A többnejűséget legalizáló törvényt fogadott el a kenyai parlament, az új jogszabály szerint a férjeknek ezután még első feleségük beleegyezését sem kell kikérniük. A hagyományos többnejűség világpolitikai megítéléshez érdekesség, hogy Barack Obama egyik kenyai féltestvére már harmadik feleségét vette nőül.

A honatyák – pártállásra való tekintet nélkül(!) – megszavazták azt, hogy a többnejűség immár hivatalosan is törvényes Kenyában. (Nálunk, roncs-Magyarországon ilyen pártsemlegesség csak pénzmosások és ügynökügyek kapcsán merül föl.)

A csütörtökön este elfogadott házassági törvény célja beterjesztői szerint a szokásjog törvénybe iktatása.

Mászáj család – Családfő, két asszony, meg a gyermekek… – hagyományos fafaragáson

A kelet-afrikai országban egyes kulturális-vallási közösségek tagjai számára a gyakorlatban eddig is engedélyezett volt a többnejűség (polügámia). A szokásjog szerint azonban eddig az első feleség kifogást emelhetett a további házasságok ellen, ezzel szemben az új törvény megfosztja a nőket ettől a joguktól. Ennek oka bizonyára a többnejűség-ellenes világ médiaterrorának ellensúlyozása.

Beszámolók szerint a törvénymódosítás mellett csak férfi képviselők álltak ki. A kenyai parlament női tagjainak egy része nem vett részt a szavazáson, míg a többi női képviselő a jogszabály elleni tiltakozásul kivonult az ülésteremből. A feministák mindig is szabotálták a férfias döntéseket. A destrukció a lényük alapeleme…

Kenyában és más afrikai országokban nem ritka a többnejűség egyes törzsi közösségek, valamint az ország lakosságának ötödét kitevő muszlim vallásúak körében. Néhány évvel ezelőtt Barack Obama amerikai elnök egyik kenyai féltestvére például már harmadik feleségét vette el. „Ha elveszel egy afrikai nőt, neki tudnia kell, hogy egy második, majd egy harmadik feleség fogja követni (…) Ez Afrika” – mondta a törvényt szavazatával támogató egyik parlamenti képviselő, Mohammed Junet a kenyai Capital News híroldal jelentése szerint.

Ugyanakkor az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 2010-ben a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával ellentétesnek ítélte a többnejűséget (polügámiát), mivel az (a fatökűek szerint) sérti a nők emberi méltóságát. Az 1966-os szerződésben foglaltak betartása elvileg minden országra nézve kötelező. No persze ki teszi föl ma azt a kérdést, hogy a nyugati nők már-már intézményes uszítása a férfiak ellen, meg a módszeresen elnőiesített értelmiség, a 90%-ban tanárnőkkel teli nyugati iskolarendszer vajon nem sérti-e a férfiak méltóságát ?! 

„Ha egy férfi egy (másik) nővel jön haza, arról feltételezni kell, hogy második vagy harmadik feleség. A szokásjog szerint a (korábban elvett) feleségeknek nem kell megmondanod, ha egy második vagy harmadik nővel jössz haza” – mondta Samuel Chepkonga, a kenyai parlament igazságügyi és jogi bizottságának elnöke.

Ugyanakkor a női képviselők élesen bírálták a rendelkezést. „Ha te vagy a ház ura, és úgy döntesz, hogy egy újabb nőt – vagy akár kettőt-hármat is – hozol a háztartásba, akkor illik legalább annyira férfinak lenned, hogy beleegyezz, hogy a feleséged és családod (előre) tudjon arról” – mondta a feminista Soipan Tuya képviselőnő. No persze, örök dillemma: Kell-e a nőnek, hogy tudjon minden(ki)ről ?!

A „nőrületesen” nagy tiltakozás ellenére ez a törvény komoly előrelépés a nők jogainak növelésében. A házassági törvénybe – az asszonyok védelmében – az is belekerült, hogy a feleséget válás vagy a férj halála esetén a hitvesi vagyon 30 százaléka illetheti meg. Eddig bizonyítania kellett a nőnek a közös vagyonhoz való hozzájárulása mértékét. A tervekkel ellentétben azonban nem tiltották be azt, hogy valaki fizessen a menyasszonyáért. Hiszen Kenyában – a legtöbb törzsnél – ez is hagyomány.

A pusztulása felé vágtató nyugati civilizáció inkább elismerését fejezhetné ki a kenyai hagyományőrzés felé, miközben saját – illegálisan többnejű – iszlám közösségeitől szó nélkül hagyja magát fojtogatni…

MTI / Dr Sz L

The post Kenya megőrzi többnejűségét appeared first on Szögedöm.hu.

Nyílzápor Ópusztaszeren
A hatodik alkalommal megrendezett Íjásztalálkozó leglátványosabb eleme a közel kétezer íjász részvételével bemutatott Nyílzápor.

A hazai hagyományőrző íjászat legnagyobb seregszemléjén nem csak a téma iránt érdeklődő hagyományőrzők találkoznak, hanem izgalmas, tartalmas programok várják a családokat is.

Az Emlékparkban ezen a napon megelevenedik a magyarság egy dicsőséges korszaka, hiteles képet kaphatunk a X. századi magyarok életmódjáról, félelmetes harcmodoráról.

Kézműves vásár, harci és életmód bemutatók, kiállítások és foglalkozások várják az érdeklődőket.

Időpont: 2012. június 30. (szombat)

Helyszín: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Belépőjegyek: a rendezvény napján az Emlékpark szokásos jegyárai érvényesek

Programok:

Június 30. (szombat)

08.00-12.00 Íjászregisztráció, karszalagok átvétele, lőállások kijelölése (külső parkoló)

09.00-tól egész nap:

– Kézműves vásár a hársfasoron

– Kézműves mesterségek tanítása az érdeklődőknek (Nomád Park)

– „X. századi vitézek haditábora”: A korszakra jellemző hadisátrakból, jurtákból, zászlókból stb. kialakított történelmi életmód-rekonstrukciós tábor (Betyárfészek, domboldal)

– Népi gyógyászok sátra: masszírozás, csontkovácsolás, tanácsadás (Betyárfészek, domboldal)

09.30-14.00 között Árpád-kori íjászati módok bemutatása és gyakorlása (Nomád Park)

– Íjászoktatás, lehetőség az íjak kipróbálására

– Az Árpád-kori magyar hadiíjászatot és vadászíjászatot idéző feladatok

10.00-18.00 Középkori játékok, ügyességi feladatok (Betyárfészek)

10.00 Kiállítás megnyitó Máday Norbert gyűjteményéből: Ötven kép – ezer év (Rotunda 3. emelet)

10.30-11.20 Rendhagyó történelem óra Harangozó Imrével(Rotunda 3. emelet)

10.30 Lovasíjász bemutató (Nomád Park)

11.30 Megnyitó, tisztelgés Árpád fejedelem emlékműve előtt

– Köszöntő: Tokovics Tamás igazgató (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark)

– Megemlékezés a dicsőséges pozsonyi csatáról (Dr. Veszprémy László alezredes, Hadtörténeti Intézet)

– Nyílzápor Ópusztaszeren (Magyar Attila elnök, Őskultúra Alapítvány)

13.00-14.00 Főpróba, eligazítás és terepbejárás a Nyílzápor résztvevőinek (Emlékparkon kívüli füves puszta)

– 13.00-kor minden résztvevővel kint találkozva a kordon bejáratánál (a biztonsági őrök csak a regisztrált íjászokat engedik be a kordonon belülre!)

– A lőállások és a tizedek véglegesítése

– A teljes jelenetsor íjászokra vonatkozó részének elpróbálása

13.00-13.45 Szaszkó Elek: A szeri Pósafiak – egy előkelő köznemesi család szerepe az országos és megyei közéletben a 14-15. században (skanzen, Olvasókör)

15.00 Nyílzápor 2012 (Emlékparkon kívüli füves puszta)

A Nomád Park programjai

10.00-12.00 rézlemez-domborítás, agyagozás gyermekeknek

12.00-14.00 ostorkészítés bemutató, vesszőkarkötő készítése gyerekekkel

14.00-15.00 korabeli ötvösség bemutatása (poncolás), nemezlabda készítés gyermekekkel

16.00-18.00 kosárfonás, gyékénykarkötő készítése

Egész nap: kovácsolás, famegmunkálás, gyékénykosárka készítés, nemezelés, honfoglalás kori ételkészítés, kóstolás

Ízelítő az élő skanzen programjaiból

– csikós bemutató, kemencében sütés

– népzene, pogácsa vagy lángos sütés

– sétakocsikázás, konflisozás

– kosárfonás, kuglizás

Regisztráció a Nyílzáporban való részvételre:

Kérjük, hogy az alábbi letölthető jelentkezési lapot legkésőbb június 27-ig azinfo@nyilzapor.hu címre szíveskedjetek elküldeni. Ezzel elkerülhetővé tehető a helyszíni regisztráció kényelmetlen és hosszadalmas tortúrája!

Jelentkezési lap letöltése (előzetes regisztráció)

Kérjük, hogy a jurtával érkezni kívánók a deligyepu@gmail.com címen Faragó Csabával előzetesen egyeztessenek.

A kézműves vásárra jelentkezni, érdeklődni az alábbi elérhetőségeken lehet:

Zsibók Piroska

+36 30 227 0712

zsibok.piroska@opusztaszer.hu

Történelmi GP Ópusztaszeren

A verseny időpontja: 2012. június 30-július 1.

Helyszín: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, monostorromok

Bővebb információ, regisztráció

Dokumentumok

• Regisztrációs lap letöltése – Nyílzápor 2012

The post VI. Íjásztalálkozó, Nyílzápor 2012 appeared first on Szögedöm.hu.

Nagyböjt az egyházi évben hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő, Jézus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére szentelt negyvennapos időszak, amelynek kisebb megnevezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak. Írásunk Bálint Sándor, a legszögedibb szögedi Karácsony, Húsvét Pünkösd című, 1975-ben kiadott könyve nyomán készült.

A régi idők böjti fegyelme igen szigorú volt. A böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában. Bálint Sándor így ír erről: „Ennek az épületes, önmegtagadó életnek számos példája és nyoma maradt fenn népünk körében, mutatván azt, hogy a jókedvű áldozatban öröme telik. Akadtak még a múlt század végén is faluk, illetőleg paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva, csak növényi eredetű táplálékot vettek magukhoz. Még tejneművel sem éltek. Nem zsírral, hanem olajjal főztek. Annyira mentek, hogy a böjtös eledelek számára több helyen, még nem is régen, külön edényeket használtak. Kiszombor helyi hagyománya szerint a nagyböjt péntekjein még főtt ételt sem ettek.”

„A folytonos könnyítések (tej, túró, vaj, tojás) ellenére is a parasztság a múlt századnak (a XIX. századnak) szinte a végéig mégis csupán halat és olyan eledeleket fogyasztott, amelyeket – mint a szegedi nép mondja – csak a harmat nevelt, tehát növényféléket. Ezért mondogatják az enyhítéseket visszautasító öreg tápaiak: könnyű a bűt (böjt) túrún, kinyérőn, vagyis hiányzik belőle az önmegtagadás.”

Bálint Sándor így ír: „Az ország több vidékén hallottuk, hogy voltak, akik a házasélettől, dohányzástól is megtartóztatták magukat, Nem nyiratkoztak, nem borotválkoztak.”

Nyilván hajdani kultikus, de egyelőre tisztázatlan háttere van annak a jámbor gyakorlatnak, hogy a szegedi, kalocsai tájon a hagyományőrző asszonynép között sokan akadnak, akik a nagyböjt péntekjeit, különösen pedig a nagypénteket három, esetleg hét szem búzán tartják meg. Emlegetik, hogy Patosfán némelyek még a század elején is a nagyböjti szerdát, pénteket, szombatot három szem búzán meg vízen böjtölték meg. Mint mondogatták, Jézus is így cselekedett a pusztában.

„Az egész böjti hagyományrend korunk nagy gazdasági és társadalmi változásában, világnézeti forrongásában gyorsan pusztul, és hovatovább a maga aszkétikus erkölcsi szándékaiban a múlté lesz” – írja Bálint Sándor.

Hamvazószerda a nagyböjt kezdete, első napja. A szegedi eredetű Lányi-kódex (1520) is böjtfogadó szerda néven emlegeti. E napon mise előtt van a templomban a múlt évi virágvasárnapi szentelt barkából keletkezett hamu megszentelése, utána pedig a hamvazás. A hamu a bűnbánat szimbóluma már az ószövetségben is. Az őskeresztények a töredelem jeléül hamuval hintették meg magukat. A nyilvános bűnbánat ugyanis a nagyböjt első napján, hamvazószerdán vette kezdetét. A nagy bűnösök mezítláb, zsákszerű vezeklő ruhában, a templom kapujában várták a püspököt, aki a templomba vezette őket. Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. A hívek közül azonban sokan csupa alázatosságból szintén meghintették magukat hamuval.

Népünk a hamvazást többfelé szentelménynek tekinti. Tudomásunk szerint Algyő, Maroslele, Kiskunmajsa, Jászladány, Apátfalva (Csongrád) idősebb népe úgy tartja, hogy aki hamvazkodik, annak nem fáj a feje. Előfordul, hogy a templomból hazatérők összedörzsölik homlokukat az otthon maradottakéval, hogy azoknak se fájjon a fejük. A tápai anya hazaérkezve, kisgyermekei homlokára dörgöli a homlokán maradt hamut. A kölesdi gyerek markában a keresztapjának, keresztanyjának hamut visz. Rászórja ruhájukra. Ajándékot kap érte.

A kiszombori gazdasszony valamikor az egész házat hamuval hintette meg, hogy a bűn, baj, kár elkerülje a családot.

A hamvazószerda és nagyböjt első vasárnapja közötti pár napnak Pölöskefőn húshagyóhét, általában azonban csonkahét, így a csütörtöknek is csonkacsütörtök, Székelyföldön kövércsütörtök, zabálócsütörtök, torkoscsütörtök, tobzódócsütörtök, Székesfehérvárott is torkoscsütörtök, a nyugati Kethelyen kisfarsang a neve. Ilyenkor még megették a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne vesszen.

A nagyböjt következő, második hete, illetőleg vasárnapja (Reminiscere) a Döbrentei-kódexben böjt másod vasárnap, Telegdi Miklósnál, továbbá Bujákon nevetlenvasárnap. Tápén guzsahét, guzsavasárnap, Szakmáron guzsolóhét, guzsolóvasárnap, Hangonyban vitérhét, vitérvasárnap, Győr vidékén torkoshét, illetőleg torkosvasárnap, Kresznerics szerint világoshét, mert ennek vasárnapján az evangéliumi szakasz Urunk színeváltozásáról szól.

A harmadik (Oculi), a Döbrentei-kódexben böjt harmad vasárnap Telegdi Miklósnál böjtközépvasárnap, egy XVII. századi evangélium-magyarázatban szemek vasárnapja.

Szinnyei Merse Pál egyik koratavaszi tájat ábrázoló képének az Oculi nevet adta. A hajdani deákos műveltségű úri vadászok a vasárnapot az ez idő tájt kezdődő szalonkales miatt tartották számon.

A nagypéntekhez, a közvetlen húsvéti készülődéshez tapad a hajdani kecskeméti bikahajsza. „Szigorúan tartott nagyböjt korlátozta a mészárszéki húsfogyasztást. Hogy tehát a székállók hosszú fogat csináljanak a fogyasztóközönségnek húsvétra, az újfönt meg-megeredő szarvasmarha-vágást ünnepélyességgel szokták bevezetni. Hízott bikát szalagoztak föl nagypénteken, a szarvát megaranyozták és legényeik vérebek kíséretében vitték a városon kívül álló vágóhídra.”

A negyedik (Laetare) Tápén, Szakmáron, északi csángóknál sükethét, süketvasárnap, a Winkler-kódexben még süketpéntek is, Hollókőn csíkvasárnap, Győr vidékén guzsahét. Kresznericsnél guzsáshét, Mezőföldön guzsapéntek, a Döbrentei-kódex szerint guzsalyütővasárnap, Telegdi Miklósnál, napjainkban is Bujákon guzsalyvasárnap. Erdélyben (1560) böjtközépvasárnap. A régiségben még vigadozóvasárnap (1635), másként rózsavasárnap (1635). A guzsaly megnevezés nyilvánvalóan az asszonyi szövés-fonás befejezését jelenti. Tavaszodik, kezdődik a mezei munka. Mihálygergei jellemző hagyomány szerint guzsalyvasárnap hosszú metélt tésztát kell enni, hogy majd vékonyszálú legyen az új kender.

Az ünnep német neve Sommertag, amely a tavaszvárásra, melegedő időre utal. Régebben Kelet-Németországban e napon hurcolták ki a telet jelképező bábot (Todaustragen) a városból, majd elégették.

Az ötödik (Judica): általában és ismerten feketehét, feketevasárnap. Szlovákul: smrtna, cerna (nedelja). Rá következik a feketehétfő. A megnevezés Melich odavetett megjegyzése szerint német eredetű. A Lányi-kódex szerint ez a sükethét, süketvasárnap, előtte süketpéntek, a muraközi horvát nyelvjárásban is gluha, vagyis süket (vasárnap). Somogyi Elek szerint kereszthét, keresztvasárnap (dominica de passione).

Liturgikus hagyomány, hogy feketevasárnaptól a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket, továbbá a főoltár képét violaszín lepellel eltakarják. Egyes kutatók szerint ez a nap evangéliumával függ össze: Jézus azonban eltűnt és kiment a templomból. A lepel (Hungertuch) a középkorban sokszor egyúttal szegények bibliája is volt, mert sorjában vagy Jézus egész életét, vagy pedig kínszenvedésének állomásait festették rá.

A böjti lepel nálunk sem volt ismeretlen, de fennmaradt figurális emlékről sajnos, nem tudunk, följegyzéssel is kevéssel dicsekedhetünk. A magyar középkorban a mennyezetről, a triumphus gerendájáról csüngött le és teljesen eltakarta a szentélyt, illetőleg a miséző papot a hívek szeme elől.

A vasárnap nevéből érthető, hogy régebben a falusi asszony- és lánynép az ország számos vidékén fekete gyászba öltözve ment a templomba, Püspökbogád, Hajdúszoboszló és bizonyára még más helységek katolikus családjaiban odahaza a szentképeket is fekete kendővel, ruhával takarták le, amint a templomi oltárokon látták. Székesfehérvári gazdák feketehéten nem dolgoznak a szőlőben.

Hatodik (Palmarum): közismerten és már az Érdy-kódexben virághét, virágvasárnap. A régiségben virágcsütörtök, a Veszprémi-kódexben, a szegedi népnyelvben pedig, de elvétve más tájakon is virágszombat.

The post Szerdán megkezdődött a nagyböjt appeared first on Szögedöm.hu.