A tiltakozók egy tűzoltólétrán feljutottak a bányavállalat épületének a tetejére, ahonnan óriásmolinókat lógattak le, amelyeken a cián felhasználású aranybányászat betiltását kérik. A tiltakozók hangosbemondón olvastak fel egy petíciót, amelyben azzal vádolták a román állam intézményeit, hogy törvénytelenül támogatják a környezetet veszélyeztető bányavállalatokat.
A petíció szövegét a verespataki bányanyitást ellenző Alburnus Maior Egyesület hozta nyilvánosságra honlapján. A petíció „a Minvest társaságot elfoglaló” román és német állampolgárok nevében foglal állást hat olyan erdélyi bányaprojekttel szemben, amelyeknél ciánt készülnek felhasználni a kibányászott arany kiválasztására. A felsorolásban többek között Verespatak és Felső-Csertés is szerepel.
A tiltakozók közölték elítélik a Ponta-kormány arra irányuló szándékát, hogy újabb bányatörvény-tervezetet terjesszen be a parlamentbe, és követelik a tisztsége ellátására méltatlanná vált Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter lemondását.
„Figyelmeztetjük Victor Ponta miniszterelnököt, hogy nem marad következmények nélkül egy olyan törvénytervezet újabb parlamenti elfogadtatási kísérlete, amelynek visszatetsző kitételei kizárólag a bányaipar érdekeit tartják szem előtt” – áll a tiltakozók közleményében.
A környezetvédő aktivisták arra a morális problémára is felhívták a figyelmet, hogy Dan Sova, a nagyberuházásokért felelős miniszterként „a kormány asztala mellől javasol jogi megoldásokat az édesanyja ügyvédi irodájának a kliensei számára”. A tiltakozók arra utalnak, hogy a verespataki bányanyitásra készülő Rosia Montana Gold Corporation társaság jogi képviseletét a miniszter édesanya által vezetett Sova és társai ügyvédi iroda látja el.
„Arra kérjük Románia állampolgárait, (…) ne feledjék az 1971-es felső-csertési, és a 2000-es nagybányai borzalmas balesetet. Nem akarjuk, hogy megismétlődhessenek ezek a tragédiák” – áll a tiltakozók közleményében.
A tiltakozók egyike az Agerpresnek elmondta, azért választották a Minvest dévai irodaépületét a tiltakozásuk helyszínéül, mert ez a cég képviseli a román államot azokban a vegyesvállalatokban, amelyekben a kanadai többségi részvényesek cián felhasználásával akarnak aranyat bányászni Romániában.

The post Környezetvédők tiltakoznak a ciános aranybányászat ellen Déván appeared first on Szögedöm.hu.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára hétfőn a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) megnyitóján azt mondta: a magyar felsőoktatás megbirkózott a mennyiségi fejlesztés problémáival, „most kötelességünk vizsgázni abból, meg tudjuk-e válaszolni a minőség kérdését”.
Hozzátette: a minőség azon múlik, hogy akadnak-e kellő számban olyan felsőoktatási intézmények, ahol nem tabu az elit. Az utóbbi évtized egyoldalú kiegyenlítő jellegű oktatástámogatása következtében szem elől veszni látszik „a felfelé húzó erők beiktatásának szükségessége” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: mindenütt a világon van különbség egyetem és egyetem között, tehát kell a minőségi elven alapuló szelektív fejlesztés is.
Szabó Gábor, az SZTE rektora kifejtette, a diákköri mozgalom olyan hungarikum, amelyre büszkék lehetünk. Máshol nincs példa ilyen szervezett, nagy hagyományokra visszatekintő tudományos versenyre. Az akadémikus szerint a diákkör kiválóan alkalmas arra, hogy bemutassa a hallgatóknak a kutatói pályát. Akárhogy változik is a magyar oktatási rendszer, a diákkörnek helye volt és helye lesz benne – tette hozzá a professzor.
Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke közölte, az OTDK az ország legnagyobb színvonalas tudományos rendezvénysorozata. A tizenhat szekcióban csaknem ötezer dolgozatot mutatnak be, amelyeket az intézményi versenyeken 13 ezer pályázat közül választottak ki. A rendezvényeken már a magyar nyelvű külhoni felsőoktatási intézmények legjobb hallgatói is részt vesznek, százhúsz dolgozattal.
Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kifejtette, az OTDK-n részt vevő diákok a bizonyítékai annak, hogy a magyar felsőoktatás hatékonyan működik, az értelmiségnek van utánpótlása és arra is, nem indokolt a jogászképzés visszafejlesztése.
Az OTDK tizenhat szekciója közül négynek – az állam- és jogtudományi, a biológiai, az orvos- és egészségtudományi, a testnevelés- és sporttudományi szekciónak – az SZTE ad otthont.

The post Klinghammer: az egyik legfőbb kérdés a felsőoktatás színvonalának emelése appeared first on Szögedöm.hu.

A zöldek azzal vádolják a kormányt, hogy nem akadályozta meg a környezetvédelmi engedély kiadását. Az aktivisták „A Ponta-kormányban a cián az úr”, „A kormány hallgat, a cián marad”, „Ciánmentes Felsőcsertést!” feliratú molinókat, plakátokat függesztettek ki.
A tiltakozókkal szóba állt a kormányülésre érkező Liviu Pop, társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter, aki szemükre vetette, hogy nem hivatalos átiratban fordultak a kormányhoz. „Én is írhatok nyílt leveleket számolatlanul. Egy hivatalos levelet várunk a minisztériumban, mert egyébként ez nem több, mint feltűnősködés” – mondta a miniszter.
A Mediafax hírügynökség szerint a csendőrök elfűrészelték a tiltakozók bilincseit és bekísérték őket az csendőrőrsre. Az egyik tiltakozó azonban kerékpárzárral kötözte magát a kerítéshez, amit nem sikerült elfűrészelni, ezért a tűzoltóságot is kihívták, hogy a közúti baleseteknél használatos feszítővágóval távolítsák el a zárat.
Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter szeptemberben a bíróságtól kérte a felsőcsertési aranybánya engedélyének érvénytelenítését, miután a civil szervezetektől tudta meg, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség júliusban kiadta az engedélyt a bányanyitásra.
Az erdélyi Érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) készül aranybányát nyitni, amelynél – a verespatakihoz hasonlóan – nagy mennyiségű cián felhasználásával mosnák ki az aranyat az ércből.
A környezetvédő szervezetek szerint a felsőcsertési bányaprojekt 456 hektáros területet foglalna el, 45 millió tonna ércet zúznának össze, hogy abból 16 éven keresztül, évi 1.653 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mossanak ki. A verespataki tervekhez hasonlóan a cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.
A zöldek értesülése szerint a fő befektető, a vancouveri tőzsdén jegyzett EGC Görögországban, Törökországban, Kínában és Brazíliában is tevékenykedik. A cég állítólag 2011 decemberében vette át a European Goldfieldset, amelynek 80 százalékos részesedése van a Deva Gold SA-ban, míg a maradék 20 százalékot a az állami Minvest Deva birtokolja.

(MTI)

The post Tiltakozás Bukarestben a ciános bányászat ellen appeared first on Szögedöm.hu.

Hanganyag

(Szlavkovits)

The post Felsőcsertés lopakodik Verespatak mögött appeared first on Szögedöm.hu.