Azt csak remélni meröm, hogy mindön embörtársam tudatában van ma a Forgószerda napjának, no mög ennek a súlyának. Hiszen asszonyoknak ma dolgozni nem illik, sőt nem is szabad !

A Húsvét után következő szerdának a szögedi tájon „Forgószerda” a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.
Tulajdonképpen ez a régi magyar „Nők Napja”.

Nem az ízetlen, kommersz „Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem bizony valóban a „Magyar Asszonyok Napja”. Valóban Asszonyünnep az, amikor a férjek meg gyermekek úgy ünneplik, hogy kikímélik, dolgozni nem hagyják asszonyaikat…

Lányoknak, hajadonoknak persze nem szégyen a munka !
Ezen a napon se…
Ezzel is ünnepelhetik édösanyjukat mög öreganyjukat…

Forgószerda – Szárazszerda
Mitől száraz a Szárazszerda? – A hagyományőrzéséről is nevezetes Apátfalván a Húsvét után való szerdán, mint ők mondják: „száraz szerdán” nem dolgoznak semmit. Ott a férfiak sem. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. Szép szokás…

A Húsvét utáni hét egyébként a Fehérhét. Somogyban meg Komázóhét a neve. Görögkatolikusaink ajkán mög Fényeshét. (Ez már a Fehérvasárnapra is mutat.) Ilyenkor a halottakat hagyományőrző hellyökön fehér palástban temeti a tisztös pap.

Görögkatolikusainknál ez a Csonkahét, fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a Húsvét és Pünkösd közötti pénteken a Föltámadás öröme miatt elmarad a hústól való megtartóztatás. Az első pénteken egyébként sokszor még a maradék  kovásztalan kenyeret (pászkát) ették.

A Húsvét után következő szerdának – vagyis tehát a mának – a szögedi tájon Forgószerda a neve, amely Őseink röndölése szerint asszonyi dologtiltó nap.

Magam már jó előre intézködtem hát, hogy a Forgószerdán gyalázat essék :
Az Asszonynak szabad (könnyű) napot röndöltem (a gyerekektől).
Csak a mai asszonyok nemigen hagyják… Viszi Őket a lendület…

Komenista Nemzetközi Nőnap
helyött…

Förgetegös Forgószerdát !
Magyar Nők Napját!

Kíván mindön nőnek és asszonynak,

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Ajánlott olvasmány még:

Nemzetközi nőnap vagy Magyar Nők Napja?

(Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.)
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

The post Ma van a Magyar Nők Napja! – Forgószerda – Asszonyi dologtiltó nap! appeared first on Szögedöm.hu.

Azt csak remélni meröm, hogy mindön embörtársam tudatában van ma a Forgószerda napjának, mög ennek a súlyának. Hiszen asszonyoknak ma dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!

A Húsvét után következő szerdának a szögedi tájon „Forgószerda” a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.
Tulajdonképpen ez a régi szögedi “Nők Napja”.

Nem az ízetlen, kommersz “Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem bizony valóban a “Szögedi Asszonyok Napja”. Valóban Asszonyünnep az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy kikímélik, dolgozni nem hagyják asszonyaikat…

Lányoknak, hajadonoknak persze nem szégyen a munka!
Ezen a napon se…

Forgószerda – Szárazszerda
Mitől száraz a Szárazszerda? – A hagyományőrzéséről is nevezetes Apátfalván a Húsvét után való szerdán, mint ők mondják: “száraz szerdán” nem dolgoznak semmit. A férfiak sem. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. Szép szokás…

A Húsvét utáni hét egyébként a Fehérhét. Somogyban meg Komázóhét a neve. Görögkatolikusaink ajkán mög Fényeshét. (Ez már a Fehérvasárnapra is mutat.) Ilyenkor a halottakat hagyományőrző hellyökön fehér palástban temeti a tisztös pap.

Görögkatolikusainknál ez a Csonkahét, fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a Húsvét és Pünkösd közötti pénteken a Föltámadás öröme miatt elmarad a hústól való megtartóztatás. Az első pénteken egyébként sokszor még a maradék pászkát (kovásztalan kenyeret) ették.

A Húsvét után következő szerdának – vagyis tehát a mának – a szögedi tájon Forgószerda a neve, amely Őseink röndölése szerint asszonyi dologtiltó nap.

Magam már jó előre intézködtem hát, hogy a Forgószerdán gyalázat essék:
Az Asszonynak szabad (könnyű) napot röndöltem.
Csak nemigen hagyja… Viszi a lendület…

Nemzetközi Nőnap
helyött…

Förgetegös Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!

Kíván mindön nőnek és asszonynak,

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Ajánlott olvasmány még:

Nemzetközi nőnap vagy Magyar Nők Napja?

(Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.)
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

The post Itt a Magyar Nők Napja! – Forgószerda – Asszonyi dologtiltó nap! appeared first on Szögedöm.hu.

A húsvét után következő szerdának a szegedi tájon „forgószerda” a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.

Tulajdonképpen ez a régi szegedi “Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz “Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem a magyar hagyomány minden szépségével a “Szegedi Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, jobban mondva kikímélik asszonyaikat…

Lányoknak persze nem szégyen a munka! Ezen a napon se…

Mitől száraz a Szárazszerda? – A hagyományőrzéséről is nevezetes Apátfalván a Húsvét után való szerdán, mint ők mondják: „száraz szerdán” nem dolgoznak semmit. A férfiak sem. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. Szép szokás…

A pihenőnap talán még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. A magyar népi magyarázat persze elrettentőbb erejű.
Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. E hétnek máig fehérhét, a neve. Görögkatholikusaink ajkán fényeshét. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Ilyenkor még a halottakat is fehér palástban temeti a hagyományhű, tisztes pap.

Görögkatolikusainknál ez a fényeshét a csonkahét. Fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a Húsvét és Pünkösd közötti pénteken a feltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás is. Bár az első pénteken sokszor még a maradék pászkát (kovásztalan kenyeret) ették.

Somogyban a locsolkodós, asszonykímélős vidám hét komázóhét néven fut…

Magam már jó előre intézkedtem, hogy a forgószerdán gyalázat ne essék: Az asszonynak szabad (könnyű) napot adtam.

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

A ma szülinapos William Shakespeare idézetével köszöntve:

“Age cannot wither her, nor customs stale her infinity variety…“

Nőnek a kor nem árt, a megszokás sem koptatja el örök varázsát…”
(Shakespeare: Antoniusz és Kleopátra)

Nemzetközi Nőnap
helyett…

Förgeteges Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!

Kíván minden nőnek és asszonynak,

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Ajánlott olvasmány:

Nemzetközi nőnap vagy Magyar Nők Napja?

Bálint Sándor: KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

The post Száraz szerda – Forgószerda – asszonyi dologtiltó nap! appeared first on Szögedöm.hu.

Kezdem hát illendően egy nőnapi vígasztalóval…

Íme, Shakespeare idézetével:

„Age cannot wither her, nor customs stale her infinity variety…„

Nőnek a kor nem árt, a megszokás sem koptatja el örök varázsát…”
(Shakespeare: Antoniusz és Kleopátra)

Bizony nem ünneprontásként mondom, de magyarnak ez a „nőnap” nem ünnep, csak egy varrónőtüntetés évfordulója. Kétes emlékezete nem illik magyar lányaink és asszonyaink köszöntéséhez.

1857 kikelet (március) hava 8.-án New Yorkban 40 ezer szövőnő és varrónő (textil- és konfekcióipari munkásnő) lépett sztrájkba a béregyenlőséget és munkaidő csökkentését követelve. Ennek emlékére tartjuk – bolsevista nyomásra – ma is a nemzetközi nőnapot.

1932-es szovjet poszter a nemzetközi nőnapra ( illendőbben, szovjet nevén: Mezsdunaródnij Zsenszkij Gyenyre )

Először 1913-ban bukkant föl a fölforgató gondolat – Magyarországon a Nemzetközi nőnap első megemlékezéseként az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. Hát akkoriban bizony nem kaptak virágot érte!

1948-ban a Rákosi-korszak egyik új ünnepeként kötelezővé vált a nemzetközi nőnap – helyesebben: a new-yorki varrónő-tüntetés emléknapjának megünneplése.

Aztán vörös rongyokba öltözött árulóink lassan, de módszeresen kiirtották eredeti szokásainkat nemzetközi munkásmegmozdulások ünneplése kedvéért…
Őseink Asszonyünnepét dobtuk oda egy fölforgató eszme zűrzavaros egalizmusáért.

1950-ben Vorosilov marsall március 8.-án, a nemzetközi nőnap alkalmából jelentette be, hogy a Szovjetunió végre kifejlesztette saját atombombáját.

Hát ennél szebb köszöntőt leány, asszony vagy anya igazán nem álmodhat!
Ha nem is éppen virág, de „káprázatos” gombafelhő…

Március 8.-a… Tegyük végre a helyére! Ez csak egy bolsevista-feminista nőnap!
Magyar lányhoz, asszonyhoz nem illő…

Ma már muszka szomszédaink is szabadulnának a szovjet örökségtől…

De ez bizony nem könnyű!

Nyugati, pl. angol kultúrkörben meg – éppen ellenkezőleg – nem is hallottak még e serény nőünneplő buzgalomról… Ők inkább az Anyák Napját várják… mozgó ünnepen, éppen ezen a hétvégén…

De van-e magyar út? Független, őszinte és igaz ünneplése érdemes Asszonyainknak…

Bizony van! Minthogy mindig is volt Magyar Nőnap, Magyar Asszonynap!
Nincs is messze! Húsvét utáni szerdán lesz itt az ideje.

Forgószerda a nap, melyen asszonyoknak dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!

Nem szégyen tanulni, itt az alkalom hát fölfedezni magyar gyökereinket az asszonyok ünneplésében is.

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Tulajdonképpen ez a régi szögedi “Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz “Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem igazán a “Szögedi Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, kikímélik asszonyaikat…

A hagyományőrzéséről is nevezetös Apátfalván húsvét után való szerdán, mint ők mondják: száraz szerdán nem dolgoznak semmit még a férfiak sem. Együtt ünnepelnek az asszonya(i)kkal. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. A pihenés talán még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték.

A(z asszonyi) munkatiltó nap hetét sokhelyütt máig fehérhétként emlegetik, Somogyban a vendégjárásról egyenesen komázóhét a neve.

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Illendően ez a Magyar Nők Napja!

Beteges bolsevista majmolás helyett…

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…

Nemzetközi Nőnap
helyett

Förgeteges Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!

Kíván
minden lánynak és asszonynak

Tisztelettel:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László

Ajánlott olvasmány: Húsvétszerda – Száraz szerda – Forgószerda – asszonyi dologtiltó nap

Ajánlott olvasmány még (Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.)
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

De hamarosan jön a Magyar Nőnap is!

The post Nemzetközi nőnap vagy Magyar Nők Napja? appeared first on Szögedöm.hu.

Azt csak remélni meröm, hogy minden embörtársam tudatában van ma a Forgószerda súlyának. Hiszen asszonyoknak ma dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Tulajdonképpen ez a régi szögedi „Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz „Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem a „Szögedi Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, kikímélik asszonyaikat…

A hagyományőrzéséről is nevezetös Apátfalván húsvét után való szerdán, mint ők mondják: száraz szerdán még nem dolgoznak semmit (a férfiak sem). Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. A pihenés még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. A magyar népi magyarázat már utólagosnak tűnik.

Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. Máig fehérhét, Somogyban komázóhét a neve. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Görögkatolikusaink ajkán fényeshét. Ilyenkor a halottakat fehér palástban temeti a pap.

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.

Görögkatolikusainknál ez a csonkahét, fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a húsvét és pünkösd közötti pénteken a feltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás. Az első pénteken egyébként sokszor még a maradék pászkát (kovásztalan kenyeret) ették.

A húsvéti ünnepekre következő péntek az Ebijesztő Péntök. Dugonics András a „Bűntetések” között idézi ezt a szólást: El ért az Eb ijesztő Péntekre. „Húsvét után – írja – a’ leg első Pénteket a’ Magyarok eb ijesztő Pénteknek mongyák. Erre hamar el jutván az ebek, azon gondolattal vannak, hogy ismét az elmúltt negyvennapi bőjtre érkeztek”.

(Bálint Sándor nyomán Dr. Sz L)

Magam már jó előre intézködtem, hogy a forgószerdán gyalázat essék: Az asszonynak szabad (könnyű) napot adtam.

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…
Tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Ajánlott olvasmány (Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.)
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

The post Húsvétszerda – Száraz szerda – Forgószerda – asszonyi dologtiltó nap appeared first on Szögedöm.hu.