A Pierre Gillet elnök és Tajnay Mária főtitkár által jegyzett nyilatkozat tanúsága szerint Szlovákia politikai rendszere évtizedek óta az ott élő magyarság hátrányos megkülönböztetésén alapszik, Szlovákia pedig úgy lett 2004-ben az EU tagja, hogy „bizonyára nem tett eleget” a koppenhágai kritériumoknak.
Az Eduard Benes csehszlovák elnök által a második világháborút követően hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. A belgiumi civilek ezért az elkobzott vagyon visszaszolgáltatását, vagyoni és erkölcsi kártérítést követelnek a szlovák államtól.
„Nem szabad elfogadni, hogy egy letűnt, gyalázatos korszak törvényei tovább éljenek Európa szívében” – szögezi le kommünikéjében a szervezet.
A közigazgatási rendszer átalakítását azért tartja szükségesnek a civil szervezet, mert úgy ítéli meg, hogy Szlovákia jelenlegi adminisztratív felosztása „kizárólag a magyar közösség ellen jött létre”, az észak-déli irányú felosztás ugyanis ahhoz vezetett, hogy a magyarság a legtöbb helyen statisztikailag kisebbségbe került. A bizottság szerint emiatt visszaszorul a magyar nyelvhasználat lehetősége, és ez módot teremt magyar iskolák bezárására is.
Külön kitér közleményében a civil szervezet arra is, hogy a szlovákiai nyelvtörvényt is sérelmezi, mert úgy véli: „ez a törvény mindenek felett sérti a Szlovákiában élő magyarok emberi jogait, célja nem más, mint az ottani magyarság további asszimilációja”.

The post A szlovákiai diszkrimináció megszüntetését követeli az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága appeared first on Szögedöm.hu.

A Bukaresti Táblabíróság honlapján közölt, hétfőn hozott ítéletben a bírák megalapozatlannak találták, és elutasították a Romani Criss fellebbezését, melyet a szervezet a hasonló tartalmú tavaly novemberi törvényszéki határozat ellen nyújtott be. A roma jogvédő szervezetnek kell kifizetnie az 1035 lejes (72 ezer forint) perköltséget is.
A táblabíróság határozatával tulajdonképpen azt állapította meg, hogy a polgármester nem sértette meg a törvényeket, amikor másfél méter magas fallal kerítette be a többségükben romák által lakott tömbházakat. Catalin Chereches arra hivatkozva építtette a falat, hogy a tömbházakban élők zaklatják a környékbelieket, és a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartják be. 
„A Romani Criss jobban tenné, ha a romák integrálásával, a gyermekek oktatásával, a családok lakhatási körülményeinek a javításával, és általában a roma közösségek civilizációs szintjének az emelésével foglalkozna” – nyilatkozotta a Graiul Maramuresului napilapnak a polgármester. Catalin Chereches hibának találta, hogy a fal felépítése miatt vonták felelősségre. Hozzátette, őt sokkal inkább a fal mögötti történések érdeklik, és ezentúl is határozott lépéseket fog tenni a törvényesség és a civilizációs normák betartatása érdekében.
A nagybányai lap emlékeztetett arra, hogy a polgármestert az Országos Diszkriminációellenes Tanács is megbírságolta a fal felépítése miatt. Catalin Chereches bíróságon támadta meg a hatósági döntést, és alapfokon ezt a pert is megnyerte. A tanács fellebbezése nyomán a legfelsőbb bíróságra került az ügy.
Catalin Chereches valószínűsítette, hogy – ha ebben a perben is számára kedvező jogerős ítélet születik – kártérítési pert indít mindazok ellen, akik a diszkriminációs vádakkal rontották a város hírnevét.

(MTI)

The post Jogerős ítélet: törvényes a nagybányai romanegyedet körülvevő fal appeared first on Szögedöm.hu.

A levél társkezdeményezői Gyürk András magyar és Jacek Saryusz-Wolski lengyel néppárti delegációvezetők voltak – derül ki a témáról Brüsszelben kiadott közleményből.
  Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia képviselői a levélben emlékeztetnek: Hollandiában a szélsőséges Szabadságpárt (PVV) még februárban honlapot indított, hogy az ott élő kelet-európai munkavállalókkal szembeni negatív tapasztalatoknak és véleményeknek platformot adjon. Belgiumban pedig egy szélsőséges flamand párt (Vlaams Belang) hasonló internetes oldalt indított a bevándorlókkal kapcsolatos visszaélések jelentésére. A levélírók arra is emlékeztetnek: múlt héten Svájc bejelentette, hogy korlátozza a 2004-ben az unióhoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokból érkező polgárok bevándorlását.
Az aláírók határozottan elítélik ezeket az intézkedéseket. „Ezek a diszkriminatív akciók szembemennek az alapvető európai értékekkel, mint az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség, jogbiztonság és az emberi jogok tisztelete. Ezek az elfogadhatatlan jelenségek a közép- és kelet-európai polgárokat másodosztályú polgárokká alacsonyítják, és az unió alapjainak – az európai polgárok közötti egyenlőség – lerombolásával fenyegetnek „ – áll a levélben.
„A diszkrimináció minden formája elfogadhatatlan, érkezzen akár az Európai Unión belülről vagy kívülről. Ezek a diszkriminatív jelenségek veszélyes precedenst teremtenek és felbátoríthatják a szélsőséges politikai erőket, hogy hasonló akciókat kezdeményezzenek a közép- és kelet-európai polgárokkal szemben. Ez rendkívül veszélyes következményekhez vezethet, úgy mint az idegengyűlölet, az extrémizmus és a szélsőjobboldali irányzatok megerősödése, egyben mély megosztottságot teremthet az európai nemzetek között, ezáltal gyengítve az egész Európai Uniót” – fogalmaz a szöveg.
A delegációvezetők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy „a közös európai értékek védelmében erélyesen lépjen fel ezen és minden más, az uniós polgárokat megkülönböztető intézkedés ellen”. José Manuel Barrosót arra szólítják: lépjen fel a kettős mércével szemben, és gyakoroljon nyomást a diszkriminatív intézkedések megszüntetése érdekében.

(MTI)

The post A közép- és kelet-európai országok elleni diszkrimináció erősödésére figyelmeztetnek EP-delegációvezetők appeared first on Szögedöm.hu.