A Csongrád Megyei Kormányhivatal a Dóm tér rekonstrukciója kapcsán minden tekintetben jogszerűen, az érintettek bevonásával végezte hatósági munkáját. A munkálatok keretében előkerült falmaradványok sorsáról olyan örökségvédelmi döntés született, amely tekintettel volt mind a régészeti, mind a műemlékvédelmi szempontokra. A döntések meghozatala folyamatos szakmai konzultáció mellett történt az érintettek – így a Móra Ferenc Múzeum régészeinek – bevonásával, hozzájárulásával, a hatályos jogszabályok teljes körű betartásával. A legnagyobb értékként feltárt templommaradvány a rekonstrukció folyamán létesülő látogató központban kerül kiállításra, így a laikusok számára is elérhetővé válik a Dóm és Szeged városa számára egyaránt értékes, középkori emlék. A rom kutatása a későbbiekben a Dóm téri út (járda és kerékpárút) alatt megtörténhet, a dokumentált falmaradvány a későbbi kutatási eredményekhez illeszthető.

Csongrád Megyei Kormányhivatal

Szeged, 2015. április 14.

The post A Szegedi Dóm tér rekonstrukciója appeared first on Szögedöm.hu.

1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vetették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Ezt követően, 1915 és 1923 között mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg, rajtuk kívül több ezret deportáltak Törökország keleti régióiból.

Levon Szargszjan örmény jószolgálati nagykövet (Szerzs Szargszjan örmnéy államfő testvére) – aki a kereszteskő avatására érkezett Magyarországra – beszédében hangsúlyozta, az emlékmű felállításának komoly jelentősége van. „Az elmúlt időszakban voltak nehéz pillanatok, de ezeket elviszi a szél, akár a hamut” – fogalmazott.
Martonyi János külügyminiszter – aki személyesen nem tudott részt venni a megemlékezésen – levelében kifejtette, a magyar és az örmény népet mély, évszázadokra visszanyúló barátság köti össze, amely közös keresztény hitünkből, a sorsközösségből és a hazánkban letelepedett, és itt velünk, magyarokkal együtt élő örmény közösségek elismerésre méltó eredményeiből táplálkozik.

A szombati emlékmű-avatást követően az örmény történelmet bemutató kiállítás nyílt a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg-termében.

1915. április 24-én az Oszmán Birodalom irányítói az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vetették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Ezt követően, 1915 és 1923 között mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg, rajtuk kívül több ezret deportáltak Törökország keleti régióiból.

Az eseményeket mára több mint húsz ország ismeri el népirtásként, annak tagadása Svájcban és Belgiumban büntethetőnek számít.

Törökország tagadja, hogy népirtás történt, álláspontja szerint 300-500 ezer örmény vesztette életét, s ők is az első világháború következményeként.

(MTI- Kép: Kelemen Z. Gergely)

The post Felavatták az örmény népirtás áldozatainak emlékművét appeared first on Szögedöm.hu.

Szögedi kocsma

A Szeged városát a 20. század közepéig szinte teljes egészében behálózó bormérések és kocsmák a társasági, közösségi élet fontos színterei közé tartoztak, ahol a különböző egyletek és körök rendszeresen tartottak társasvacsorával egybekötött táncmulatságokat. A bormérések gyakran a kapualjakban működtek, ahova asztalt, padot, illetve székeket helyezett el a ház tulajdonosa, aki saját termését kínálta vendégeinek. Szeged város 1913-ban kibocsájtott szabályrendelete világosan elkülöníti egymástól a kocsmákat, a sörházakat és a pálinkaméréseket, amelyek közül az első típus jellemzője az volt, hogy benne túlnyomórészt borokat szolgáltak fel kimérés céljából, valamint álló és ülő vendégek számára. A kocsmárosok kialakították saját vevőkörüket, illetve bormárkájukat, amelyek között számon tartották Szegeden a Nógrádi gyöngyét, Újszegeden pedig a Liget gyöngyét. Kiállításunk igyekszik felidézni a szegedi kocsmák és bormérések hangulatát régi bútordarabokon és berendezési tárgyakon keresztül. Megelevenedik az ivószoba és a borok tárolására alkalmas kamra, ahol a hordók ászokfán sorakoztak.

A kocsmabelső hangulatáért köszönet néprajzkutató barátainknak: Dr. Mód Lászlónak, Dr. Simon Andrásnak és Szanka Józsefnek.

The post Bortér 2012. – Szögedi kocsma appeared first on Szögedöm.hu.

Modern borkultúránk nélkülözhetetlen kellékei közé tartoznak a borcímkék, amelyek a palackba töltött bor legfontosabb jellemvonásainak a bemutatására szolgálnak. A borcímke azonban sokkal több mint egy mívesen kivitelezett, szőlészeti-borászati ismeretekkel ellátott papírdarab, mivel alkalmas lehet olyan célok elérésére is, amelyek túlmutatnak eredeti funkcióján. A kiállított címkék dr. Fülöp Mihály gyűjteményéből származnak, amelyeknek a változatossága ráirányítja a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence szőlőtermő tájain milyen sokféle bort termeltek és palackoztak. Tárlatunk képzeletbeli utazásra hívja a borkedvelőket a történelmi Magyarország borvidékeire olyan borcímkék segítségével, amelyek egy-egy bortermő terület múltjának a feltárása során alapvető forrásként szolgálhatnak, mivel tájékoztatnak a fajtaállományról, a korabeli birtokviszonyokról és a borok típusairól.

A kiállítás megtekinthető a Bortér 2012. rendezvényén, a Dóm téren, szeptember 19. és 23. között.

A kiállítás Dr. Mód László munkája.

The post „A ruszti aszútól a plébánosig” Történeti borvidékeink borcímkéken appeared first on Szögedöm.hu.

Ilyen és hasonló járdákon közlekedtek a Nagyárvíz után a szegediek a városban, amíg vissza nem vonult a Tisza

Egész nap kongott a harang a Dóm téren. Persze nem a Fogadalmi Templomé, hanem a tér közepén felállított, kisméretű harang, amelyet a nagyobb gyerekek önállóan is meg tudtak kongatni, a kisebbeket a szüleik emelték fel. A dél-alföldi cserkészek és a Szeged-Belvárosi Plébánia által szervezett Árvízi Emléknapon elsősorban a nagyobb gyerekek számára voltak programok. A ragyogó napsütésben, a kellemes tavaszi időben az ember szívesebben gondolt a város újjászületésére, mint a pusztulására.

Hétfőn lesz 133 éve, hogy a Tisza Szeged 5700-nál valamivel több épületéből 5458-at lerombolt, a város 75 ezer lakójából földönfutóvá tett 60 ezret. A kiáradt folyó a várostól húsz kilométernyire átszakította a gátat, és lényegében elmosta az egész várost. Az épen maradt 265 ház mindegyike a belváros kőből épült épületei voltak.

A Nagyárvíz után hazai és külföldi összefogással néhány év alatt újjáépítették Szegedet. A városnak akkor alakult ki az a körutas-sugárutas szerkezete, amely a mai napig megmaradt. Ilyen szerkezetű várost Magyarországon először itt építettek, a fővárosban is csak ezután alakították át hasonlóra a város képét.

A szombati emléknapot zászlófelvonással és közös imával nyitották meg, a téren nagyjából 1500 cserkész volt. Buday Barnabás, a Cserkészszövetség elnöke beszédében úgy fogalmazott: a régi eseményekre visszaemlékezve mindig tanulhatunk valamit. Érdemes az árvízi emléknapra is így tekinteni – felmérni, hogy az akkori emberek értékeiből, hősiességéből mi az, amit a mai korra is átemelhetünk, amire ma is feltekinthetünk. Szerinte ilyen az az önzetlen segítségnyújtás és figyelmesség, amelyet akkor megtapasztalhattak a szegediek az ország és a világ részéről. Az elnök hangsúlyozta: ez köti össze a cserkészeket is.

A kellemes tavaszi időt emlegette Laurinyecz Mihály, az 5. cserkészkerület elnöke is, aki tréfálkozva bocsánatot kért a cserkészektől, amiért nem az elmúlt években tapasztalt hóesés fogadta őket.

A téren elsősorban a kézműves foglakozásoknak hódolhattak a kilátogatók: lehetett kavicsot festeni, fakanálbábot készíteni, használt papírból (elsősorban teásdobozokból) virágot készíteni. A nagyobbak kipróbálhatták az élő-csocsót, vagy a sakkot, az íjászatot és az ostorcsattogtatást is. A kisebbeknek volt bábszínház is, és bárki átkelhetett azon a deszkákból épült, egy kis mesterséges pocsolya felett felállított hídon, amelyhez hasonlón a Nagyárvíz után közlekedtek a szegediek, amíg a víz vissza nem vonult a városból.

Csapatversenyeket is tartottak: volt élő-csocsó kupa, főzőverseny, kvízjáték és városismereti verseny.

Este egy misével emlékeztek meg az árvíz áldozatairól, majd tábortüzet is raktak a Dóm téren.

The post Harangzúgás a Dóm téren: a Nagyárvízre emlékeztek appeared first on Szögedöm.hu.

A megemlékezést a Szeged-Belvárosi Plébánia, valamint a dél-alföldi cserkészek szervezik. A rendezvény helyszíne a Dóm tér lesz, mert az 1930-ban felépült Fogadalmi Templom is az árvíznek köszönheti létét, illetve a nevét is: az életben maradt szegediek megfogadták, ha átvészelik a nehéz időket, templomot emelnek hálájuk jeléül.

A délelőtt tíz órakor kezdődő események közt bemutatkoznak a népi kismesterségek, lesz bőrözés, só-liszt gyurmázás, gyertyaöntés, nemezelés, kovácsolás, fafaragás, íjászat, ostorcsattogtatás és lovaglás. A vásárban kézművesek kínálják portékáikat, de lesz főzőverseny is. Azok pedig, akik fizikailag felkészültek, több száz lépcső megmászása után megmutathatják toronykilátó képességüket a Dóm legmagasabb erkélyéről.

Délután mesemondó és bábos előadások várják a legkisebbeket, illetve óriás sakk és élő csocsó a nagyobbakat. A téren berendeznek egy cserkész- és egy árvízi kiállítást is, felidézve az egykori eseményeket. Kitelepül a térre a Teddy Maci Kórház, hogy a gyerekek betegség nélkül is ismerkedhessenek az egészségüggyel, akik pedig inkább a kalandos ismeretszerzést részesítik előnyben, városismereti vetélkedőre nevezhetnek be. Este a programokat tábortűz zárja.

Az Árvízi Emléknap egy egész éves programsorozat része, amelyet a KatHáz Közhasznú Nonprofit Kft. és a HÁLÓ Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület indított Eunity: közösségi programok szervezése címmel, melyet a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogat. Ez a nap az első közös szervezésű események közt van.

Újjászületés-emléksétát rendez az  Idegenvezetők Dél-alföldi Egyesülete március 12-én délelőtt tíz és délután négy óra között.  A szegedi emlékhelyeket bemutató program része a Somogyi-könyvtár Árvíz – Fogadalom – Katedrális című kiállítása, amely március 8-21-ig tekinthető meg az aulában. A tárlat a szegedi Dóm fölépítésére tett 1880-as fogadalomtól a templom fölszenteléséig eltelt csaknem fél évszázad fontos pillanatait illusztrálja az árvíz idején készült fényképek, a Dömötör-templom bontását és a Fogadalmi templom építését bemutató fotók, valamint tervpályázatok, aprónyomtatványok, iratok, képeslapok segítségével.

A kiállítást virtuálisan is megtekinthetik a Somogyi-könyvtár honlapján:
http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/arviz1879/index.html

The post Családi nap a Nagyárvíz évfordulóján appeared first on Szögedöm.hu.