Magyar csősz égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul “Vega” (tájéka) a forrása ennek a tavaszi csillagzivatarnak.

A Csősz-, azaz a Lant-hullócsillagraj – görögösen latinkodva a Lyridák raja – közeleg.
A csillagzápor csúcsa e hónap 21-24.-e hajnalán várható!

Magyar csősz és égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul “Vega” (Ágoston Helga rajza)

Üstökösuszály és csillaglobbanások, vagyis fényes tűzgömbök a Szelek havi (áprilisi) égbolton – érkezik a Csősz-raj, azaz Lant-raj, még idegenebb szóval a Lyrida-meteorraj a Csősz (Lant / Lyra) csillagképből. Mivel e csillagkép fő csillaga a Vega magyarul Csősz-csillag, így illendőbb magyar neve “Csősz-csillagraj” lehet.

A magyar Csőszcsillag – arabusul Vega – kékesfehér fényes csillag, a nyári égbolt legcsillogóbb csillaga, a teljes égbolt ötödik legfényesebb csillaga. A Csőszcsillagkép egy apró csillagkép – latinul Lyra, görögül λύρα – egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász már jegyzékbe vett, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió ma számontart.

A régi görögök hangszere volt a lüra, innen ered a műnem („líra”) és a csillagkép neve is.
A  (khelüsz-)lürát, a (teknőc)lantot a görög regék szerint Hermész találta fel, de csínytevései miatt Apollónnak kellett azt adnia.

Apollón teknőchátú lürájával

Az egyik eredetmonda szerint ez a lant Ar(e)ión ( Ἀρείων, vagy Ἀρίων ), a hölgyparipa (Poszeidón és Démétér gyönyörű lótestű leánya) hangszere volt, aki ennek segítségével menekült meg a halálból. Mikor hajóját kalózok támadták meg, csak annyit kért, hogy egy utolsót dalolhasson. Énekével a hajóhoz csalt egy csapat delfint, a vízbe ugrott, azok pedig kivitték a partra. Areión lantja ma a delfinnel (csillagképben) együtt az égen él…

A másik csillagos eredetmonda Orpheuszhoz fűződik, aki az Alvilágból akarta visszahozni kedvesét. Énekével megszelídítette Kerberoszt is, így az Alvilág úrnője, Perszephoné visszaengedte Eurüdikét azzal a föltétellel, hogy Orpheusz reá vissza nem néz míg hazaér. A dalnok azonban nem bírta ki, hogy aggodalmában vissza ne lessen hitvesére, így örökre elveszítette őt.
Orpheusz halála után lüráját gyilkosai folyóba dobták. Zeusz azonban egy sassal az égbe menekítette azt. Így lett mindkettő – a lant és a sas – csillagzattá.

John William Waterhouse (1849–1917) Nümphák meglelik Orpheuszt és lantját.

A lírát – helyesebben lürát – a hangszertanban járomlantnak is nevezik. Talán innen a 3. csillag, a γ Lyrae latin Iugum , avagy ‘iga‘ vagy ‘járom‘ neve is. Az ógörög szövegek magyar fordításában gyakran lant néven szerepel, ehhez igazodik a csillagkép szolgaian tükörfordító, hellenomán magyar neve is. Ha már másolunk, talán érdemes lenne azt a pengetős hangszer föltalálóitól (2000 évvel a művelt görögök előttről), az ókor híres csillagászaitól, a műveltség ősforrásától, a szumer eleinktől tanulni:

Hárfa-lüra-lant Ur városából (Kr. e. 2600 – 2400)

Csősz-csillagkép – Lyra, Lant, vagy más egyéb?

A perzsa Hafiz “Zurah lantja” néven emlegeti.

Walesben e csillagképet Arthur király Hárfája (Talyn Arthur) néven ösmerik.

De nevezték a Megváltó jászol-bölcsőjének is (Praesepe Salvatoris).

Az inkák pásztorai Csősz-csillagképünket Urkucsillaj (Urcuchillay) néven, színpompás lláma istenségként imádták.

Az ausztrál őslakók csillagisméiben a Victoria államban élt búrong nép szerint “Homoki lábastyúk” (Malleefowl) csillagkép. (Lásd: Aboriginal astronomy)

A Csősz csillagkép fő csillaga a Csőszcsillag, arabusul Vega, szanszkritül Abhidzsit ; mellékcsillagai – azaz a Csősz subacsillagai – arabusul Sheliak és a Szulafat, azaz a Subacsillagok.

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen (NASA Science News)

A tavaszi csillaghullás, a fényes tűzgömbök maximuma április 22.-én hajnalban figyelhető meg.

A Csősz-csillagraj (Lyridák) – a nyár végén csodálható Részög embör csillaghányása (Perseidák) mellett – az egyik legjelentősebb hullócsillagraj (meteorraj). Első említése valószínűleg Kr.e. 687-ből, Kínából származik, amikor a korabeli leírás szerint “eső módjára hullottak a csillagok”.
A C/1861 G1 (Thatcher) üstökösből származó törmelék alkotta raj maximuma 22.-én hajnalban várható, ekkor radiánsa 75 fokos magasságban tartózkodik.
A raj meglehetősen ingadozó tevékenységet mutat (aktivitást produkál), 14 és 23 közötti csillagzáporarány (ZHR) értékekkel jelentkezik. (A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll).
Harminc éve, 1982-ben például körülbelül 90-es csillagzuharány (ZHR) értéket is produkált a raj, 1803-ban pedig még egy ennél is szaporább hullást jegyeztek fel. A Csőszcsillagcsúcs (meteor maximum) igen éles csúcsként jelentkezik, amelynek időtartama mindössze 32 óra, azaz alig másfél nap.

http://www.eumet.hu/tag/lyridak/

A Csősz-csillagzivatar (Lyridák) általában Szelek (április) hava 22.-én hajnalban éri el a maximumát, de kisebb erősséggel április 16. és 25. között is megfigyelhető.

E csillagzápor (meteorraj) ugyan nem tartozik a legnagyobbak közé, de az egyik legrégebben megfigyelt csillaghullás.  Maximumában óránként átlagosan 18 csillagcsíkot várhatunk belőle, de időnként kitörésekkel is jár, 1982-ben például óránként 90 csillámlással tetőzik. Történelmi feljegyzések szerint észlelése egészen i. e. 687-ig vezethető vissza.

A Magyar Csillagászati Egyesület 2600 éves feljegyzéseket említ, de mivel aktivitása évről-évre jelentősen változik, hivatalos bejegyzése csak 1835-ben történt, mely Dominique Arrago, francia csillagász nevéhez fűződik. E csillagzápor a nevét onnan kapta, hogy radiánsa a Csősz – idegenkedve a Lant, azaz Lyra – csillagképben van, azaz a csillóhullagok (meteorok) csóvája a Csősz (Lyra) csillagkép legfényesebb csillaga felé mutat.

A hullócsillagokat az éjszaka második felében érdemes figyelni, egészen pirkadatig. A nevét adó csillagkép, a Csősz – Lant, ill. Lyra – irányából érkeznek a Föld légkörébe, de mivel a radiáns késő éjjel, hajnalban már magasan (75 fok) jár az égen, ezért bármelyik irányban, az ég bármely területén feltűnhetnek.

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre kell őket venni! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagos sorait bő száz esztendeje: “A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor “aldumas” csillagát köszönteni.“

Hát tegyünk róla, hogy magyar egünk újra csillagzatunk hona is legyen! Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok: Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. Új Magyar Múzeum, 1855.
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos: Csillagok nyelvhagyományainkban;
Torockai-Wigand Ede: Öreg csillagok.
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…

The post Lyridák – A Csősz-csillagzivatar appeared first on Szögedöm.hu.