Az együttműködés értelmében az ELI (Extreme Light Infrastructure) kutatóközpont és az egyetem munkatársai a jövőben segítséget nyújtanak egymásnak a tudományos kutatásokban, továbbá képzések és képzési programok megszervezésében, valamint részt vesznek az egymás intézményeiben folyó képzéseken – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Szabó Gábor rektor hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás várhatóan számos kutatási és üzleti beruházást vonz a világ minden részéről Szeged térségébe. Hozzátette: az együttműködésre azért is nagy szükség van, mert ennek hiányában az SZTE fizikaoktatását „tökéletesen összeboríthatná az ELI”, hiszen egy világszínvonalú létesítmény, jó fizetéssel vonzaná a fiatal szakembereket, ha viszont együttműködnek, akkor ez „nem egy egyirányú utca”.     A megállapodást az ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt első fázisának keretében írták alá. A központ első megvalósítási fázisa 36,9 milliárd forint támogatási összeggel bír, melynek 85 százalékát az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.     Lehrner Lóránt a projektről szólva elmondta: az építkezés elindult, az eddigi előrehaladást látva határidőn belül be tudják fejezni a beruházást. Jelenleg a mélyalapozás folyik, ami augusztusig be is fejeződik. A tudományos oldalon a nagylézeres közbeszerzés most fejeződött be, eredményhirdetésre várnak, és ha minden jól megy, a szerződéskötés után a berendezések tervezése, kivitelezése is elindulhat idén.
Hozzáfűzte, hogy a kutatók felvétele tavaly szeptember óta folyamatos. Év végéig 170 szakemberrel kell feltölteni a kutatói bázist, jelenleg 105 főnél tartanak. „Minél többet szeretnénk Magyarországról felvenni (…), de nagyon sokan jönnek külföldről is, Dél-Koreából, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Spanyolországból, Németországból, Angliából, Franciaországból, Svédországból, Indiából” – mondta.     Az ügyvezető kitért arra is, hogy az SZTE-vel kötötték az első megállapodást, de a későbbiekben még más magyarországi egyetemekkel is terveznek hasonlót, illetve folyamatban van 25 külföldi, nagyhírű kutatóintézettel a megállapodás aláírása.     Az ELI-ALPS projekt célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet létrehozása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik majd az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé.

The post Együttműködési megállapodást kötött az ELI és az SZTE appeared first on Szögedöm.hu.

Ennek az egyedi dél-alföldi fejlesztésnek köszönhetően a régió számára már nem csak Budapesten, hanem Szegeden is elérhető lesz a súlyos koponya- és agysérültek rehabilitációja. A támogatás összege több mint 91 millió forint.

The post Fejlesztik a súlyos koponya- és agysérült betegek rehabilitációját Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Szabó Gábor rektor elmondta, az egyetem mindig törekedett arra, hogy fenntartható beruházásokba fogjon bele. Az intézmény tudatosan azt a stratégiát követte, hogy új épületek kialakítása helyett meglévő létesítményeit fejleszti nemzetközi színvonalra, úgy, hogy azok működtetése hosszú távon is biztosítva legyen.
Ebbe a sorba illeszkedett a csaknem negyven éve emelt biológiai épület energetikai korszerűsítése és bővítése, amely összességében 370 millió forintból valósult meg. A beruházásból 266 millió forintot uniós támogatás fedezett – tudatta a professzor.
Varga Csaba, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese elmondta, a fejlesztés során megtörtént az „energiafaló” épület hőszigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtési-hűtési, szellőzési és világítási rendszer korszerűsítése.
A 4400 négyzetméteres épület legfelső, ötödik emeletén az egykori gépházak és raktárak helyén új laboratóriumokat és előadótermeket alakítottak ki. Így lehetővé vált, hogy a biológus tanszékcsoport – egy az orvoskarral közös egységét leszámítva – valamennyi tanszéke egy helyre költözzön.

The post Átadták az SZTE felújított biológiai épületét appeared first on Szögedöm.hu.

Mihalik Erzsébet igazgató elmondta, a botanikus kert fagyérzékeny fás szárú vagy hosszú életű növényritkaságait korábban egy nehezen fűthető és szellőztethető fóliasátorban nevelték. A körülmények egyre inkább alkalmatlanná váltak a növények gondozására, hiszen a magasabbra növő példányokat minden ősszel vissza kellett metszeni.
Az itt gondozott négyszáz faj egyedeinek többsége a földben gyökerezik, így az uniós támogatással megvalósult, 170 millió forintos fejlesztést a szegedi székhelyű Ferroép Zrt. munkatársainak rendkívüli odafigyeléssel kellett elvégezniük. A fóliasátrat a növények fölül bontották le, majd az új üvegházat a gyűjtemény köré építették föl – közölte az egyetemi oktató.
A korábbi háromhajós sátor helyett, egyterű, hatméteres átlagos magasságú üvegházat alakítottak ki. A ritka növények a természethez közeli körülmények között fejlődhetnek, jelentősen csökkentek a fenntartási költségek, a nagyobb helyen a látogatók is alaposabban megfigyelhetik a gyűjteményt, és az akadálymentes környezetnek köszönhetően a kerekes székkel érkező vendégek is gyönyörködhetnek az érdekes és szép fákban, kaktuszokban, pálmákban, virágokban – tudatta a szakember.
Az igazgató elmondta, reményei szerint egy újabb uniós pályázat segítéségével hamarosan a füvészkert régi, 1952-ben épült üvegházának rekonstrukciója is megkezdődhet.

The post Bemutatták a szegedi füvészkert új üvegházát appeared first on Szögedöm.hu.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy legyenek olyan intézmények, közösségek, amelyek segítik a hátrányos helyzetű fiatalokat a valódi perspektívát jelentő diploma megszerzésében. Szeged az ötödik nagy egyetemi város, ahol keresztény roma szakkollégium nyílt. A római katolikus, a református, az evangélikus és a görög katolikus egyház által fenntartott kollégiumokban országszerte 120 fiatal tanul – mondta a politikus. A kollégiumokban roma és nem roma fiatalok laknak, tanulják az együttélését, miközben minden segítséget megkapnak, hogy valóban jó diplomájuk legyen – tette hozzá. Az intézmények működési költségének jelentős részét az állam biztosítja, és a diákok havi 40 ezer forintos ösztöndíjat kapnak. A kormány a közelmúltban 100 millió forintos pályázatot írt ki, amely lehetővé teszi uniós forrásból a jövő évben az intézmények továbbfejlesztését – közölte a miniszter. Mészáros Ferenc, a kollégium igazgatója elmondta, hogy az intézményben az SZTE tizenhat nappali tagozatos hallgatója lakik. A szakember közölte, két éven belül az SZTE vagyonkezelésében lévő épületet 25 férőhelyesre kívánják bővíteni, úgy, hogy megőrizik a diákok között a 60-40 százalékos roma, nem roma arányt. Az oktató hangsúlyozta, valódi szakkollégiumként, keresztény értékek mentén szerveződő szakmai közösségként működik az intézmény. A hallgatók egyetemi óráik mellett közismereti, spirituális és a kettős, magyar-roma identitást erősítő foglalkozásokon is részt vesznek.

The post Felavatták a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumot appeared first on Szögedöm.hu.

Botka László (MSZP) polgármester az avatóünnepségen elmondta, az elmúlt években az önkormányzat kiemelt célja volt a növekvő lélekszámú város közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. Ennek fontos eleme a belső összekötő utak építése, korszerűsítése: így készült el a nyugati-elkerülő út, s történt meg két ütemben a Vásárhelyi Pál utca komplex felújítása, összességében 1,2 milliárd forintból. A Vásárhelyi Pál utca rekonstrukciós munkáinak második ütemét és a Rókus-móravárosi főgyűjtő csatorna továbbépítését a közbeszerzés nyerteseként a Colas Út Zrt. végezte el 564 millió forintért. A Vásárhelyi Pál utca rekonstrukciója 206,9 millió forintos uniós és hazai támogatással valósult meg, a főgyűjtő csatorna kialakításának költségeit pedig a vízügyi építési alap fedezte. A felújítás részeként a Vásárhelyi Pál utcában kétszer két forgalmi sáv épült a Bakay Nándor utca és a Kenyérgyári út közötti szakaszon. Mindkét oldalon kerékpársávot és járdát alakítottak ki, négy autóbuszmegálló épült utasváróval, és húsz kerékpártámaszt is kihelyeztek, s összességében 2 ezer négyzetméterrel nőtt a zöldterület nagysága. A Vásárhelyi Pál utca felújításának első ütemében elkészült főgyűjtő csatorna továbbépült a Kálvária sugárútig, ahonnan ideiglenes nyomóvezeték szállítja a vizet a Sancer-tavi befogadóig.

The post Befejeződött a szegedi Vásárhelyi Pál utca rekonstrukciója appeared first on Szögedöm.hu.

Nagy Katalin dékán a létesítmény átadásakor elmondta: a hallgatói létszám emelkedése és az angol nyelvű oktatás elindulása tette szükségessé, hogy új gyakorlórendelőt alakítsanak ki a karon.
A professzor tájékoztatása szerint a korszerű eszközökkel felszerelt rendelőben szoros oktatói felügyelet mellett egyszerre tizennyolc diák sajátíthatja el a legmagasabb minőségű ellátáshoz szükséges ismereteket. A fogorvoshallgatók harmadéves koruktól már részt vesznek a betegellátásban, pácienseket gyógyítanak, fogat tömnek, koronához, hídhoz preparálnak, kisebb szájsebészeti beavatkozásokat végeznek.
Az SZTE Fogorvostudományi Karán az első évfolyamon magyarul ötven, angolul harminc hallgató tanul. A dékán bízik abban, hogy a következő tanévben a karon nem fog csökkenni az államilag támogatott hallgatói létszám, ha ez mégis bekövetkezne, közlése szerint növelnék az angol nyelvű képzésen tanuló diákok számát.

The post Új gyakorlórendelőt adtak át az SZTE Fogorvostudományi Karán appeared first on Szögedöm.hu.

Pap Róbert kifejtette: a projekt keretében a temesvári nagybani piacon egy új csarnokot építettek, ahol magyarországi termelők is helyet kapnak, így térítésmentesen lehetnek jelen az ottani helyszínen. Ezzel párhuzamosan a szeged-kiskundorozsmai piacon betonburkolatot kapott a várakoztató parkoló. Elkészült egy elektronikus kijelző rendszer is, amely a temesvári és a szegedi piacon egy időben megmutatja a forgalmazott zöldségek, gyümölcsök árait, román lejben és magyar forintban. A virtuális árubörze segítségével az elektronikus kijelzőknek köszönhetően a temesváriak tájékozódhatnak a magyarországi árak felől, hasonlóan a szegediek is megtudhatják, hogy mennyiért árusítják a zöldséget-gyümölcsöt Temesváron. A projekt egy másik elemeként a szegedi beléptető rendszer fejlesztésére is sor került. A Temesvár–Szeged regionális integrált agro-logisztikai rendszer az információszolgáltatáson túlmenően elősegíti a két országbeli mezőgazdasági nagykereskedők közötti üzletkötések gyors lebonyolítását is. A fejlesztés eredményeként fejlődött mindkét piac infrastruktúrája, várhatóan növekszik a határon átnyúló együttműködésben résztvevő üzletemberek száma, új munkahelyek jönnek létre és új szolgáltatások teszik könnyebbé a kereskedést – tette hozzá az ügyvezető. A projekt költségvetése csaknem 1,1 millió euró volt, melyből 928 ezer euró uniós forrás. A magyar partner költségvetése 575 ezer euró volt, melyből az uniós támogatás 489 ezer eurót tett ki.
Pap Róbert elmondta: a magyar őstermelők áruinak csaknem 60 százalékát vásárolják fel a román kereskedők, akik a hazaiakkal ellentétben nemcsak az első osztályú, de a másod-, harmad-, és akár negyedosztályú terméket is elviszik, hiszen mindenre van piacuk. A termékpaletta egész skálájáról vásárolnak, nincs meghatározott termékigényük.
A Dorozsmai Nagybani Piac a Szeged-Kiskundorozsmai Vásártéren működik 1993 óta. A piacnak 2011-ben 520 millió forint nettó árbevétele volt. Hetente mintegy 600 tonna áru cserél gazdát, és forgalmas napokon 1600 vásárló fordul meg itt.
A budapesti nagybani piac után a dorozsmai az ország másik – vidéken egyetlen – termelői nagybani piaca, ami egész évben jó minőségű friss zöldség-gyümölcs kínálatot ad mind magyar, mind külföldi terményekből.

The post Közösen fejlesztette nagybani piacait Szeged és Temesvár appeared first on Szögedöm.hu.

Kiss Didák házfőnök a fejlesztési elképzelésekről tartott hétfői sajtótájékoztatón elmondta, a látogatóközpont szeptemberi nyitása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, sok látogató igényelné, hogy a vezetett túrák helyett egyénileg járja be a kolostor több mint ötszáz éves épületegyüttesét.
A tervek szerint a látogatóközpontba érkező vendégek egy-egy táblagépet kapnának, amelyen kiválaszthatnák az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő programot. Akit például a középkor érdekel, mélyebben megismerkedhetne a Szegeden 750 éve jelenlévő szerzetesek történetével, miközben körbejárja a rendházat. Kisfilm mutatná be a látogatóközpontban kiállított miseruhát, amelyet a legenda szerint Mátyás király palástjából varrtak vagy Marchiai Szent Jakab székét 1450-ből. A látogató táblagépével a kolostorudvaron, a quadrumban körbefordulva megláthatja majd, hogy milyen volt 1713-ban a rendház, egy animáció segítségével pedig azt is megismerheti, hogy 1879 márciusában miként fogta körbe a Tisza vize a templomot.
A kolostor mellett látványműhelyeket alakítanának ki, ahol a vendégek a kihaló félben lévő szakmák fortélyait sajátíthatnák majd el, de készíthetnének gyógyteákat, likőröket és különféle gyógynövénykeverékeket is. A tervek között szerepel a templom orgonájának felújítása is. A hangszer az ország egyetlen teljesen pneumatikus orgonája, amely így egyedi játékmódot tesz lehetővé.
Kiss Didák elmondta, hogy Európában reneszánszát éli a vallási turizmus. Szeged a leghíresebb magyar zarándok útvonal, a Csíksomlyótól Mariazelig vezető Mária-út mentén található, ezért a kolostorban egy huszonkét fős zarándokszállás kialakítását is tervezik.
A barátok saját misebor készítését és árusítását is elkezdik. A reduktív technológiával készült, így a szőlő gyümölcsösségét és illatát megőrző bor alapanyagát a Tokaji borvidéken, Mádon szüretelték. Az édes, ám harmonikus, szalmasárga színű bor az első kiállításokon és kóstolókon már elnyerte a közönség tetszését – árulta el a házfőnök.

The post A szeged-alsóvárosi ferences kolostor látogatóközpontjának fejlesztését tervezik appeared first on Szögedöm.hu.

Nálunk az ellejsztingelt fürdővel csak a gond van. Kiszervezték az eredeti SZUE-medencékből a gyógyvizet.


Géza fejedelem kútja, Szeged, Ligetfürdő, 1999 (Forrás: Józsa Gábor – munkáim)
Hat milliárdért a szép díszkút helyén ma az űrfolyosó áll.

Belépőjegyek? Ugyanannyiért csak langyított és fölklórozott csapvízben fürödhetnek immár a szögediek. A gigantikus és gyermekgyógyászok véleménye szerint is életveszélyes csúszdák sebzettjein túl alig élvezi ma valaki az eredeti gyógyvizet. A csúszdák illesztékei bizony szaggatják a bőrt (talán létezik oly vastag bőrű elvtárs, akiét nem), úgyhogy köll is, mög jól is jön rá a gyógyvíz.
A befürdő beruházás és ennek eredőjeként a pangás évente fél milliárd (500 millió) Ft veszteséget termel. A Partfürdőn meg a balvárosi toronyaljasok adnak utasítást a csalásra! (Lásd: Partfürdő-ügy: A fürdő területén fürdeni tilos.) Merthogy már évek óta ellopták onnan a gyógyvizet. A pákosztos elvtársak a Pick-veszejtő szocimbora kifürdött talpát nyalják. Neki lopatják a gyógyvizet. Ahelyett, hogy a polgárokat – és azok egészségügyi, no meg persze anyagi érdekeit – képviselnék. Hadd fürödjön a fabotkára, vagy kőkemény ellenzékére szavazó szöröncsétlen szögedi polgár a csapvízben, amit gyógyvízként adnak neki el! Immáron legalább két esztendeje…
A megszállt Részeken (Partium), mint pl. Margittán az oláj (román) beruházásból azonban a fürdő (lehet, hogy) el se készül! De talán jobb is így nekik, hiszen így legalább nem termel évente 500 millió veszteséget…
A pénz ha el is tűnik – oláj kézen -, legalább nem szív el még többet az adójukból azt kitermelő fürdenivágyóktól!

Dr Sz L

Lásd alább : Ámítógéppel csaló oláj polgármester Margittán

Lebukott a Photoshoppal csaló román polgármester

Számítógépes fotómontázzsal jelentett készre egy 10 hektáros strandfürdőt egy polgármester Romániában, hogy igazolja bő fél milliárd forintnyi, részben uniós közpénz megfelelő elköltését. A Bihar megyei Margitta első embere, Dorel Talpos elkészültnek jelentette a beruházást, és a dokumentációhoz kristálytiszta vizű medencében mosolygó fürdőzőket ábrázoló fényképeket csatolt.

Beszámolójában agyondicsérte a felújított fedett uszodát, a strand parkolóját, sportpályáit, tökélyre vitt szennyvízhálózatát és egyebeit. A strand azonban valójában meg sem nyílt, vízvezetékei nincsenek rákötve a kommunális rendszerre, öltözőinek kikiáltott épülete valóján egy omladozó csűr, amelyet újrameszeltek, illemhely pedig egy sincs a területen.

Mindezt egy vizsgálat derítette ki, miután a román idegenforgalmi minisztériumban gyanúsnak találták a fotókat. A ragyogó medence felett vakítóbb volt a napsütés, mint körötte, a víz pedig karibi színekben tündökölt.

A polgármester tagadja, hogy bármi helytelent tett volna.

Forrás: Index

The post „Fejlesztések” (be)fürdőben… appeared first on Szögedöm.hu.