A művészt az Újszínház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
„Az Újszínház társulata egyik meghatározó, legmarkánsabb színész egyéniségét vesztette el” – olvasható a teátrum honlapján közzétett megemlékezésben, amelyben felidézik a színművész pályájának fontosabb állomásait. Mint írják, Helyey László „egyedülállóan szép és szinte operaszerű orgánumát mindenki szerette, felismerte”.
Megemlékeznek Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művében nyújtott alakításáról, mint fogalmaznak, Henrik szerepét mintha a színészre írták volna.
Felidézik utolsó újszínházi bemutatóját is, amelyben Mátyás királyt alakította. A színház Facebook-oldalán közzétett nekrológban azt emelik ki, hogy az Újszínház előadásában játszott Mátyás király szerepe színészi pályájának betetőzése volt. A színház igazgatója, Dörner György kifejezetten Helyey László játékára íratta Szőke István Atillával a tavaly nyáron Nagyvázsonyban bemutatott Országjáró Mátyás királyt.
Mátyás király szerepével Helyey László 1979-ben A világ közepe című filmben találkozott először. „Ettől kezdve már nem a szereplő maszkját igazították Hunyadi Mátyáshoz, hanem a királyi portrékhoz Helyey László vonásait építették bele, így készült a Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat” – idézik fel.
Helyey László 1948. május 21-én született Budapesten. A színészi pálya megalapozásaként 1968-ban amatőr színészként játszott az Universitas Együttesben.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1975-ben szerzett diplomát, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, 1978-tól a Nemzeti, 1982-től a Katona József Színház alapító tagja volt. 1984-től ismét Kaposváron szerepelt, később Pécsett és Szolnokon játszott, 1992 és 1996 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt.
Karakterszínészként komikus és komoly hangvételű színművekben egyaránt játszott, szerepei között van Pozzo (Beckett: Godot-ra várva), Cyrano de Bergerac (Rostand), Lvov doktor (Csehov: Ivanov).
Már főiskolásként filmezni is kezdett: Köcsög Pistát játszotta A törökfejes kopjában, szatirikus szerepet alakított a Bástyasétány ’74-ben. Az Akli Miklós című Mikszáth-adaptációban Ferenc császár volt, majd Csáky gróf az Érzékeny búcsú a fejedelemtől című filmben. Szerepelt a Hajnali háztetők (1986), a Szamba (1995) és a Honfoglalás (1996) című filmekben. A televízióban eljátszotta a Volpone egyik főszerepét is. 2012-ben a Gyulai Várszínház Havasi István-díjban részesítette a színművészt.
Helyey László mintegy félszáz filmben és csaknem száz színdarabban játszott, emellett kedvelt szinkronhang: az ő hangján szólal meg rendszeresen Gérard Depardieu és Donald Sutherland, emellett maradandót alkotott Morgan Freeman hangjaként a Hetedik című filmben, valamint Michael Gambon magyar hangját is adta A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című Peter Greenaway-filmben.

The post Elhunyt Helyey László színművész appeared first on Szögedöm.hu.

Gyenes Katalin tájékoztatása szerint Halmos Bélát csütörtökön budapesti otthonában váratlanul érte a halál.
A Hagyományok Háza MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 67 éves népzenészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza és a Hagyományok Háza Baráti Köre saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
A 2013. március 15-én Széchenyi-díjjal elismert népzenei előadóművész, népzenekutató, a népművészet mestere A magyar folk története című kötet áprilisi bemutatóján Japánban szerzett friss élményeit osztotta meg a könyvpremier résztvevőivel. Kiemelte: a távol-keleti országban – ahol együtt jártak Sebő Ferenccel még a táncházmozgalom kezdete előtt – ma tökéletesen beszélik a táncházi „nyelvet”.

Halmos Béla 1946 június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben.
1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, szinte minden európai országban, valamint Amerikában, Kanadában, Kubában, Japánban.
Népzenével – főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével – a táncházmozgalom indulása (1972) óta foglalkozik. Népzenekutatóként is dolgozik, gyűjtött – a magyar mellett – szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot.     1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.
Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében  a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével – nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház.
A kezdetektől fogva részt vesz a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban. Tanfolyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított főleg itthon, de Európa és Amerika országaiban is. Mint népzenei szakértő létrehozta és vezeti a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában.
2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választottatáncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

(MTI)

The post Elhunyt Halmos Béla népzenekutató, előadóművész appeared first on Szögedöm.hu.

foto: www.riponaquatics.com

Az 1934. június 7-én született sportember Kaliforniában élt és haláláig edzéseket vezetett a Ripon Aquatics sportegyesületben, melynek honlapja hétfőn arról számolt be, hogy Zádor egy foglalkozás után rosszul lett, s az életét már nem tudták megmenteni.
Zádor Ervin a Szondi utcában nőtt fel, a Ganz Hajógyár szakosztályában tanult meg úszni, és pólós pályafutását is ott kezdte. A kiválóan úszó, nagyszerű fizikai adottságokkal rendelkező, remekül lövő játékos az 1954-ben, Budapesten rendezett főiskolai világbajnokságon, húszéves korában került a válogatottba. Melbourne-ben már az olimpiai aranyérmet nyert csapat egyik erősségének bizonyult. Rajki Béla kapitány és a társak egybehangzó véleménye szerint világklasszis középcsatárrá nőhette volna ki magát, életútja azonban másként alakult.
Melbourne-ben szenvedő hőse volt a szovjetek elleni elődöntőnek. A magyarok 4-0-s vezetésénél Prokopov ugyanis felsértette a szemhéját és vére pirosra festette az uszoda vizét. A vérző fejű pólós fotója a világlapok címlapjára került, a fiatal, akkor 22 éves sportember pedig nem tért haza, az Egyesült Államokban telepedett le.
Az NBC televíziós társaság vendégeként 1999 nyarán, 43 év után látogatott először haza. Akkor mondta: amerikai lett magyar szívvel. Három felnőtt lánya közül Christin a dél-kaliforniai egyetem vízilabdacsapatával főiskolai bajnokságot nyert.

(MTI nyomán)

Ajánlott film: A szabadság vihara (előzetes)

A szabadság vihara (teljes film)

The post Elhunyt Zádor Ervin olimpiai bajnok vízilabdázó appeared first on Szögedöm.hu.