilyen agresszióra nem került sor az aktivisták behatolása nyomán, akik közül néhányan a déli órákban is még a miniszter irodájában voltak, és megtagadták a helyiség elhagyását.
Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. (MTI)

The post Greenpeace: cián nélküli Verespatakot appeared first on Szögedöm.hu.

Tizenkét éve nem hittük volna: él a Tisza

Admin — Wed, 01 Feb 2012 10:40:11 +0000

Február elseje a Tisza élővilágának világnapja. Ezen a napon érkezett ugyanis Magyarországra 2000-ben az a körülbelül százezer köbméternyi, cianidot és nehézfémet tartalmazó szennyvíz, amely a nagybányai aranybánya tározójából zúdult előbb a Lápos folyóba, majd a Szamosba, és onnan a Tiszába.
A szőke folyó hazai szakaszán két hét alatt vonult le a szennyezés. A Lápos folyón a cianid mennyisége a vízben az egészségügyi határérték 180-szorosa volt, a Szamos és a Tisza összefolyásánál 135-szörös. Mire a kisköre duzzasztót elérte a mérgező ár, addigra (a duzzasztásoknak és az árvíznek köszönhetően) már „csak” 34-szerese. Szegednél a határérték 15-szörösét mérték a szakemberek. Halpusztulást még Belgrád alatt is tapasztaltak, a Duna bulgáriai szakaszán is határérték feletti volt a szennyezés. Ahol a cianidos ár újra Románia területére érkezett, még mindig kimutatható volt mérgező anyag jelenléte a vízben.
A Tisza magyarországi szakaszán gyakorlatilag a teljes élővilág elpusztult. A folyón valóságos halszőnyegek úsztak le. A szennyezés évében készült becslés szerint több mint 1200 tonna hal pusztult el a Tiszán.
Mindezt egy nemzetközi vizsgálóbizottság megállapítása szerint emberi mulasztás okozta. A román-ausztrál tulajdonú Aurul a környék fémbányáiban felhalmozott meddőhányókból nyerte ki az aranyat és ezüstöt ciános kioldással. Mivel az eljárás vízigénye igen nagy, a mérgező mosóvizet ülepítés után újra felhasználták. A Zazar község közelében lévő ülepítőmedence gátja 2000. január 30-án éjszaka mintegy huszonöt méteres szakaszon átszakadt, a ciánt és nehézfémeket tartalmazó szennyvíz a Lápos folyóba ömlött, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát. A vállalatnál nem létezett kárelhárítási terv, így nem történt kísérlet sem a szennyezés lokalizálására, sem enyhítésére. A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, óriási pusztítást hagyva maga után.
A magyar vízügyi szerveknek sikerült elérni, hogy a Tisza-tó felületének 93 százaléka épen maradt, a kiskörei erőmű alatti szakaszon már mintegy negyedével csökkent a cián koncentrációja, a holtágak és az árterek csak minimális mértékben szennyeződtek.
A Tisza a vártnál jóval gyorsabban tért magához. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett, 2002-re rendbe jött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya, s három-négy év alatt a vízi élővilág kilencvenöt százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában.
Magyarország a ciánszennyezés miatt 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. A magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított az Aurul ellen, mivel az nem válaszolt a peren kívüli megegyezés iránti ajánlatra. Az elhúzódó perben 2006-ban a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletként kimondta, hogy a ciánkatasztrófáért az Aurul jogutódát, a Transgold céget terheli a felelősség.

The post Tizenkét éve nem hittük volna: él a Tisza appeared first on Szögedöm.hu.