E véres viadal évfordulóján érdemes megismerkednünk egy hasonlóan szaggatott nép sorsával.

Ha szövetségeseket keresünk, hát meg kell ismernünk a történelmüket, át kell éreznünk a fájdalmaikat !

De érdemes az örömünnepeikben is velük ünnepelnünk !!!

Az Aranysarkantyús Csata (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d’or) néven is ismert ütközetet 1302. Áldás (július) hava 11.-én vívták a flandri(ai) Kortrijk (franciául: Courtrai) városa közelében.

Az Aranysarkantyús csata ábrázolása a 14. sz. elején keletkezett “Grandes Chroniques de France”-ból.

A csata során a főként gyalogos katonákból álló flamand sereg korábban példa nélküli, súlyos vereséget mért IV. Fülöp francia király lovagseregére. Az elesett lovagoktól zsákmányolt, aranyozott sarkantyúktól ered a csata flamand-holland elnevezése, francia nyelvterületen a Courtrai-i csata néven ismerik e francos büszkeségre okot nemigen adó ütközetet.

Becslések szerint mintegy 75 főnemes, ezer egyéb lovag vesztette életét, a korabeli krónikák összesen 20.000 főre becsülték a francia veszteségeket.

A csata emléke a franci-flamand autópálya mellet is látható és olvasható.

A csata múzeuma a flamandok büszkesége és zarándokhelye.
„ 11 juli als symbolische datum voor Vlaanderen.”  

http://www.kortrijk.be/1302

Áldás (július) hava 11.-e Flamand Nemzeti Ünnepnap (hollandul: Feestdag van Vlaanderen), az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.

A flamand oroszlán – Flandria zászlaján

A belga flamand közösség (Csonka-Flandria) minden év július 11-én tartja hivatalos ünnepnapját a Kortrijki csata [ejt: Kortrájki csata] emlékére. Bizonyára a francia megszállás alatt élő nyugat-flamandok (pl. Duinkerke környékén) is ekkor tartanák ünnepüket, ha tehetnék…

A „Francia Flandria” (franciául: La Flandre française; hollandul: Frans-Vlaanderen) néven ismert terület a Nord-Pas de Calais régióban található. (Ez valami olyas képtelenség, mint a „rác Magyarország” magyar Délvidék helyett, vagy az „oláh Erdély” dákóromán alapokon…) A francia uralom alatt lassan teljesen elfranciásodó Nyugat-Flandrát a Lys folyó szeli keresztül. A folyótól északra Westhoek , attól délre Lille helyesebben, flamandul Rijsel található.

Hogy milyen ütemben tűnik el a francia megszállás alatt a flamand nyelv, arra példa lehet  a flamand eredetű Dűnegyháza (Sz.), más néven Dűnetemplom, flamandul Duinkerke népesség, ill anyanyelvi változása az elmúlt száz év során…

Duinkerke(n) (flamandul: [ˈdyŋkarkə] ( hallga!), hollandul: [ˈdœynkɛrkə(n)] ( hallga!); (franciául: Dunkerque [dœ̃kɛʁk]; angolul pedig: Dunkirk) – A fenti terképeken a barnulás az elfranciásodást (elfranciásítást) jelöli, mint flamand-pusztulatot…

A „Dűnegyházi vész„, vagy ahogy tömörebben, de franciálkodva emlegetik „Dunkerque” méltán nemzeti szégyene a franciáknak ! A megszállt és elfranciásított (flamand) németalföldi város, ahol a németek tengerbe söpörték a francia sereget 1940 Ígéret havában (májusban) néhány nap alatt…
No persze igen „aljas” módon tüzérségi szünet mellet hagytak 3 napot szedelődzködni a patkányként menekülő angoloknak… akik azóta ezerszer bizonyították, hogy ez sem érdemelték meg !

Sz.

The post Kortrijki csata (1302) – A flamand nemzeti ünnep appeared first on Szögedöm.hu.

Az Aranysarkantyús Csata (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d’or) néven is ismert ütközetet 1302. Áldás (július) hava 11.-én vívták a flandriai Kortrijk (franciául: Courtrai) városa közelében.

Az Aranysarkantyús csata ábrázolása a 14. sz. elején keletkezett “Grandes Chroniques de France”-ból.

A csata során a főként gyalogos katonákból álló flamand sereg korábban példa nélküli, súlyos vereséget mért IV. Fülöp francia király lovagseregére. Az elesett lovagoktól zsákmányolt, aranyozott sarkantyúktól ered a csata flamand-holland elnevezése, francia nyelvterületen a Courtrai-i csata néven ismerik e francos büszkeségre okot nemigen adó ütközetet.

Becslések szerint mintegy 75 főnemes, ezer egyéb lovag vesztette életét, a korabeli krónikák összesen 20.000 főre becsülték a francia veszteségeket.

A csata emléke a franci-flamand autópálya mellet is látható és olvasható.

Áldás (július) hava 11.-e Flamand Nemzeti Ünnepnap (hollandul: Feestdag van Vlaanderen), az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.

A flamand oroszlán – Flandria zászlaján

A belga flamand közösség (Csonka-Flandria) minden év július 11-én tartja hivatalos ünnepnapját a Kortrijki csata emlékére. Bizonyára a francia megszállás alatt élő nyugat-flamandok (pl. Duinkerke környékén) is ekkor tartanák ünnepüket, ha tehetnék…

A „Francia Flandria” (franciául: La Flandre française; hollandul: Frans-Vlaanderen) néven ismert terület a Nord-Pas de Calais régióban található. (Ez valami olyas képtelenség, mint a „rác Magyarország” magyar Délvidék helyett, vagy az „oláh Erdély” dákóromán alapokon…) A francia uralom alatt lassan teljesen elfranciásodó Nyugat-Flandrát a Lys folyó szeli keresztül. A folyótól északra Westhoek , attól délre Lille (helyesebben, flamandul Rijsel) található.

Hogy milyen ütemben tűnik el a francia megszállás alatt a flamand nyelv, arra példa lehet  a flamand eredetű Dűnegyháza (Sz.), más néven Dűnetemplom, flamandul Duinkerke népesség, ill anyanyelvi változása az elmúlt száz év során…

Duinkerke(n) (flamandul: [ˈdyŋkarkə] ( listen), hollandul: [ˈdœynkɛrkə(n)] ( listen); (franciául: Dunkerque, pronounced: [dœ̃kɛʁk]; angolul pedig: Dunkirk) – A fenti terképeken a barnulás az elfranciásodást (elfranciásítást) jelöli…

A „Dűnegyházi vész”, vagy ahogy tömörebben, de franciálkodva emlegetik „Dunkerque” méltán nemzeti szégyene a franciáknak! A megszállt és elfranciásított (flamand) németalföldi város, ahol a németek tengerbe söpörték a francia sereget 1940 Ígéret havában (májusban) néhány nap alatt…

Sz.

The post Kortrijki csata (1302.) – Flamand nemzeti ünnep appeared first on Szögedöm.hu.