„Számoljuk újra, hogy tartozik-e még az a szerencsétlen adós a banknak, vagy már fordítva, a bank tartozik neki?”

Ha a bankok tisztességtelenek voltak a Magyar hitelkárosultakkal, ráadásul igazolható az árfolyamkockázattal kapcsolatos megtévesztésükis, akkor ez a minimum.

Emlékezhetünk rá, hogy ezt a tényt Magyarország jelenlegi miniszterelnöke,Orbán Viktor is elismerte, és nyilatkozott is ezzel kapcsolatban.

De sajnos már így is el vagyunk késve, mert az évek alatt a kilátástalanság, a nélkülözés és az állandó banki fenyegetettség miatt rengetegen vetettek önkezűleg véget az életüknek.

A parlamenti és a parlamenten kívüli pártok között a kampányban most éles küzdelem zajlik. (Videók alább!)

Jól érzékelhető, hogy a verseny komoly tétje az, hogy a pártok közül melyik tudja leginkább elnyerni a „deviza”-károsultak bizalmát. Tiszában vannak vele, hogy ez a társadalmi réteg komoly szavazóbázis, és amelyik párt maga mögé tudja állítani az átvert károsultakat, annak már szinte „nyert ügye van”.

Most Vona Gábor beszélt a „deviza”-károsultakról. Elmondta, hogy a devizahiteleseket Magyarországon különösen cserbenhagyták: míg a politika lépésről lépésre kedvezményeket adott a bankoknak, addig az adósok között segítségnyújtás helyett az öngyilkosságok száma nőtt.

„Számoljuk újra, hogy tartozik-e még az a szerencsétlen adós a banknak, vagy már fordítva, a bank tartozik neki?”

– mondta Vona Gábor.

„2009 óta már hányszor megtehettük volna! Hány embert tudtunk volna megmenteni, hány embert tudtunk volna itthon tartani, és hány ember nem lett volna öngyilkos?”

– hangzott el Vona Gábortól, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjétől a kérdés.

Vona kijelentette:

• felvételkori árfolyamon forintosítanák a devizahiteleket
• a szerződéseket átalakítanák forintszerződésekké
• a szerződéseket újraszámolnák, hogy van-e még egyáltalán valós tartozás

Mielőtt a parlamenti választás alkalmával a „deviza”-károsultak leadják a szavazatukat érdemes mérlegelni, hogy melyik párt kézzelfoghatóan mit tett eddig a károsultak megmentése érdekében.Milyen következményekkel járt a károsultaknak a forintosítás, és kik azok, akik megszavazták azt.

És, hogy kik szavazták meg a forintosítási törvényt? Az alábbi felvételből kiderül:

Forrás: Civilkontroll – ÚJRA FORINTOSÍTÁS? RÁADÁSUL A FELVÉTELKORI ÁRFOLYAMON?

The post ÚJRA FORINTOSÍTÁS? RÁADÁSUL A FELVÉTELKORI ÁRFOLYAMON? appeared first on Szögedöm.hu.

Több százezer magyar devizakárosult megmenekülhet a végrehajtástól, ha az Európai Uniós Bírósága úgy dönt, hogy az árfolyamveszteségből eredő veszteséget a bankoknak is vállalniuk kell, s nem háríthatják azt maradéktalanul az adósra.

Amíg a devizahitelesek várják a bírói döntést a hazai ügyészség váratlanul beperelte azt a bankot, amely még „a hitel folyósítása előtt” adósnak tekintette az ügyfeleit. Az ügy hátteréről Madari Tibor ügyvéd, a Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője nevű civil egyesület elnöke tájékoztatja a Független Hírügynökséget.

Rövidesen kezdődik a tárgyalás, ugyanis a Pest Megyei Ügyészség beperelt egy bankot, melynek kimenetele állítólag több tízezer végrehajtás alatt álló devizahitelesre lehet hatással. Tudjuk, hogy melyik bankot perelte be az ügyészség?

Ebben a pillanatban nem tudom, de az ügyek számából arra következtetek, hogy vagy a Raiffeisen vagy az Erste Bankot perelhetik.

Az világos, hogy a pénzintézet nevét miért nem hozták nyilvánosságra? (NCK szerk.:A perrel kapcsolatban további részletek IDE KATTINTVA olvashatóak!)

Megtehették volna, hisz ha az ügyészség indítja a pert, akkor azt közérdekből teszi, ami közfigyelmet érdemel. Nem tudom, az ügyészség sajtósa miért volt ennyire szemérmes, hisz a bank neve úgyis ki fog derülni a bíróságon. Feltéve, ha valaki megtalálja a per kezdetének időpontját, és a tárgyalóterem számát, mert az ügyészség azt is elfelejtette közölni.

Gyakran előfordul, hogy a beperelt neve homályban marad?

Nagyon ritkán, de végül mindig kiderül, hisz a tárgyalás nyilvános. Miután az ügyészség közérdekből indítja a pert, a bíróság döntése feltehetően nem egy szerződésre, hanem adott bank adósaira terjed ki.

Mindenesetre a per azért indul az eddig ismeretlen bank ellen, mert az ügyészség szerint a pénzintézet már a hitel felvételével egy időben a leendő adóssal aláíratott egy „tartozás elismerést”. Ha az adós később tényleg nem tudta fizetni a hitelt, akkor elindították ellene a végrehajtást. Miért volt szükség arra, hogy a pénz felvétele előtt elismerjék a tartozást?

Azért, mert ha már előre aláírt közokirat tanúsítja a tartozás elismerését, akkor abban az esetben egyszerűsített végrehajtásra jogosult a bank. Emlékeim szerint az egyoldalú tartozás-elismeréshez a Raiffeisen és az Erste ragaszkodott, tehát ez a két bank lehet a hunyó, ellenük indulhat az ügyészségi eljárás.

Azt a Fővárosi Ítélőtábla már korábban is kimondta, hogy egy tartozást nem lehet azelőtt elismerni, mielőtt a pénzt folyósították volna. De ez a laikus számára is logikátlan, még ha van is racionális célja. Mégpedig az, hogy a banknak az adósság elismerésért ne kelljen perelnie minden egyest adóst.

Vagyis a bank az erőfölénnyel élt vissza, amikor lényegében okirat hamisításra kényszerítette a hitelfelvevőt?

AZ ADÓSSÁG IDŐ ELŐTTI ELISMERÉSE A KÖLCSÖN FOLYÓSÍTÁSI FELTÉTELE VOLT!

Ezt a gyakorlatot kifogásolja most az ügyészség?

Igen, és teljes joggal teszi. A Fővárosi Ítélőtáblának is van már hasonló kezdeményezése, hisz a bírói testület ebben a kérdésben a közelmúltban az Európai Unió Bíróságához fordult egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében. Ennek során kiderülhet, hogy az európai joggyakorlatnak megfelel-e ez a szerződési technika.

Ha tehát az uniós bíróság a magyar gyakorlatot elfogadhatatlannak tartja, akkor a hazai bíróság is kénytelen lesz ezt az ítélkezési gyakorlatot folytatni?

Mindenképp, hisz a magyar bíróság is uniós bíróság.

Meg kell jegyeznem, hogy a Kúria eddigi döntései a devizahitelezés ügyében nem felelnek meg az uniós joggyakorlatnak, mert az ítéletek, jogegységi döntések szinte kizárólag a hazai bankok védelmében születtek, a 2013-ban született jogegységi döntés óta.

Azóta folyamatosan próbálják a gyakorlatban felfeslő jogi lyukakat kézi vezérléssel betömködni.

Akkor is szabálytalan az eljárás, ha a tartozás elismeréséről szóló dokumentumot, csak akkor vette elő a bank, amikor tényleg tartozott az ügyfél?

A tartozást elismerő papír általában akkor kerül elő, amikor már a bank felmondja a hitelt. Ebben az esetben azonban az adóson van a bizonyítási teher, de ha nem lenne az előre aláíratott tartozás elismertetése, akkor a banknak kellene bizonyítani, hogy az ügyfele tartozik.

Ez azért lényeges, mert elképzelhető, hogy az adósnak csak a bank számításai szerint van tartozása. Valójában nincs, mert a pénzintézet vagy rosszul könyvelt, vagy olyan tételeket is beszámolt, ami jogszerűtlen.  Gondoljon csak bele, hogy az ügyfél számára hátrányos árfolyamrés, vagy egyoldalú szerződésmódosítás következményei hihetetlen kockázatot jelentettek. Ezeket a területeket orvosolták a 2014. évi bankmentő törvények – az orwelli technikával ezeket persze adósmentőként aposztrofálták – hogy ennek fejében biztos nyereséget biztosítsanak a bankoknak.

TEHÁT A HITELT FELVEVŐ ELŐRE SOHA NEM ISMERHETI EL, HOGY A BANK KÖNYVEI BIZTOSAN A VALÓSÁGOT MUTATJÁK.

Az európai joggyakorlat mennyire különbözik a magyartól?

Sokkal inkább fogyasztópárti, mint a mienk. A magyar bírói gyakorlat abból az alapvetésből indul ki, hogy az ügyfél elolvasta, aláírta a szerződést, majd felvette a pénzt. Akkor meg mit akar?  Ezzel a megközelítéssel szemben az uniós joggyakorlat szerint a hitelt felvevő információs hátrányban van a bankkal szemben. A fogyasztónak tehát annyi információt kell a rendelkezésére bocsájtani, hogy az az információs hátrányt kiküszöbölje. Tehát képes legyen mérlegelni, hogy a futamidő alatt képes lesz–e a hiteleinek törlesztésére.

Az Európai Unió Bírósága már azt is kimondta, hogy a szolgáltató banknak olyan információval kell ellátni az ügyfelet, mellyel maga is rendelkezik. Tehát megfelelő mélységű információt kell szolgáltatni a hosszú távú árfolyammozgás, illetve az árfolyamkockázat tekintetében is.

Ezt nálunk teljes mértékben elmulasztották. Ha a bankok a fedezetül szolgáló ingatlanra rátették a kezüket, akkor még arra is fütyültek, ha a – kis túlzással – a hitelt felvevő betöltötte a 97. évét, s csak 25 ezer a nyugdíja, mégis megkapta 25 évre a hitelt, amit persze nem tudott fizetni.  Ez volt a magyar gyakorlat.

Az devizahitelesek abban reménykednek, hogy a beszélgetésünk elején említett bank eljárását jogszerűtlennek találja a bíróság. Ebben az esetben valóban több tízezer végrehajtás alatt lévő helyzete javulhat?

Igen, még több is, hiszen eddig tíz előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban az Európai Unió Bírósága előtt. Ez önmagában rendszerszintű problémát jelez. A bankok érdekében meghozott törvények alapján kellene ítélkeznie, a fogyasztók ellen hangolt bírósági szervezetnek, amely ezek szerint berzenkedik ez ellen, nem veszi be a gyomra a római jogi jogelvek megsértését.

Azt mondja, hogy a magyar törvények nincsenek szinkronban az érvényben lévő európai jogszabályokkal?

A törvények szinkronban voltak, de csak a bankmentő törvények meghozataláig, azaz 2014-ig. Innentől számítva a magyar jogrendszer diszkriminálja a devizahiteleseket, mert többlet terheket rónak rájuk. Speciálisan elvégzett elszámolásokat kell beterjeszteniük a szerződés érvénytelenségének a megállapításához.

Nem kérhetik az eredeti állapot helyreállítását, mint más szerződések esetén. Abszurd, hogy egyes bírói összejövetelek jegyzőkönyvei, és az azokat követő joggyakorlat alapján egy érvénytelen szerződésnek ugyanazok a forintális jogkövetkezményei az adósra nézve, mint egy érvényesnek, mert nehogy már károsodjon a bank, nehogy már jól járjon a devizaadós.

Felmerül a kérdés, hogy ha ez ennyire egyértelmű, akkor miért nem korábban indította el az ügyészség az eljárást. Hisz a vázolt helyzet régóta fennáll, nem?

Ez jó kérdés, sajnos nem tudok rá válaszolni, tőlük kell megkérdezni. Még rengeteg dolgot észre kéne venni. Nagyon sok tisztességtelen szerződési feltétel van. Autós szerződések esetében Suzukikért fizetnek ki olyan összegeket, hogy abból Audit vásárolhattak volna.

Sehol nincs leírva például, hogy mit jelent a devizaalapú elszámolás. Ha ugyanis az átlag adós tudta volna, hogy felvesz 10 millió forintot, visszafizet ebből 8 milliót, s azután jön a „megmentése” aminek révén 18,5 millióra növekszik a tartozása, amiből az állami kényszerre a bank elenged 1 milliót. De a tartozását olyan konstrukcióban kell törlesztenie, hogy végeredményben vagy 30 millió forintot fog a szerencsétlen visszafizetni. És ezt még meg sem támadhatja.

Időzített bomba az elszámolási törvény alapján létrehozott referencia-kamathoz, a BUBOR-hoz kötött kamat. A jogszabály által átírt szerződésekben: ha 2-3%-kal emelkedik a BUBOR mértéke, ezek az emberek pont olyan megfizethetetlen mértékű havi törlesztő részletekkel fognak szembesülni, mint amilyet a hitelválság közepén tapasztaltak. Azzal a nagy különbséggel, hogy esélyük sem lesz arra, hogy bírósághoz forduljanak ez ellen, hisz minden a jogszabályon alapul. A kifosztási mechanizmus törvényesített, az adósrabszolgaság csapdája bezárult. Boldog bibliai idők, amikor emberöltőnként minden adósságot el kellett törölni! Ha az adós előre látja, hogy ez a fajta uzsora törvényessé válhat, akkor eszébe nincs a kölcsönt felvenni.

Azt mondja, hogy a bírói kar a devizahitelesek ellen van hangolva. És a társadalom?

A társadalmat a politika hangolja a devizahitelesek ellen. Ha megosztanak egy közösséget, akkor sokkal egyszerűbb azt vezetni. Biztosan emlékszik arra a politikai sablonra, hogy „ne járjanak jobban a devizahitelesek, mint a forinthitelesek”! Még a politika sem veszi észre, hogy a hibás hitelezés árát az egész társadalom fizetni fogja; rátelepszik az egész társadalomra, ami meghatároz az életkilátásokon, egészségügyi helyzeten, a gyerekvállaláson át mindent!

A DEVIZAHITELEZÉS EGY OLYAN MÉRTÉKŰ TÁRSADALMI KATASZTRÓFA, MINT AMILYEN A VILÁGHÁBORÚS VESZTESÉG VOLT. CSAK EZT NEM VERIK NAGYDOBRA.

A magyar igazságszolgáltatás tíz ügyben várja az unió bíróságának döntését, amelyet alkalmaznak majd a folyamatban lévő pereknél. Ilyen eldöntendő kérdés, hogy valóban csak az ügyfél viseli-e a deviza árfolyamveszteségből eredő összes terhet, vagy sem. Ha a bíróság azt mondja, hogy nem csak az adós, akkor a bankok kötelesek lesznek százmilliárdokat visszafizetni az ügyfeleiknek?

Vagy visszafizetik a pénzt, vagy be sem fizettetik az adósokkal. Ebből pedig csak annyi következik, hogy a pénzintézetek nem fogják produkálni a betervezett maximális profitot. Persze megindul majd a rettenetes vízió felfestése széles vászonra, a bankrendszer bedőlése, a nemzetgazdasági halál. Mi lesz velünk, ha Izland példája nyer teret? Hát ők már jól vannak, és ott le is ültették a bankrendszer-szintű piramisjáték felelőseit. Bankrendszer kell, de nem ez a sajátos „minőség”, amivel mi rendelkezünk. Sajnos a társadalom több alrendszere is elszabadult, hatalmi pozícióból eredően erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkezik, mint a démosz, melyet túszul ejtett, felhasznál. Mint

EGY NAGY GONDOLKODÓTÓL TUDJUK, SENKIT NEM ÉRDEKEL A BÉKÁK VÉLEMÉNYE A MOCSÁR LECSAPOLÁSÁRÓL.

Ez sajnos kurzusokon átívelő igazság.

Lehet már tudni, hogy mikor döntenek abban a bizonyos 10 ügyben, ami megváltoztathatja a magyar devizahitelesek helyzetét?

Az egyik legfontosabb kérdésben, tehát az árfolyamkockázat fogyasztóra terhelése ügyében február 20-a után kezdődik el az első tárgyalás.

Ön régóta ügyvédként is foglalkozik a témával, illetve vezet egy civil szervezetet is, amely évek óta küzd a devizahitelesekért. Mire számít?

Tisztességes eljárásra számítok, s hogy az adósok számára kedvező döntéseket fog hozni az uniós bíróság! Ugyanis a testület nem fog szembemenni saját, korábbi gyakorlatával, és persze az elveivel sem. Ezek kimondják: a hitelezésnek, illetve a szerződések szövegének áttekinthetőnek, világosnak, egyértelműnek, követhetőnek kell lenni az ügyfelek számára is.

Az unió bírósága dönt arról is, hogy a bankok törvényesen követeltek-e az adósoktól olyan díjakat, jutalékokat, amiért nem járt semmiféle szolgáltatás. Gondolja, hogy ha erről döntenek, az is kedvező lesz a devizahiteleseknek?

Igen, annál is inkább, mert ezzel a kérdéssel már a Kúria is megkereste az Európai Bíróságot. De azt azért hozzá kell tennem, hogy az Európai Bíróság ítéleteinek szövegezése meglehetősen dodonai, tehát ha akarja, a magyar bíróság a kelleténél szigorúbban is értelmezheti majd a döntéseket.

TEHÁT HA MEG IS SZÜLETIK AZ ADÓSOK SZÁMÁRA KEDVEZŐ DÖNTÉS, AMIT VIZIONÁLOK, AKKOR MÉG NEM TUDJUK, HOGY AZOKAT A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS HOGYAN FOGJA ALKALMAZNI.

Van még az említett tíz nagyon nagy horderejű kérdés, amely valószínű lefedi a több tízezer devizahiteles problémáját. Ez hány embert érint?

Több százezer a kölcsönszerződés, így több millió ember sorsáról van szó!

Ha a mai magyar törvényhozás akarná, akkor tudna-e segíteni több százezer magyar ember sorsán?

Természetesen tudna, ráadásul ebben a mi egyesületünk, tehát a Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője nevű szervezet is igyekezett segítséget nyújtani.

Megalakulásunk után folyamatosan ötletekkel, javaslatokkal bombáztuk az aktuális kormányzatot. A 2010-es önkormányzati választások előtt egy sajtótájékoztatón ott álltam fontos emberek mellett, de aztán kiderült, hogy csak bio-díszletnek kellettem. Ezt követően felhagytunk az illúzióval, hogy a hatalom csak alulinformált, és tájékoztatni kell az igazságról ahhoz, hogy érdemi, jó szándékú változtatásokra kerüljön sor.

HISZ A POLITIKAI HATALOM SOHA NEM AKARTA MEGOLDANI A DEVIZAHITELEZÉS PROBLÉMÁJÁT. AZ IGAZI HATALOM VALÓJÁBAN A BANKOK, PÉNZINTÉZETEK MÖGÖTT VAN, EBBŐL A SZEMPONTBÓL FOGVATARTOTT HELYZETBEN VAN A KORMÁNYZAT IS.

De ha tényleg segíteni akartak, akkor már az is elég lett volna, ha a politika nem csinál semmi különöset, csak hagyja, hogy a bíróságok – minden külön jogalkotás, és mentőcsomag nélkül – értelmezzék az érvényben lévő jogszabályokat. Akkor már rég lecsengett volna az egész, már rég túl lennénk rajta, s úgy, hogy az kevéssé lett volna fájdalmas.

Ma viszont már elkéstek, mert egyre több a felmondott szerződés, s egyre több követelést ruháznak át bagóért követeléskezelőkre, amelyek viszont a teljes, felhabosított tartozást hajtják be kíméletlenül, ellenőrizetlenül, az utolsó szögig mindent elvisznek.

De a mi dolgunk, hogy reményt adjunk az embereknek, hogy mindig van kiút: azt akarjuk megértetni, hogy találják meg a saját, egyedi megoldásaikat a csapdahelyzetből. Ne várjanak külső megmentésre, az élet, a család többet ér, mint egy ingatlan, az élet értelme nem a lakás megvédése, nem szabad félelemben élni – végre vegyék saját kezükbe a sorsukat, váljanak tudatosabbakká minden téren- csak ez, és az együttműködés készségének a kifejlesztése, újra megtalálása segíthet. Ha ez bekövetkezik, még hálásak leszünk ezért a leckéért.

Szerző: Kardos Ernő.

Forrás: CivilKontroll – “DEVIZAHITELEK” ÚJRA VAN REMÉNY! EZ AZ ÖSSZES ADÓSRA VONATKOZHAT!

The post Az árfolyamveszteségből eredő veszteséget a bankoknak is vállalniuk kell! appeared first on Szögedöm.hu.

Sok „deviza”-károsult várta már, hogy a Magyar hatóságok részéről mikor történik végre érdemi fellépés a bankok irányába.

A bankok tisztességtelensége már nem kérdés, az végleg igazolást nyert, de a számtalan olyan-a hitelekhez kapcsolódó banki „trükköt” mutattunk már be itt az oldalon, amelyekkel alkalmasak lehetnek arra, hogy hosszú időre ezek a pénzintézetek magukhoz láncolják, és anyagilag folyamatosan kopasszák az adósokat.

Most úgy tűnik, hogy a Magyar hatóság, egészen pontosan a Pest Megyei Főügyészség elégelte meg a bankok túlhatalmát és eljárási módszereit, ezért lépett.

Már ideje volt!

A Hiteles Mozgalom oldalára, Szabó József tette fel az ügyészséggel folytatott levelezését, illetve az üggyel kapcsolatos fontos tudnivalókat.

Az Ügyészség közleménye:

Az ügy lényege:

Az egyik bankkal szemben a Pest Megyei Főügyészség – többek között – azért nyújtott be keresetet, mert a bank a fogyasztókkal kötendő szerződéseiben olyan kikötést alkalmazott, mely alapján a fogyasztó előre elfogadja, hogy a szerződés banki felmondása esetén a tartozása annak előzetes vitathatósága nélkül végrehajtható.

Ez a szerződéses megoldás egy olyan tartozáselismerés, melyet a fogyasztó a szerződés aláírásakor előre elfogad.

Erre az ún. „ténytanúsítványra” a szerződés alapján a bank közjegyzői végrehajtási záradékolást kérhet, így elérheti, hogy bírósági, illetve békéltető testület előtti eljárás nélkül, azonnal elrendelésre kerüljön a végrehajtás a fogyasztóval szemben.

Ha a közvetlen végrehajtásra a banknak nem lenne lehetősége, akkor egy perben a bank lenne köteles a követelése jogalapjának és összegszerűségének bizonyítására.

Ez az eljárás a bank számára megkönnyíti a fogyasztóval szembeni igényérvényesítést, hiszen a fogyasztó majd csak a vele szemben már foganatosított végrehajtással szemben indíthat pert a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása érdekében, melyben már nem a banknak, hanem a fogyasztónak kell bizonyítania.

A fogyasztó bizonyítási lehetőségeit tekintve ebben a perben már jóval hátrányosabb helyzetben van, mindamellett, hogy a perindítás további nehézségeket és költségeket ró a végrehajtás alá került fogyasztóra.

Szabó József megkeresésére az alábbi válasz érkezett:

Tisztelt Szabó József!

A megkeresésében megjelölt keresetlevél 2017. decemberében érkezett a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába. A bíróság kitűzte az első tárgyalási napot, amely 2018. március 6-án 8 óra 30 perckor kezdődik a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumában (1027 Budapest, Varsányi Irén u. 38-40.). Az eddig rendelkezésemre álló információk alapján a tárgyalás nyilvános.

Üdvözlettel: dr. Madarasi Anna sajtószóvivő. Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket és bízunk benne, hogy még számtalan banki „trükk” is az Ügyészség látókörébe kerül.

Forrás: Civilkontroll

The post ELKEZDŐDÖTT VALAMI? AZ ÜGYÉSZSÉG PERELI A BANKOT! appeared first on Szögedöm.hu.

A bűnösök, a banki csalók és uzsorások, az öngyilkosságok okozói és  és családok tönkretevői a mai napig is szabad lábon vannak. Az ellopott vagyonokból tovább fosztogatnak és dőzsölnek…
Arcunkba köpnek, ahelyett, hogy török bérbörtönökben sínylődnének, ahogyan az érdemlik…

The post Vita az áldevizahitelekről és azok cserben hagyott károsultjairól a parlamentben appeared first on Szögedöm.hu.

A forintosítás a nemzet tévedése. Mikor dől össze a magyar jogrendszer? Mi van akkor, amikor Magyarországon a mértékadó európai törvényekkel ellentétes jogszabályokat hoznak, például a devizahitelesek ügyében?

És mi van akkor, amikor a bírónak képtelenség döntenie arról, hogyan tegyen igazságot? Egy felkészült ügyvéd tudja, hogyan lehet egyetlen egy rendeletre való hivatkozással megállítani azt a jogsértő sorozatot, ami lassan egy évtizede folyik Magyarországon a devizahitelesek ügyével kapcsolatban. Ugyanakkor a bíró látszólag tehetetlen. Össze kellene fognia a felelős jogászoknak a felelős bírókkal, hogy a felelőtlen jogalkotókat végre egyszer felelősségre vonják azért, amit elkövetnek.

Forrás: vntv.hu – Miben bízhatnak a devizahitelesek?

The post Miben bízhatnak a devizahitelesek? – Dr. Léhmann György appeared first on Szögedöm.hu.

Tősgyökeres, városszerető családom, rokonságom úgy élte meg az elmúlt négy évet, mint IV. Béla az 1241/42-es mongol inváziót, vagy Szeged városa az 1711-es sáskajárást, pedig 2010-ben még a FIDESZ-re szavaztunk – Gyurcsány páratlan alakítását követően és az ifjú demokraták fényes ígéreteinek reményében. Amiből semmi sem valósult meg: se elszámoltatás, se ügynöklista, se devizahitelesek ügyének rendezése, se a magas pártnyugdíjak visszanyesése.

Kitüntetett munkájának elismeréséül unokahúgomat, Bátyai Edinát a fideszes többségű közgyűlés úgy lökte ki egyik napról a másikra a szabadtéri játékok igazgatói székéből, mint egy eltévedt, házaló hajléktalant. 53 éves, kiváló minősítésű idegenvezetői múltammal (a régióban egyedüliként), 35 könyv szerzőjeként – mind az után, hogy egy éve jelent meg Magyarország útikönyvem 5. kiadása – e tanévben szégyenszemre egyetlen órát sem kaptam Magyarország második iskolavárosában, vidéken kellett munka után néznem. 2010-ben még négy oktatási intézményben heti 52 órát tanítottam, aztán jött Hüvös Lacika, aki hasonszőrű, semmihez sem értő, kávézgató helyetteseivel pár év alatt letarolta utolsó szegedi munkahelyemet, a Szegedi Felnőttoktatási Gimnáziumot. Termékeny hivatali idejét a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának pénzügyi nyomozói vizsgálják, ha még vizsgálják, mert a miénk egy következmények nélküli ország, ahol csak nagyot szabad vétkezni.

A munka, a teljesítmény lebecsülése, nyakon öntve egy adag pökhendiséggel, arroganciával alaposan megbosszulta magát. A nagy várakozással megelőzött vasárnapi szavazáson a szegediek kiállították bizonyítványukat, ítéletet mondtak az elmúlt négy év ámokfutóiról. De a helyi FIDESZ most sem tanult, tovább dugdossa a haverokat. Hüvös Lacikát a sándorfalvi Pallavicini Sándor Általános Iskola igazgatói székébe ejtőernyőztette be erőszakkal, a szülők tiltakozása ellenére. Volt „igazgatóm” (csak elvétve láttam a munkahelyén) próbálkozott Szeged egyik választókerületében is, de a szavazók szerencsére észnél voltak. Azért csak addig gyúródott, gyürkőzött, kapálózott, hogy beverekedte magát a torony alá. Akár egy skorpió, olyan szívós fajta, amely még atomtámadás után is mászik a sivatagban. Nem irigylem, mert a szocialista többségű közgyűlésben nehéz idők várnak rá. Példáján a foltozó suszter Ceausescu elvtárs, vagy Marosán elvtárs, „Buci Gyuri” jutott eszembe, akik ugyan semmihez sem értettek, mégis minden posztra alkalmasnak találtattak.

Dr. Somorjai Ferenc

The post Miért szenvedett ismét csúfos vereséget a szegedi FIDESZ? appeared first on Szögedöm.hu.