Gyakran hallom, hogy… „Botka alatt mennyit fejlődött a Város!”

A képtelen „költői” kérdésfölvetésre költői kérdés a válaszom: Mennyit?

Ha nem vagyok ilyen „költői” kedvemben, hát segítek még egy kicsit a (parttalan agymosásban) megtévedt polgárnak egy másik „költői” kérdéssel is: És ugyan milyen irányban?

Magam röviden úgy foglalhatom össze, hogy a második világháború nem okozott ilyen károkat Szegednek, mint Botka László felelőtlen ámokfutása. Bár jóhiszeműségem talán túlságosan is akadályoz abban, hogy a városveszejtő toronyaljasokban az igazi sötét szándékot (is) fölfedezzem. Talán bizony ez a Város-rontás sokkal több és súlyosabb ügy, mint „felelőtlenség”…
Botka nagy formátumú, hatalmas propagandista, viszont Városatyának szánalmas törpe!
Történelmi távlatokban jelentéktelen Város-vezető, ellenben emlékezetesen nagy megvezető! Mint vérbeli bolsevik agitátor a Város értékeinek esküdt ellensége. De talán csak kulturálisan világtalan, és örökség-értékeinket ezért veri le úgy, mint „vak a poharat”!

Kételyeim a Botka-rezsimmel szemben határtalanok.
De azt is el kell ismerjem, hogy valamiben / van, amiben valóban verhetetlen: Soha senki ilyen mértékben még nem adósította el Szegedet!

Néhány tételben:

Csatornázás
Az előző vezetés sikereként elnyert pályázat révén „megörökölt” 23 milliárd Ft-os költségvetés. Rekord-jellegű 8 rétegű alvállalkozásban. Egy kirekesztett szegedi vállalkozó megjegyzése szerint jó, ha a 23 milliárdnak a 20%-a beépül…
Miért jó a szegedieket (vállalkozókat és munkásokat) kirekeszteni egy ekkora helyi beruházásból? Kevesebb a kotyogó tanú, aki beszámol a csúszópénzekről! Szájukat tartó szocimborák minden szinten! Markolóval átszakított fővezetékek, százszámra elpusztított lépcsők, kapuk, bejáratok… Szakaszok átvételeinél igen kifinomultan… zokniszárba dugdosott jattok…
Széles nyilvánosság helyett – a média-terrorral is – szájukat tartó szocimborák minden szinten!

Nyolcrétegű alvállalkozás idegenjei a gyakorlatban: Általános, hogy a vállalkozó (pl. az 5. réteg mélységében), már a megbízó nevét sem tudja. A kulimunkás meg jó, ha egyáltalán a Város nevét tudja, ahol éppen lerakták. Ásót, lapátot, vízmértéket(!) majd kérnek a helyi kiskertekből… a sokszorosan is megkárosított szegedi (szőregi, meg tápai) lakosoktól…

Fürdő
6 milliárdos beruházás. Teljes csődtömeg! „Fejlesztés” címén a Botka-rezsim csökkentette az úszófelületet!!!
A korábbi kedvelt fürdő, a Ligetfürdő évi 40 milliós tiszta bevételét – 6 milliárdos beruházással – sikerült évi 450 milliós ráfizetéssé fordítani. Igen! Napi másfél millió forint a folyik a lefolyóba el… Így – könnyen kiszámolható – az EUs 3 millió támogatás 6 év alatt teljesen lefolyik a lefolyón…
Ebből az EUs 3 milliárdos támogatásból egyébiránt 6 kisuszodát (25m-es medencét) lehetett volna építeni a Város legkülönbözőbb pontjain! – mint javasoltam.
Szőreg, Tápé, Tarján, Északi városrész, Móraváros és Alsóváros is uszodá(já)val büszkélkedhetne ma! De természetesen a szocimborák kistafírozása a Városnál itt is sokkal fontosabb volt… Lásd: Ligetfürdő „tükör-projekt”
– Ligetfürdő a Leisztinger-csúszdán, vagy továbbra is Városi kézben?

Ligetrürdő > elleisztingelve > Bunkerfürdő

A Város csúfosan eladósodott! Bár a balvezetés sikkasztásügyi alpolgár-mestere már a Város átvételekor 3 milliárdos hiánynál bejelentette a CSŐD-öt, ezt nekik sikerült még forradalmi mértékben fokozni. Alig néhány év alatt megtízszerezték az adósságot! Ezért menekvésül megkezdték a Város ingatlanállományának teljes kiárusítását is. Mint az iszákos (alkoholista) a végnapjaiban. Az IKV lakások 9 milliárdos bevétele mellett is tovább nőtt a hiány. A végkiárusítás segedelme révén már meghúszszorozni ugyan nem sikerült az adósságot, de 45 milliárdra fölküzdeni igen! No meg még ami eldugva lyukad a Város cégeinél… (Azok külön költségvetésen futnak!)

Az országos balvezetés hasonlóan felelőtlen gazdálkodása, a „válság” kormányai (D 209, gyurcsótány, bajnagy) vidéki párttársaikon nem segítettek…
Botka Szegedje az adósság városa maradt!

Majd teljesen méltatlanul a Botka-rezsim által sokat gyalázott „ellenzéki”, azaz a jobb oldali kormány átvállalta a szegedi balvezetés teljes adósságállományát. A méltatlan balvezető erre természetesen még köszönetet mondani is „elfelejtett”!

Illendőbb lett volna ennyiből (több, mint 30 milliárd Ft) sokszáz, vagy akár ezer külföldre tántorgó „kalandor” ifjúnak a bankhamisította svájci frank-hitelét megváltani!
Ők bizonyosan hálásabbak lettek volna az adósbajnok toronyaljasoknál.

Az állam megválthatja a (korábbi kormányok által beugratott) polgárait. Polgárait becsülő jogállamokban – mint pl. Izland – ez így esett, mert máshogyan nem is eshetett volna!

A városvesztő balvezetés pedig felelhet a teljes (kimentett) vagyonával a Város hűtlen kezeléséért! Vagy ez ma még nem lenne gyakorlat? Hát változtassunk a törvényeinken! Tegyük azokat igazságosabbakká!

Nálunk az áldozat kiűzetik, a bűnös megmenekül.

Vagy mégsem?!

A felelőtlen gazdálkodók, Városunk hűtlen kezelői még mindig szabadlábon járnak. Sőt! Várost vezetnek!
Most a szennyük elrejtegetése végett egy szokatlanul aljas kampányban vetik be maradék (szocimborákon át „kimentett”) tartalékaikat, hogy a hatalomban maradjanak!

Mindannyiunkon múlik: Álbolsi sikkasztókat, hűtlen kezelőket, a Város eladósítóit támogatjuk a hecckampányukban, vagy valódi Vezetőket kívánunk végre a Város élére?!

Szeged többet érdemel!

Városunk szebb jövőjében
és a teljes elszámoltatásban bizakodva,

Tisztelettel:

Dr. Szabó László
Szegedi Városvédő Egyesület
elnök

Ajánlott olvasmány: Szocfényfürdő befürdőben

De türelmesebbeknek és erősebb idegzetűeknek akad itt részletesebb gazdasági összegzés is a fabotkát sem érő balvezetés 12 évének felelőtlen ga(rá)zdálkodásáról:

Civil Mérleg Botka 12 évéről – I.

Civil Mérleg Botka 12 évéről – II.

Fürdő kontra Botka

Vízmű kontra Botka

The post „Botka alatt mennyit fejlődött a Város?!” appeared first on Szögedöm.hu.

Kárász utca

A Kárász utca felújítása időszerű volt, senki sem vitathatja. Ám, valójában mi köze volt ehhez Botka Lászlónak? Csak annyi, hogy ünnepélyes keretek között átadta. A felújításhoz szükséges anyagiakat, valamint a beruházás kivitelezését az előző városvezetésnek, Bartha László polgármesternek köszönhetjük. A Kárász utca és a Klauzál tér rehabilitációja 1997-ben kezdődött, néhai Novák István főépítész tervei alapján, s a munkálatok 2003-ban fejeződtek be – a későbbi gyakorlattal ellentétben – főként szegedi vállalkozóknak adva munkát.

Csatornázás

Ez a fejlesztés teljes egészében a Botka érában valósult meg, ám kevesen tudják, hogy a Bartha László fémjelezte városvezetés pályázott sikeresen összefogva Deszk, Kübekháza, Tiszasziget és Újszentiván községekkel 2000-ben az EU ISPA projekt keretében csatornázásra.

„A nagyívű projekt tartalma alapján Szegeden mintegy 11 ezer ingatlan kerül bekötésre az újonnan épülő 253 km. hosszúságú csatornarendszer segítségével. A program része az új, korszerű, biológiai szennyvíztisztító építése is. Ugyancsak a program keretében, a csatornázással érintett utcák szilárd burkolatot kapnak.”

Fenti idézet olvasható szegedvaros.hu beruházások részénél, ahol az is kiderül, hogy a kivitelezés a kormányváltás miatt 2003-ben kezdődött meg. Botkának tehát szinte az ölébe hullott ez a mintegy 14 milliárdos lehetőség. (Érdekes mód ezt sose emlegeti! Szerk.)

Stadion póker

Emlékeznek-e még az Etelka soron megálmodott stadionra, amely miatt garázsüzleteket kellett horribilis áron a tulajdonosoktól megszerezni? Vagy a beígért új fedett uszodára, esetleg a Mars térre álmodott 10000-es sportcsarnokra. Esetleg a feláldozandó SZVSE pályára, melyet az utolsó pillanatban, civil nyomásra sikerült megmenteni? Ebben a történetben a pályázat csupán azért került az utolsó pillanatban visszavonásra, mert az ügynek büntetőjogi következményei lettek volna.

Kiskereskedők

Kevés szó esik arról, hogy a 2-es villamos fejlesztés elhúzódása során hány kiskereskedő, kisvállalkozó került lehetetlen helyzetbe, csőd közeli állapotba. A beígért kompenzáció helyett – bár a Kúria ítélete bizonyítja, hogy a beruházás elhúzódása az ott lévő vállalkozóknak kárt okozott – az érintettek kénytelenek voltak pereskedésbe bonyolódni az önkormányzattal szemben.

ÁSZ jelentés – 2010.

Tanúlságos az ÁSZ 2010. évi jelentéséből idézett néhány mondat:

„2007-2010. között az értékpapír állomány 1 milliárd Ft-tal csökkent.”

„2007-2010. között a tárgyi eszköz értékesítés (benne a lakások és ingatlanok) kb. 8 milliárd Ft volt.”

„2006-2010. között 70%-kal, 9,9 milliárd Ft-tal növekedett a hitelállomány.”

„2007. végén nem volt folyószámla hitel záró állomány, ez 2010. végén 2,7 milliárd volt.”

„Árfolyamveszteség az év végi értékeléskor 2007-ben nem volt, a 2008. évi 14 millió Ft-ról 2010-re 1052 millió Ft-ra történt növekedést a CHF és EUR árfolyamok emelkedése mellett az Euróban történt 2010. évi kötvénykibocsátás okozta.”

„Beruházási támogatásokhoz kapcsolódva hat, korlátozottan forgalomképes ingatlanra történt 3572 millió Ft értékben jelzálogbejegyzés.”

Mindezek fényében legalábbis elgondolkodtató Botka László akkori nyilatkozata, mely szerint Szeged városa fegyelmezetten gazdálkodott és “nem hazardírozott a svájci frank alapú kötvényekkel”…

Adósságkonszolidáció

2013 az önkormányzatok adósságkonszolidációjának éve. 2013. októberében mondta Botka László a közgyűlésben, hogy válságköltségvetésre lesz szükség, mivel az adósság átvállalásával csupán évi 1 Mrd Ft kiadáscsökkenéssel lehet számolni.

A mellékelt táblázat az önkormányzat saját kimutatása már az 50 %-os hitelátvállalást követően  a fizetendő tőke- és kamatfizetési kötelezettségekről, évenkénti bontásban.

Ebből kiderül, hogy 2013-ban 2.182, 2014-ben 1.927, 2015-ben 2.041, 2016-ban 2.007. 2017-ben 1.927, 2018-ban 1.873 milliárd Ft-ot kellett volna törleszteni, míg az ezt követő 6 évben további évi 1,8-1,2 milliárdot. A fizetési kötelezettség csak az ezt követő 7 évben, 2024-től csökkent volna 1 milliárd alá, ha a kormányzati hitelátvállalás nem történik meg. A polgármester tehát vagy nem volt tisztában az általa vezetett város pénzügyi helyzetével, vagy szándékosan félretájékoztatott…

Civil Városi Unió

Ajánlott olvasmány még: „Botka alatt mennyit fejlődött a Város?!”

Civil Mérleg Botka 12 évéről – I.

Sikerpropaganda hitelből?

Kell-e nekünk csatorna?

The post Civil Mérleg Botka 12 évéről – II. appeared first on Szögedöm.hu.

Országh József egyetemi tanár kutatásai szerint mivel a nagy elvezető- és tisztító rendszerek egy helyre gyűjtik a szennyeződéseket, jóval nagyobb koncentrációban találkozik a szennyvíz a talajjal, ezért még akkor is nagyobb kárt okoz, ha azt tisztítják. Az egyetemi tanár Belgiumban kutatja a témát. Kísérletei szerint a talaj képes lebontani a különböző  kémiai anyagokat (szappan, só, benzol-származékok), ha azok csak kis mennyiségben kerülnek a talajba. Szerinte olyan derítőket kellene építeni a háztartásokban, amelyek a fekáliát nem engedik elszivárogni a talajba, így a a vízbázisra nem jelenthet veszélyt. Az úgynevezett szürke vizet (a fürdésnél, mosásnál, mosogatásnál használt) pedig egyszerűen szét kellene teríteni a földön. Körültekintőnek kell persze lenni, hiszen például a hypot és a hasonló vegyszereket tartalmazó anyagok nagy mennyiségben környezetszennyezők.

A mórahalmi ETIK- ben szervezett fórumon ott volt Lábdi Jenő, az ATIKÖVIZIG munkatársa, aki mint magánember szólalt fel. A mártélyi holtág példáját említve cáfolta Országh elméletét, és felhívta a figyelmet a magyar talajszerkezeti sajátosságokra, főként az alföldi homokos talajra. Azt is megemlítette, hogy Mártélyon pont a csatornázatlanság, illetve a derítők tartalmának talajba szivárgása okozott nagy problémákat.
A Belgiumban élő professzor szerint meg kell vizsgálni a vízügyi szakember felvetéseit, de nem tágított abbeli véleményétől, hogy a hatalmas szennyvízelvezető és tisztító rendszerek fenntarthatatlanok és költségesek. Megismételte, hogy a derítőket úgy kell megépíteni, hogy a fekete vizet (pl. a fekáliát) hermetikusan el kell zárni, de ez még mindig kisebb költséggel jár, mint a csatorna rendszerek kiépítése.

A teremben jelen volt több helyi, térségbeli polgármester is. Közülük többen a településén éppen ezekben a hónapokban zajlik a csatornaberuházás pályázati levezénylése, több helyen a közbeszerzéseket írják ki. A kis falvakban a lakosok számára igen nagy terhet jelent a csatornázás, hiszen jóval még a hálózat elkészülte előtt portánként 140-150 ezer forintot kell befizetni, hogy az önkormányzat fizetni tudja a pályázathoz szükséges önerőt. Ha valakinek nem állt módjában befizetni ekkora összeget, akkor részletekben köteles azt éveken keresztül, a csatorna elkészülte után annak díjával együtt fizetni, ami havi több ezer forintot is jelenthet. Az építésre létrejött társulásokba kötelező volt belépni, ha valaki nem fizette a hozzájárulást, következett a végrehajtás. Üllésen volt olyan eset, amikor egy házaspár nyugdíjából vonták a részleteket. Február elsejétől a 120 forintos környezetterhelési díj tízszeresét kell fizetni, ha valaki a már elkészült rendszerre nem kötött rá.
Ez tehát azt jelenti, hogy kényszerítő eszközöket is bevetettek a csatorna kiépítéséhez, az elkészült rendszerhez való csatlakozáshoz. A bordányi polgármester a fórumon azt mondta: ha a professzor állításai igazak, akkor sem tud már változtatni a döntésen: tehát a csatorna a településen megépül. Szerinte itt már kormányzati intézkedésre is szükség lehet. A professzor válaszul elmondta, hogy évek óta bombázza a magyar szakhatóságokat és minisztériumokat is, válasz nem érkezik.

Országh beszélt az ivóvíz minőségének javításáról is. Mint ismert, ez a program a Dél-Alföldön több mint 60 milliárd forintba került, és annak idején nagy ellenállást váltott ki a települések vezetőinek körében. Többek szerint egyedileg olcsóbban megúszták volna az önkormányzatok a beruházást. Az építkezés önmagában is drága, de a beruházás elkészülte után még a a vízdíj is emelkedhet. Az árak elszabadulásának most határt szab a hatósági ár bevezetése, de mindenképpen emelkedni fog. Országh professzor is az olcsóbb, egyedi megoldásokat tartja célravezetőnek, hiszen nem egyforma a szennyezettség mértéke, nem egyformák a talajszerkezeti viszonyok.
Az, hogy nem hallgattak szakértőkre gőzerővel mutyuló elöljáróink, egyáltalán nem meglepő. Ha nincs nagyberuházás, nincs nagy jutalék! A Nagy Beruházás idején a házi biobudik fölvetésére is csak harsogó hahota volt a válasz.

Felvetésünkre, hogy nem eső után köpönyeg-e a csatornák ellen indított akció, a professzor úr azt válaszolta, hogy néhány európai országban, köztük Franciaországban, már megkezdték a csatornák „visszabontására” készített tervek kidolgozását.

(Szlavkovits)

ETIK

Ajánlott olvasmány még (angolul):

The Humanure Handbook

by Joseph Jenkins

A Guide to Composting Human Manure

DOWNLOAD THIRD EDITION PDF

The post Kell-e nekünk csatorna? appeared first on Szögedöm.hu.