A tárlatot szerdán Kálmán Peregrin, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár gyűjteményvezetője nyitotta meg, aki az MTI-nek elmondta: az anyag abból a kollekcióból származik, amelyet a misszióból küldtek a ferencesek.
1929 és 1950 között ugyanis vándorkiállítások járták az országot azért, hogy a kínai missziónak a hírét eljuttassák az emberekhez és adományokat gyűjtsenek a misszió fenntartásához. Abban az időben ugyanis a ferenceseknek még maguknak kellett előteremteniük a csaknem magyarországnyi terület missziós munkájához szükséges pénzt.
A szerzetesek Kínából néprajzi, mindennapi használati és művészeti tárgyakat, valamint a misszióról készült fotókat küldtek haza. Ezek 1950 előtt már Szegedre, az Alsóvárosi templomba kerültek, amely egy új missziós központ lett volna, de közbeszólt a szerzetesrendek feloszlatása. A munka leállt, de az anyag megmaradt. A kiállítás elsősorban ebből állt össze, de vannak olyan darabok is, amelyeket más városok kaptak egykoron a kint dolgozó szerzetesektől.
A kiállításon láthatók egyebek mellett faragott templomi Buddhák, egy nagyméretű, mákgubót ábrázoló váza a bódító illatú virágok tárolására, könyvek, fotók, kiadványok, fali díszek, textilnyomó kefék, fa klumpa, imafüzér, legyezők, kvartett kártyák, sárkányfigurák, tucatnyi selyemfestmény, hangszerek, írókészlet, étkezéshez kapcsolható tárgyak, cipők, sapkák és napernyők is.
A kiállítás az egyetemi tanév végéig látható a Szegedi Tudományegyetem könyvtárában.

The post Kiállítás a ferencesek kínai munkájáról Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Kiss Didák házfőnök a fejlesztési elképzelésekről tartott hétfői sajtótájékoztatón elmondta, a látogatóközpont szeptemberi nyitása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, sok látogató igényelné, hogy a vezetett túrák helyett egyénileg járja be a kolostor több mint ötszáz éves épületegyüttesét.
A tervek szerint a látogatóközpontba érkező vendégek egy-egy táblagépet kapnának, amelyen kiválaszthatnák az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő programot. Akit például a középkor érdekel, mélyebben megismerkedhetne a Szegeden 750 éve jelenlévő szerzetesek történetével, miközben körbejárja a rendházat. Kisfilm mutatná be a látogatóközpontban kiállított miseruhát, amelyet a legenda szerint Mátyás király palástjából varrtak vagy Marchiai Szent Jakab székét 1450-ből. A látogató táblagépével a kolostorudvaron, a quadrumban körbefordulva megláthatja majd, hogy milyen volt 1713-ban a rendház, egy animáció segítségével pedig azt is megismerheti, hogy 1879 márciusában miként fogta körbe a Tisza vize a templomot.
A kolostor mellett látványműhelyeket alakítanának ki, ahol a vendégek a kihaló félben lévő szakmák fortélyait sajátíthatnák majd el, de készíthetnének gyógyteákat, likőröket és különféle gyógynövénykeverékeket is. A tervek között szerepel a templom orgonájának felújítása is. A hangszer az ország egyetlen teljesen pneumatikus orgonája, amely így egyedi játékmódot tesz lehetővé.
Kiss Didák elmondta, hogy Európában reneszánszát éli a vallási turizmus. Szeged a leghíresebb magyar zarándok útvonal, a Csíksomlyótól Mariazelig vezető Mária-út mentén található, ezért a kolostorban egy huszonkét fős zarándokszállás kialakítását is tervezik.
A barátok saját misebor készítését és árusítását is elkezdik. A reduktív technológiával készült, így a szőlő gyümölcsösségét és illatát megőrző bor alapanyagát a Tokaji borvidéken, Mádon szüretelték. Az édes, ám harmonikus, szalmasárga színű bor az első kiállításokon és kóstolókon már elnyerte a közönség tetszését – árulta el a házfőnök.

The post A szeged-alsóvárosi ferences kolostor látogatóközpontjának fejlesztését tervezik appeared first on Szögedöm.hu.