A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a …
Lajtabánság!

Éppen ma [EVSZAM] éve!

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugatiszomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma [EVSZAM] esztendeje, hogy egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legképtelenebbül be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi jog. Az önrendelkezés. Magyarnak az akkor nem járt. (Ma sem jár.) Hogy ezt mindenki tisztán érthesse, elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk! Az Antant vetett neki koncot a mi testünkből!

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

A terképen a mai Burgenland, vagyis a magyar területek, melyek ma osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

A tartomány 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng az ezt deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés is.
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Békeszerződést…
Hát érdemes tájékozódni! A bennünket képviselőknek meg föltenni a magyar kérdéseket!
2009-09-10 – Saint Germain, avagy 90 éve kezdődött el Magyarország fölszámolása < Kattintson ide a 90. évfordulós hírlevélre!

Akkor azonban, – volt még magyar hit és magyar virtus, erő – mint derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Lásd még: Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

Ma állítólag egy független magyar országban élünk, de még csak hírből sem hallunk a hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem?
Vajon nem szégyen-e? Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás 22 esztendeje alatt eggyetlen film nem született…
Vajon miért nem szerepelt ma ez az éppen 90 éves magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapján?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Hát csakis azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar!

Ha valakinek még kétsége lenne, hogy ez az agyonhallgatott történet bizony igaz, hát kattintson ide:

Lajtabánság – Wikipédia

De gyöngébbeknek (meg nyelve vesztett magyaroknak) itt van az antant főnyelvén is:

Lajtabánság

Lajtabánság (German: Leitha-Banat) was a short lived Hungarian state in western Hungary the current territory of the Austrian federal state of Burgenland…

A Lajtabánság központja Felsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkor is nagy árat fizettek.

Felsőőr címere

Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüöüör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb tájszótárunk származik. A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi „nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában. Sajnos nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról azóta sem hallani.

A sanyarú jelen jó híre talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola még Felsőőrben:

20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Lajtabánságossan…
Szebb Jövüöt!
kívánva

Dr Sz L
Ajánlott olvasmányok:

Imre Samu

( nyelvjáráskutató,  nyelvész doktor (1969), a magyar nyelvjárási atlasz munkálatainak fő szervezője. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja. )

• Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
• A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
• Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
• Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
• A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
• A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
• A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
• Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
• Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.

The post Független, magyar ország! – Méghozzá kettő is… appeared first on Szögedöm.hu.