évforduló Achívumok - Szögedöm.hu %

A Szellem – B–2 Spirit

Admin — Thu, 21 Nov 2013 23:00:14 +0000

Ma 25 éve mutatkozott be a csupaszárny lopakodó, a settenkedő amerikai nehézbombázó – a Spirit

1988 november 22.-én repült először nyilvánosan, Palmdale-ben, Kaliforniában.

A Northrop Grumman B–2 Spirit lopakodó nehézbombázó repülőgépet az Egyesült Államokban fejlesztették ki. A föladattal a Northrop céget bízták meg, de a munkába bekapcsolódott a Boeing Aerospace és az LTV-Vought Aero Product Division is. A repülőgép kifejlesztésének összköltsége 23 milliárd dollár volt…

21 méteres hosszával és 52 méteres szárnyfesztávolságával egészen szokatlan forradalmi alkotás az első csupaszárny lopakodó.

Folyamatos, szigorú titoktartás övezte a tervezést, egészen addig, míg 1988. április 20-án az USAF közzéadott egy, a gépet ábrázoló rajzot. A hivatalos bemutató november 22.-én történt, az első prototípus 1989. július 17.-én repült. Összesen 135 gép építésére érkezett megrendelés, ebből 120 gépnek nukleáris fegyver hordozására is alkalmasnak kellett lennie. Végül 21 gép épült meg, ennek oka elsősorban a megváltozott nemzetközi (politikai) helyzet, másodsorban a repülőgép igen magas gyártási ára, ami elérte darabonként a 2,2 milliárd dollárt.

A Spirit bemutatkozott a Balkáni háborúban, majd Afganisztánban és Irakban is. Legutóbb Líbiában vendégszerepelt…

Magyar vonatkozások:
Rácország (Szerbia) és a megszállt magyar Délvidék (rácul: Voivodina) bombázásában is – egyebek között – ezek a gépek szórták az uránnal nehezített fejű bombáikat. A még (a déli hegyvidékeken és Macedónián is túli) Görögországban is 50-szeres sugárzást jelentett, ami ellen a (NATO-tag) görög kormány hevesen tiltakozott is. A nemzetéért ki nem álló csonkamagyar kormány természetesen elmulasztotta tiltakozását jelenteni a határértéknél több, mint 50-szeres radioaktív sugárzás, valamint a tömeges szegedi vetélések és koraszülések ellen…
Ezeket az anyákat és családjaikat azóta sem kárpótolták…
Az átfogó amerikai légi támadás egyébiránt annak lett az eredménye, hogy az akkori magyar állam- és hadvezetés nem adott engedélyt a NATO-nak a csonkországunk felőli szárazföldi benyomulásra. Ez a gáláns amerikai ajánlat egyébként akár a Délvidék visszatérését (de minimum 3 szintű, azaz teljes magyar önrendelkezését) jelenthette volna. De magyar diplomáciát Horthy óta csak hírből ismer a magyar…

A világon az első lelőtt lopakodó is magyar siker! A Délvidéki légvédelem kötelékében ezredeskedő Dani Zoltán légvédelmi ezredes lőtte le, de az nem Szellem volt, hanem Éj-héjja (F-117).

A csupaszárny röpgépek (flying wing) egyébként már régi törekvése a repülőiparnak. A magyar származású amerikai üzletember, Udvarházy Ferenc István (Steven F. Udvar-Hazy) gyűlyteményében, a Steven F. Udvar-Hazy Centerben is akad ilyen gép még az 1940-es évekből is, pl. a Northrop N-1M .

Dr. Sz. L.

Lásd még: Spirit: http://en.wikipedia.org/wiki/B-2_Spirit

The post A Szellem – B–2 Spirit appeared first on Szögedöm.hu.

Tőkés László: Az Unió tiltsa be a cianidos technológiát!

Admin — Thu, 02 Feb 2012 09:53:36 +0000

A ciántechnológiát alkalmazó bányászat betiltására vonatkozó európai parlamenti határozat érvényesítését sürgette annak egyik előterjesztője, Tőkés László az EP brüsszeli plenáris ülésén, szerda éjjel elmondott felszólalásában.
A romániai magyar képviselő az úgynevezett egyperces felszólalások során arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyelőtt megszavazott határozat ellenére az Európai Bizottság a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva „nem képes betiltani a cián bányászati használatát”, miközben Romániában feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki beruházás engedélyeztetése. Arra kérte Martin Schulz elnököt, hogy az EP nevében járjon közben a brüsszeli bizottságnál és Romániánál a határozat életbe léptetése érdekében.
Tőkés László utalt arra is, hogy most volt a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa évfordulója. Mint fogalmazott, a nagybányai zagytározónál negyvenszer nagyobb verespataki tározó „valóságos ökológiai atombombát jelent”.
(MTI)

The post Tőkés László: Az Unió tiltsa be a cianidos technológiát! appeared first on Szögedöm.hu.

Greenpeace: cián nélküli Verespatakot

Admin — Wed, 01 Feb 2012 10:56:04 +0000

A tizenkét évvel ezelőtti tiszai ciányszennyezés évfordulóján Bukarestben és Budapesten is tiltakoztak a Greenpeace aktivistái. Bukarestben a környezetvédelmi miniszter irodájába rontottak be, Budapesten pedig aromán nagykövetség előtt tiltakoztak.
A bukaresti akcióban hét országból mintegy húsz aktivista vett részt, akik a minisztérium egyik ablakába kifüggesztettek egy feliratot is, amin az volt olvasható: Verespatak, cián nélkül. A tiltakozók éppen akkor hatoltak be Borbély László miniszter irodájába, amikor ott egy megbeszélés volt. A tárcavezető teával és kávéval kínálta meg őket, az aktivisták ezt elutasították, majd beszélgettek a tárcavezetővel.
Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai vegyianyag szakértője az MTI-nek elmondta: a bukaresti akció része a zöld szervezet által több országban indított kampánynak, amelynek célja a verespataki beruházás megakadályozása. Terveik szerint Románián és Magyarországon kívül Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Bulgáriában és Ausztriában is tiltakozást szerveznek a román nagykövetségek előtt abból az alkalomból, hogy tizenkét évvel ezelőtt történt a nagybányai tiszai ciánszennyezés.
Simon szerint nem szabad engedni a verespataki beruházás megnyitását, hiszen még akkor is, ha valamilyen mértékben környezetbarát lenne, nem menti meg a pusztulástól Verespatakot és Szarvaspatakot, akárcsak a négy környező hegyet, a temetőket és a templomokat, valamint a természeti tájat. Simon szerint komoly környezeti kockázatot jelent a hatalmas cianidos tározó, amit a beruházó tervez megépíteni Verespatakon.
Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter az MTI-nek elmondta: álláspontja változatlan, tehát csak abban az esetben fogja javasolni a kormánynak, hogy hagyja jóvá a beruházás környezetvédelmi engedélyét, ha a befektető terve megfelel a legszigorúbb európai szabványoknak, és meggyőződik arról, hogy a beruházás semmilyen veszélyt nem jelent a környezetre.
A Greenpeace-aktivisták és a miniszter is közölte, hogy semmilyen agresszióra nem került sor az aktivisták behatolása nyomán, akik közül néhányan a déli órákban is még a miniszter irodájában voltak, és megtagadták a helyiség elhagyását.
Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. (MTI)

The post Greenpeace: cián nélküli Verespatakot appeared first on Szögedöm.hu.

Tizenkét éve nem hittük volna: él a Tisza

Admin — Wed, 01 Feb 2012 10:40:11 +0000

Február elseje a Tisza élővilágának világnapja. Ezen a napon érkezett ugyanis Magyarországra 2000-ben az a körülbelül százezer köbméternyi, cianidot és nehézfémet tartalmazó szennyvíz, amely a nagybányai aranybánya tározójából zúdult előbb a Lápos folyóba, majd a Szamosba, és onnan a Tiszába.
A szőke folyó hazai szakaszán két hét alatt vonult le a szennyezés. A Lápos folyón a cianid mennyisége a vízben az egészségügyi határérték 180-szorosa volt, a Szamos és a Tisza összefolyásánál 135-szörös. Mire a kisköre duzzasztót elérte a mérgező ár, addigra (a duzzasztásoknak és az árvíznek köszönhetően) már „csak” 34-szerese. Szegednél a határérték 15-szörösét mérték a szakemberek. Halpusztulást még Belgrád alatt is tapasztaltak, a Duna bulgáriai szakaszán is határérték feletti volt a szennyezés. Ahol a cianidos ár újra Románia területére érkezett, még mindig kimutatható volt mérgező anyag jelenléte a vízben.
A Tisza magyarországi szakaszán gyakorlatilag a teljes élővilág elpusztult. A folyón valóságos halszőnyegek úsztak le. A szennyezés évében készült becslés szerint több mint 1200 tonna hal pusztult el a Tiszán.
Mindezt egy nemzetközi vizsgálóbizottság megállapítása szerint emberi mulasztás okozta. A román-ausztrál tulajdonú Aurul a környék fémbányáiban felhalmozott meddőhányókból nyerte ki az aranyat és ezüstöt ciános kioldással. Mivel az eljárás vízigénye igen nagy, a mérgező mosóvizet ülepítés után újra felhasználták. A Zazar község közelében lévő ülepítőmedence gátja 2000. január 30-án éjszaka mintegy huszonöt méteres szakaszon átszakadt, a ciánt és nehézfémeket tartalmazó szennyvíz a Lápos folyóba ömlött, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát. A vállalatnál nem létezett kárelhárítási terv, így nem történt kísérlet sem a szennyezés lokalizálására, sem enyhítésére. A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, óriási pusztítást hagyva maga után.
A magyar vízügyi szerveknek sikerült elérni, hogy a Tisza-tó felületének 93 százaléka épen maradt, a kiskörei erőmű alatti szakaszon már mintegy negyedével csökkent a cián koncentrációja, a holtágak és az árterek csak minimális mértékben szennyeződtek.
A Tisza a vártnál jóval gyorsabban tért magához. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett, 2002-re rendbe jött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya, s három-négy év alatt a vízi élővilág kilencvenöt százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában.
Magyarország a ciánszennyezés miatt 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. A magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított az Aurul ellen, mivel az nem válaszolt a peren kívüli megegyezés iránti ajánlatra. Az elhúzódó perben 2006-ban a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletként kimondta, hogy a ciánkatasztrófáért az Aurul jogutódát, a Transgold céget terheli a felelősség.

The post Tizenkét éve nem hittük volna: él a Tisza appeared first on Szögedöm.hu.