A nyílt levelet aláíró tizennyolc szakember emlékeztet arra, hogy a kulturális örökségvédelmi törvény módosítása elveszi a KÖH-nek, valamint a kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodáinak építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonja be őket az építési engedélyezési folyamatba. A megváltozott rendszerben így az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok fogják ellátni, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda mint szakhatóság vesz részt az építésügyi hatósági eljárásban. A törvénymódosítással való egyet nem értése jeléül Tamási Judit, a KÖH elnöke július 1-jei hatállyal
lemondott vezetői munkaköréről – idézik fel.
Az MTI-hez eljuttatott nyílt levél szerint a rendszerváltás óta folyamatosan szűkült a műemlékvédelem szervezeti kapacitása és hatóköre. Elsorvasztották a kutatást, tervezést, restaurálást végző részlegeket, felszámolták a közvetlen anyagi támogatásokat, s ezek megszűnésével a beruházói, tulajdonosi érdekek egyre inkább szembekerültek a műemléki értékek fenntartására irányuló közérdekkel – teszik hozzá az aláírók.
Mint fogalmaznak: „háttérbe szorult a preventív jellegű tevékenység, beleértve a műemléki értékek feltárását, védetté nyilvánítását, felügyeletét. A műemlékvédelmi szervezet munkája egyre inkább a – többnyire korlátozó, kötelező, büntető jellegű, ezért a tulajdonosok számára ellenszenves – hatósági szerepben üresedett ki”.
A dokumentumot jegyző szakemberek szerint az elmúlt két év intézményi és jogszabályi változásai „végső csapást” jelentettek a műemlékvédelem maradék szervezetére: összességében merevebb, bürokratikusabban működő rendszer jött létre, több terhet róva a tulajdonosokra és az államigazgatásra egyaránt, s egyben kevésbé biztosítva a közérdek érvényesülését.
L. Simon László a nyílt levélre adott, az MTI-hez szerdán eljuttatott válaszában hangsúlyozza: a törvénymódosítás nem fosztotta meg hatósági jogkörétől a KÖH-öt, az építési hatósági és a kulturális örökségvédelmi hatósági jogkörök szétválasztásával ugyanis a hivatal visszatérhet a műemlék-felügyelet szakmai alapokon nyugvó ellátásához.
Mint közleményében a kulturális államtitkár kiemeli, a kormány célja, hogy létrejöjjön „a kulturális örökség védelmének átlátható, kiszámítható, tervezhető, széles körű együttműködésen és támogatottságon nyugvó, az értékvédelem szakmai szempontjainak maradéktalanul megfelelő, végrehajtható (köz)feladat-ellátáson alapuló rendszere”. Ennek megvalósítására a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére a kormány hamarosan döntést hoz az átfogó kulturális örökségvédelmi reform első lépéseként a kulturális örökségvédelmi szakpolitikai stratégia elkészítéséről – mutatott rá az államtitkár.
L. Simon László közlése szerint a stratégia fő feladata a gazdasági növekedés és a kulturális örökség hosszú távú fennmaradásának biztosítása közti látszólagos ellentmondás feloldása lesz. A kormány számára ugyanis fontos a műemlékvédelem pénzügyi-gazdasági helyzetének rendezése, a benne rejlő fejlesztési potenciál kiaknázása, valamint a pénzügyi ösztönzők rendszerének kiépítése. Az új örökségvédelmi rendszerben a KÖH is megújult pozíciót kaphat majd, amelyben az épített örökség intézményes védelme az arra legalkalmasabb, preventív jellegű, illetve felügyeleti eszközökkel lesz lehetséges – fogalmazott az államtitkár.
Kálmán Ernő, az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) elnökségi tagja az MTI megkeresésére elmondta: egyetért azzal a változással, hogy a KÖH a jövőben szakhatóságként működjön, emellett másodfokon eljáró hatóságként képzelné el a hivatal szerepét.
Az építész hangsúlyozta, hogy az engedélyeztetési vagy akár már a tervezési folyamatokban is érdemes lenne a reprezentatív hazai és nemzetközi építészszervezetek véleményét figyelembe venni.

The post Vita a műemlékvédelmi rendszer átalakításáról appeared first on Szögedöm.hu.