A húsvét után következő szerdának a szegedi tájon „forgószerda” a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.

Tulajdonképpen ez a régi szegedi “Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz “Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem a magyar hagyomány minden szépségével a “Szegedi Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, jobban mondva kikímélik asszonyaikat…

Lányoknak persze nem szégyen a munka! Ezen a napon se…

Mitől száraz a Szárazszerda? – A hagyományőrzéséről is nevezetes Apátfalván a Húsvét után való szerdán, mint ők mondják: „száraz szerdán” nem dolgoznak semmit. A férfiak sem. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. Szép szokás…

A pihenőnap talán még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. A magyar népi magyarázat persze elrettentőbb erejű.
Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. E hétnek máig fehérhét, a neve. Görögkatholikusaink ajkán fényeshét. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Ilyenkor még a halottakat is fehér palástban temeti a hagyományhű, tisztes pap.

Görögkatolikusainknál ez a fényeshét a csonkahét. Fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a Húsvét és Pünkösd közötti pénteken a feltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás is. Bár az első pénteken sokszor még a maradék pászkát (kovásztalan kenyeret) ették.

Somogyban a locsolkodós, asszonykímélős vidám hét komázóhét néven fut…

Magam már jó előre intézkedtem, hogy a forgószerdán gyalázat ne essék: Az asszonynak szabad (könnyű) napot adtam.

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

A ma szülinapos William Shakespeare idézetével köszöntve:

“Age cannot wither her, nor customs stale her infinity variety…“

Nőnek a kor nem árt, a megszokás sem koptatja el örök varázsát…”
(Shakespeare: Antoniusz és Kleopátra)

Nemzetközi Nőnap
helyett…

Förgeteges Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!

Kíván minden nőnek és asszonynak,

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Ajánlott olvasmány:

Nemzetközi nőnap vagy Magyar Nők Napja?

Bálint Sándor: KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

The post Száraz szerda – Forgószerda – asszonyi dologtiltó nap! appeared first on Szögedöm.hu.

Azt csak remélni meröm, hogy minden embörtársam tudatában van ma a Forgószerda súlyának. Hiszen asszonyoknak ma dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Tulajdonképpen ez a régi szögedi „Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz „Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem a „Szögedi Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, kikímélik asszonyaikat…

A hagyományőrzéséről is nevezetös Apátfalván húsvét után való szerdán, mint ők mondják: száraz szerdán még nem dolgoznak semmit (a férfiak sem). Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. A pihenés még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. A magyar népi magyarázat már utólagosnak tűnik.

Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. Máig fehérhét, Somogyban komázóhét a neve. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Görögkatolikusaink ajkán fényeshét. Ilyenkor a halottakat fehér palástban temeti a pap.

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.

Görögkatolikusainknál ez a csonkahét, fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a húsvét és pünkösd közötti pénteken a feltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás. Az első pénteken egyébként sokszor még a maradék pászkát (kovásztalan kenyeret) ették.

A húsvéti ünnepekre következő péntek az Ebijesztő Péntök. Dugonics András a „Bűntetések” között idézi ezt a szólást: El ért az Eb ijesztő Péntekre. „Húsvét után – írja – a’ leg első Pénteket a’ Magyarok eb ijesztő Pénteknek mongyák. Erre hamar el jutván az ebek, azon gondolattal vannak, hogy ismét az elmúltt negyvennapi bőjtre érkeztek”.

(Bálint Sándor nyomán Dr. Sz L)

Magam már jó előre intézködtem, hogy a forgószerdán gyalázat essék: Az asszonynak szabad (könnyű) napot adtam.

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…
Tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Ajánlott olvasmány (Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.)
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

The post Húsvétszerda – Száraz szerda – Forgószerda – asszonyi dologtiltó nap appeared first on Szögedöm.hu.

Húsvét keddje

Húsvét keddjén sok helyen viszonzásul asszonyok, lányok locsolják meg a fiúkat, férfiakat. Rábaközben külön mondókájuk is van:

Kanyarodik már a nap,
Keljenek föl az urak,
Krisztus fölkelt sírjából,
A halál hatalmából.
Megmosta lelkünket,
Megváltott bennünket.

Ekkor locsolnak; majd folytatják:
Illat száll el sírjából,
Drága koporsójából.

(Bálint Sándor nyomán Dr. Sz L)

Ajánlott olvasmány (Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.)
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

The post Húsvét keddje appeared first on Szögedöm.hu.