A magyar királyi honvédség zenekara : Erdély induló

Ezt ma minden magyar gyermeknek a szüleivel zengenie kell ! Vagy ne lennének már magyarok ?!

Az 1938. november 2.-ai első bécsi döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is.

Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett második bécsi döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. Dél-Erdély viszont sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt. (Ott a zsidókat is mind lemészárolták a mócok Antonescu módijára. Dél-Erdélyben nincsen ma még antiszemitizmus sem, hiszen a házukból a zsidókat kigyilkoló móc oláhok egy zsidót se hagytak. Ma oláh utódaik benne laknak a házaikban. Mi mentettük a maradékot, míg a németek meg nem szálltak… Na erről is hallgatnak a történelemkönyvek… )

A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból kénytelen volt egyre szorosabban elköteleződni el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Hiszen az antant arcátlanságát, trianon terrorát és a kisantant fosztogató garázdálkodását csak az olasz-német tengely ellensúlyozta, így országunk csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

De lássuk a Hazatérést!

A második bécsi döntés nyomán létrejött területváltozás, sárgával jelölve a hazatérő magyar területeket.

A második bécsi döntés (augusztus 30.) értelmében a magyar haderő egységei Nagyszalonta térségében átlépik a 22 évig megszálló Oláh (Román) Királyság határát és megkezdik Észak-Erdély visszavételét…

Horthy Miklós Kormányzó bevonulása a fölszabadító Magyar Sereg élén Szatmárnémetibe 1940 szeptember 5.-én

https://www.youtube.com/watch?v=Ns3eBnV2ouU

Erdély induló – A magyar királyi honvédség zenekara (EREDETI SZÖVEGGEL)

És ahogyan erdélyi véreink megélték…

Teljességében…

Édes Erdély, itt voltunk…

… és itt leszünk !!!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ajánlott olvasmány még:

ERDÉLYBEN – MEGSZÁLLÁSA 100. ÉVFORDULÓJÁN

ERDÉLYI IBOLYÁK – JUHÁSZ GYULA FÉL ÉVSZÁZADON ÁT ELHALLGATOTT KÖLTEMÉNYE

JUHÁSZ GYULA : ERDÉLY ÖZVEGYE

The post Ma 81 éve hazatért Erdély! appeared first on Szögedöm.hu.

Dél Felé! 1941 – A Délvidék visszafoglalása

Az 1938. november 2.-ai első bécsi döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is. Az 1940. augusztus 30.-án kihirdetett második bécsi döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. (Dél-Erdély sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt.)

A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból egyre szorosabban köteleződött el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Növelni kellett a Németországba irányuló szállításokat, az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

Az egyensúlyt kereső Teleki Pál – föltehetően a német nyomás ellensúlyozására – rendezni kívánta a viszonyt Jugoszláviával. Ebben Hitler hallgatólagosan támogatta, hiszen úgy vélte, így biztosíthatja a Balkán stabilitását, míg háborúba bocsájtkozik Keleten. A mindössze három pontból álló jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést 1940. december 12.-én Nándorfehérváron (bevett óbolgár nevén „Belgrád”-ban) írták alá. A délszláv állam 1941. március 24.-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, három nappal később azonban katonai puccs buktatta meg a németbarát kormányt. Mindez veszélyeztette Hitler terveit, aki a katonai beavatkozás mellett döntött.

A Führer Horthy Miklós kormányzótól nemcsak átvonulási engedélyt kért a Wehrmacht számára – amit március 28-án meg is kapott –, hanem a hadműveletekben való magyar részvételt is, kilátásba helyezve a Délvidék visszacsatolását. Teleki föloldhatatlan dilemma elé került, hiszen a visszautasítással a revíziós eredményeket tette volna kockára, a hadba lépéssel viszont a semlegességet, tudniillik Nagy-Britannia közölte: Ezt háborús oknak tekintené! Horthy és Teleki az időhúzást választva a katonai részvétel kérdését minisztertanácsi döntéshez kötötte. A március 28.-ai ülésen a föltételeket így határozták meg: ha Horvátország kikiáltja függetlenségét, azzal Jugoszlávia mint államalakulat fölbomlik; ha a Délvidéken a jugoszláv (rác) atrocitások miatt a magyarság helyzete tarthatatlanná válik; ha politikai vákuum keletkezik a térségben. A végső döntést április elsején a Legfelső Honvédelmi Tanács ülésén a kormányzó hozta meg, aki a hadba lépés mellett foglalt állást.

A bevett hiedelem szerint Teleki a felelősség súlya elől április 3.-án az öngyilkosságba menekült. A jól megkomponált „gyávaság” persze aljas politikai gyilkosságot is palástolhat…

Teleki helyére Horthy a németbarát Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormány élére, aki elrendelte a részleges mozgósítást. A németek április 6.-án indították meg támadásukat Jugoszlávia ellen, másnap Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Budapesttel, de – a magyar vezetés legnagyobb megkönnyebbülésére – nem üzent hadat.

Azután a következő napon megkezdődött Szeged jugoszláv légitámadása.

Meg más déli városainkban is (Pécsett, Siklóson)…
A délszlávok ezzel durván megszegték a Jugoszláv-Magyar Örök Barátsági Szerződést !

Április 10.-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét.
A magyar csapatok pedig csak ezt követően kapcsolódtak be a harcokba, mire Jugoszlávia már felbomlott, bennünket bombázott, így az örök barátsági szerződést nem mi sértettük meg. A vezetés attól is tartott hogy – mivel a németek már Nándorfehérvár (bevett óbolgár nevén „Belgrád”) környékén jártak – a háború a magyar beavatkozás előtt véget ér, és meghiúsulnak a revíziós remények.

A magyar királyi 3. honvéd hadsereg a trianoni gúnyhatárt átlépve, többszörös túlerőben indult meg a fölbomlóban és visszavonulóban lévő jugoszláv haderő ellen, ellenállást lényegében csak a partizánok, a csetnik (rác fasiszta) milícia és polgárőrség tanúsított. A magyar alakulatok négy nap alatt érték el a Duna vonalát, a sereg- és csapattestműveletek április 23.-ára fejeződtek be, a honvédség embervesztesége 467 fő volt halottakban és sebesültekben.
(Még sokkal fényesebb lehetőség lett volna – ugyanilyen föltételekkel – a Délvidék visszatérésére az USA 1991-ben Jugoszlávia ellen indított hadjáratában, de a pipogya magyar vezetés a lehetőséget gyáván elszalasztotta.)

1941 április 11.-én Hazatért 11 417 négyzetkilométernyi délvidéki terület.

Magyarország Trianonban megállapított csonka területe ezzel 1941-re csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság több mint négymillióval gyarapodott és a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része végre újra a határaink közé került.

A második világháborús vereség és a máig elszámoltatatlan Délvidéki népirtások után az 1947. február 10.-ei Párizsi Béke visszaállította Magyarország 1938 előtti gúnyhatárait. Semmisnek mondta ki az Első és a Második Bécsi Döntést. Sőt Csehszlovákia (a hitlerista Szlovákia népirtó „érdemeit” feledve) megkapott még három Pozsony környéki magyar falut is a Duna jobb partján.
A Párizsi Béke kirekesztő, rasszista döntései nyomán így elveszett a magyar Délvidék megint…

A közben – a háború végnapjaiban és azt követően – lezajlott Délvidéki Holokauszt százezernyi magyar áldozatának hozzátartozói pedig sohasem kaptak semmiféle kárpótlást, míg más népek fiai, meg unokái, dédunokái jóval kisebb sérelmekért is máig pancsolnak a hasonló okokból kialkudott vagyonokban…

De lássuk a Hazatérést!

Délvidék-induló – Ferenc József-csatorna
A Délvidék visszatérése – 1941

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ajánlott olvasmány még: Szeged jugoszláv légitámadása

The post Ma 75 éve hazatért a Délvidék! appeared first on Szögedöm.hu.

DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45

Vándorkiállítás

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vándorkiállítása az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás 70-ik évfordulója alkalmából, az áldozatok tiszteletére készült.

A kiállítás huszonegy tablón mutatja be a délvidéki magyarokat ért népírtás történetét. A rendkívül látványos és olvasmányos, rövid és tartalmas mondatokba összefoglalt szöveganyagot gazdag képanyag egészíti ki. A kiállítás vázát alkotó visszaemlékezések közé beszúrt és kiemelt történelmi tények segítségével mutatják be az 1944-45 évek fordulóján történt tragikus eseményeket.

A kiállítás „Hideg napok” című tablója bemutatja az 1942-ben, háborús körülmények között lezajlott tragikus újvidéki csendőr razzia előzményeit és valós körülményeit, ezzel a kiállítás létrehozói emléket állítanak a háborús körülmények között lezajlott razzia áldozatainak és bemutatják a katonai túlkapás valós körülményeit is. Az elhallgatott razzia című tabló pedig az 1944-es újvidéki megtorlás napjai több száz áldozatának és az ott zajlott koncepciós perek mártírjainak is emléket állít.

Külön tablókat szenteltek a német áldozatok sorsának és az egyházi személyek tragédiájának. A koncentrációs táborokba zsúfolt tömegek és az ott elpusztított gyermek áldozatok sorsát megrázó képekkel illusztrálják. Az 1944-45-ös délvidéki események következtében földönfutókká, hontalanná vált százezrek kálváriájának is helyett ad a kiállítás, ahogy nem feledkezik meg az özvegyek és árvák nehéz életének bemutatásáról sem.

Az egységes grafikával rendelkező kiállítás létrehozói a tablók címeivel is az 1944-45-ös délvidéki események lényegi történéseire utalnak. A vörös színnel kiemelt, tömör mondatokká fogalmazott történelmi tények és megállapítások szakszerűen vezetik végig az áldozatokkal és a megrázó kegyetlenséggel elkövetett népirtással szembenézni merő látogatót.

A könnyen szállítható és gyorsan felállítható roll-up rendszerű vándorkiállítás tablóinak alsó részére került, jól megválogatott idézetek fokozzák a kiállítás drámaiságát.

2014. március 1-én az Országházban megtartott megnyitót követően 2015. év végéig a kiállítás negyven helyszínen fordult meg. Nyíregyházától Pápáig, Mórahalomtól Szedresen és Mártélyon keresztül eljutott Győrbe, Szegedre, Pécsre és a hódmezővásárhelyi Emlékpontba is. 2015. május 23-án a témában tartott temerini tanácskozás résztvevői is megtekinthették az összeállítást, amelyet novemberben a bécsi magyarok hívtak meg a nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésükre.

A kiállítás szervezői gondot fordítanak arra, hogy a kiállítás megnyitók ünnepi alkalmából a téma ismert szakérőinek bevonásával ismereterjesztő előadásokat is tartsanak, hiszen a kiállítás Vendégkönyveinek beírásai is bizonyítják a hatalmas érdeklődést történelmünk e rövid, de tragikus fejezetének megismerésére.

A máig háborús bűnösként, jelöletlen tömegsírban nyugvó több tízezer halálos áldozatnak, az árváknak és özvegyeknek, a földönfutóvá,hontalanná vált túlélőknek emléket állító kiállítást dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja jegyzi. A szerkesztés és a grafika Cseresnyésné Kiss Magdolna és Papp Zoltán munkája. A Bethlen Alap támogatásával megvalósult kiállítás impresszum részében felsorolásra kerültek a forrásként használt irodalom szerzői is.

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kiadványaként 2015-ben megjelent, dr. Botlik József történelmi áttekintésével (895-1945) kiegészített magyar, angol és szerb nyelvű kiállítási katalógusok teszik teljessé a vándorkiállítás ismeretterjesztő küldetését.

[See image gallery at www.szegedem.hu]

The post DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45 appeared first on Szögedöm.hu.

Szomorú, hogy egy 8 éves gyermeknek ezzel kell foglalkoznia, de ő örömmel teszi.
Így segít a családján.

Zolika 8 éves, Horgoson él.
Iskola után az öreganyjával szedi össze a bevándorlók által a sínek mentén eldobált ruhákat és élelmet. Neki nem gyűjt a Migration Aid, miatta nem aggódnak a nemzetközi emberi jogi szervezetek.

Zolika egy délvidéki magyar kisfiú. A mindig is magyar többségű Horgoson él, a 95 éve megszállt faluban, a Délvidéken…

Horgos – antant által támogatott – délszláv megszállásakor 6000 magyar és 9 rác lakosa volt!
Nekik – Horgos magyar népének – Európa máig nem ért rá igazságot szolgáltatni !!!

Ömlik azonban rajtuk keresztül a bűnvándorló horda napi ezresével… Bizony rájuk nagyobb szüksége van Európának

Ételadományokon taposnak a bűnvándorlók, míg a „segélyszervezet” jelmezébe bújt – magyarul beszélő – hazaárulók cserbenhagyják saját magyar honfitársaikat… már amennyiben az ilyen gerinctelen élősdiek eggyáltalán még „magyar”-nak nevezhetőek…

(fotók: Havasi Dániel/ MNO)

Forrás: Világom.hu –  A menekültek hátrahagyott dolgait gyűjti a kisfiú! – Takács Krisztián.

The post A „menekültek” szétdobált dolgait gyűjti a délvidéki magyar kisfiú! appeared first on Szögedöm.hu.

70. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL TARTOTT MEGEMLÉKEZÉSEKRE

„DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA 1944-45”

KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓ

Előadást tart

Csorba Béla író, tanár, a téma kutatója

Matuska Márton újságíró, a téma kutatója

Botlik József történész

A kiállítást megnyitja Potápi Árpád a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára

Időpont: 2014. november 28. 15 óra
Helyszín: Magyarság Háza (I. Szentháromság tér 6.)

Látogatható: 2014. december 20-ig, 9-17 óráig

„Akikért nem szólt a harang”

SZENTMISE

Időpont: 2014. november 30. 13 óra 15 perc
Helyszín: Szent István Bazilika
(Budapest, V. Szent István tér)

2014. november 30-án a Bazilikában és szerte a világon, ahol magyarok élnek, imádkozzunk együtt az ártatlanul elpusztítottakért, emlékezzünk meg a második világháború minden délvidéki áldozatáról és gondoljunk hálás szívvel azokra, akik a kisebbségi lét nehézségeit vállalva őrzik halottaink emlékét.

xxx

Gulyás Gergely az Országgyűlés alelnöke az Országházban
fogadja a megemlékezésre érkező délvidéki zarándok csoportokat

xxx

A zarándokokat szerény ebéden látjuk vendégül az Alma Máter étterem
támogatásának köszönhetően.

„Szólni kell arról, mi történt, hogy ne véres bosszút hozzon többé a holnap erre a tájra,
hanem megértést és megbocsájtást.”
Illés Sándor

EMLÉKMŰSOR AZ ÁLDOZATOK EMLÉKÉRE ÉS
A DÉLVIDÉKI ZARÁNDOKOK TISZTELETÉRE

Köszöntő
Csibi Krisztina
Magyarság Háza igazgatója

Közreműködnek
Kubik Anna
Cikói Székely-Német Hagyományőrző Egyesület
Csizmadia Anna
Fokos együttes
Szabó Annamária
Pál Péter 

Védnök
Schmittné Makray Katalin

Időpont: 2014. november 30. 15 óra

Helyszín: Magyarság Háza (Budai Vár, Szentháromság tér 6.)

(Az Emlékműsoron való részvételhez előzetes regisztráció szükséges a keskenyut@magecon címen)
„A délvidéki magyarok tízezrei ellen elkövetett kommunista népirtás bűn volt.
Ennek megállapításához és kimondásához nem szükséges semmi más, csak józan ész és keresztény erkölcs. Nem szükséges, hogy a magyar és a szerb utókor, politikusok és történészek számháborút folytassanak egymással, nem szükséges áldozati véralgebrát folytatni, nem szükséges kölcsönös szenvedéstörténeti versengésbe fogni, és nem szükséges bármikor visszájára fordítható
történelmi ok-okozati összefüggésekbe bonyolódni.

Mindez nem szükséges ahhoz, hogy józan eszünk és keresztény erkölcsünk alapján megállapíthassuk: ami 1944–45 fordulóján a délvidéki magyarsággal történt,
az Isten és ember előtt is bűn volt.”

Kövér László házelnök, a megemlékezés fővédnöke

Cseresnyésné Kiss Magdolna

kuratóriumi elnök

Keskenyúton Alapítvány

www.keskenyut.hu

36/303580901

The post NOV 28-30! DÉLVIDÉKI MAGYAR GOLGOTA appeared first on Szögedöm.hu.

Rögtönzött tárlat rendezhető bármely iskolában, vagy akár munkahelyen is!

A Keskenyúton Alapítvány „Délvidéki Tragédiánk 1944-45” vándorkiállítása bárhol, osztályteremben, de akár még az utcán is fölállítható. A mozgótárlat 3 perc alatt állítható és bontható.

A csaknem 70 éven át elhallgatott Délvidéki Magyar Holokauszt végre megismerhető, és megismertethető a magyar testvéreinkkel.
Más népek szenvedéseit mi magyarok le nem becsüljük. A szenvedőkkel mi mélyen együttérzünk.
De legjobban mindenkinek a saját szenvedése fáj!
Itt az idő megismerni végre a magunk elhallgatott megkínzatását, a Délvidéki Magyar Holokausztot!

Holokauszt-kirándulásokra már pénzt is ad a magyar állam!
Javaslatom, délvidéki kirándulás pestieknek:
„A Hősök terétől a Csúrogi Dögkútig!”

Nagyon tanulságos lesz a bűnös város gyermekeinek az elhallgatott történelem!
Végre megismerkedhetnek a magyar holokauszt torokszorító döbbenetével…
Például Csúroggal, ahol aggastyántól a csecsemőig minden magyart kiirtottak. A dögkútba hányták őket, és azóta büntetlen a házaikban laknak… A maroknyi holokauszt-túlélő által a dögkút mellett emelt kereszteket pedig élvezettel gyalázzák meg évről-évre…

Teleki Júlia: Hol vannak a sírok? Óbecse, 2007. Teleki Júlia könyve az 1944-45-ös Délvidéki Magyar Holokausztról, annak egy véres fejezetéről szól. Az írónő maga is áldozata volt a magyarok ellen elkövetett kegyetlenkedéseknek. Csúrogi magyar holokauszt-túlélőként kutatja a vadállatias vérengzés körülményeit. Éveken keresztül azon kevesek egyike volt, aki felemelte hangját és kutatni merte a délvidéki magyarság egyik legszomorúbb történelmi korszakát. Elhallgatták Őt mindeddig a megroppantott gerincű anyaországban is. Egy tisztes Hazában könyve kötelező olvasmányként állna minden magyar polcán, a főhelyen. A gimnázium negyedik osztályát elvégezni pedig diák nem tudná, érettségit nem tehetne Magyarországon, hiszen a lelkiismerete sem engedné, hogy magyar testvérei kínszenvedésének történetét meg ne ismerje… Ezt a kötelező olvasmányt magyar állami támogatás kell, hogy eljuttassa minden középiskolába, minden magyar diákhoz a Kárpát-medencében!

Minden (középiskolás) pesti diák megérdemli, hogy lássa végre a szörnyűségek helyszíneit, és a helyeiken évről-évre meggyalázott és lerombolt „emlékműveket”.

A kirándulásokat rendszeressé és minden iskola számára elérhetővé kell tenni!
A Külügyi Intézet pályázat-támogatásával…

Illendő lenne persze, ha a kommunista rác tömeggyilkosok – a partizánok – (jog)utódjai is megtámogatnák e holokauszt-kirándulásokat, és fölállítanák végre a hiányzó magyar szobrokat és holokauszt-emlékmúzeumokat.
EU-csatlakozásuk alapföltételeihez a Délvidék hazatérése előtt a kiirtottak hozzátartozóinak, a Magyar Holokauszt túlélőinek teljeskörű kárpótlása is hozzátartozik, természetesen.

Éppen 70 éve késik a magyar holokauszt-túlélők, valamint a magyar áldozatok hozzátartozóinak minden-ízigleni kárpótlása…
A működő minta pedig adott: Ahogyan és amennyit Németország fizet a zsidóságnak. Mi magyarok nem kérünk többet! (Még visszamenőleges kamatos kamatokat sem a hosszú sumákolásért, maszatolásért és halogatásért.)
Nem várunk mást, csak egyenlő elbánást!

Magyarországon többé nem nőhet úgy föl ember, hogy meg ne ismerje a magyar Délvidékről hiányzó százezernyi magyar szenvedéstörténetét.

Ajánlott olvasmányok: A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma

Tisztelettel:
Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Kelt: Ígéret (május) hava 7.-én, Josip Broz Tito, a kommunista népirtó születésnapján.
(A Magyar Holokauszt főbűnösét, a Délvidéken kiirtott százezer magyar haláláért életében még csak kérdőre sem vonták.)

Ajánlott hálló-oldal: Keskenyút – kiadványok

HELYSÉGJEGYZÉK – koncentrációs táborok, kínzások, tömeggyilkosságok…

The post A Délvidéki Magyar Holokauszt képeken… appeared first on Szögedöm.hu.

The post A Délvidéki Magyar Golgota 1944-45 vándorkiállítás appeared first on Szögedöm.hu.

2014. február  11.
18 óra
Polgárok Háza

1089 Budapest 
Visi Imre utca 6.

Rencsényi Hajnal Elvira
ARCOK A TÖMEGSÍRBÓL
(Kiadó: Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány)

A  kötet szerzőjével dr. Botlik József  történész és Matuska Márton a téma kutatója beszélget emberi sorsokról és az 1944-45-ös délvidéki magyarirtásról.

„Ők huszonhatan. Ők ezerszer huszonhatan. S ők sok-sok tízezren a Kárpát-medencében. Ne feledjük: csak azért, mert magyarok voltak. Rencsényi Elvira megőrizte nekünk az utolsó pillanatukat, azt a percet, amikor az embert elemésztette az embertelenség. Nyomasztó percek, de tisztán átérezzük azt, amit csak sejtettünk e könyv nélkül: megbecstelenítették Isten teremtményét, mert magyarnak született. „ Gubcsi Lajos

The post Könyvbemutató: ARCOK A TÖMEGSÍRBÓL appeared first on Szögedöm.hu.

The post Megemlékezés a délvidéki magyar népírtás 69. évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.

The post Délvidéki Magyar Golgota appeared first on Szögedöm.hu.