2015. május 27-ről 28-ra virradó éjszaka, Budapesten, életének 81. évében elhunyt Trogmayer Ottó, a szegedi múzeum egykori igazgatója, Szeged város díszpolgára.

Bár 1934. július 24-én Budapesten született, gyermekkora meghatározó éveit Komáromban, e dunántúli kisvárosban, tisztviselő szülők gyermekeként élte le. Kései ismeretterjesztő írásai szerint ezek az évek meghatározóak voltak számára, több szempontból is. Bár színésznek készült, a pesti egyetem irodalom szakára vették fel, de végül egy véletlenül végighallgatott László Gyula előadás után a régész szakon kötött ki.

László Gyula

Az ifjú Trogmayer Ottó 1956-ban, múzeumi gyakornokként került Szegedre, ahol egészen nyugdíjazásáig, 1997-ig élt és neve elsődlegesen a szegedi múzeum, illetve később a Csongrád megyei múzeumi szervezet munkásságával kapcsolatban vált ismertté. Ősrégész volt, aki 28 évesen új bronzkori kultúrát fedezett fel és írt le doktori disszertációjában, majd nemzetközi hírűvé vált a korai neolitikum (Kőrös-kultúra) kutatása terén. (1969-ben kandidált.) Ásatásai, publikációi felölelték a korai neolitikumtól a középkorig terjedő teljes régészeti/történelmi időszakot, földrajzi tekintetben pedig majd a teljes Békés és Csongrád megyét.

Nem várt ásatási megbízással kezdődött 1970-ben az a sövényházi vállalkozás, amelyből mára az Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark nőtt ki. Közel 6 év alatt felszínre került annyi emlék, melyek alapján, hozzátéve a Feszty-körkép odatelepítését, valamint egy szerencsés ötlet alapján egy dél-alföldi néprajzi/történelmi skanzen létrehozását, mára környékünk egyik leglátogatottabb múzeumi látványossága lett.

1965-tól óraadó a szegedi egyetemen, 1969-től címzetes egyetemi docens, majd 1989-től az önállósult régészeti tanszék vezetője (1998-ig). Tanítványai ma már az ország majd minden múzeumában megtalálhatóak, többen az egyetemi oktatásban is utódai. Iskolateremtő tevékenységéért 1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Tudományszervező és tudománypolitikai tevékenysége mellett kimagasló munkát végzett a múzeumi tudományok (elsősorban a régészet) népszerűsítése terén. Az 1970-es évek végétől a 90-es évek derekáig nem volt hét, hogy ne tűnt volna fel valamelyik rádió vagy TV adásban, e két, a múzeumi ismeretterjesztés területén addig elhanyagolt műfajban. Külön meg kell említeni régészeti kiállítás-szervező és -rendező tevékenységét. Az általa tervezett és menedzselt kiállítások hazai múzeumainkban évekig nagy látogatottságnak örvendtek, a külföldre vitt bemutatók nemzetközi elismerést szereztek. Méltán állíthatjuk, hogy Móra Ferenc és László Gyula után a XX. század egyik legismertebb és leghatékonyabb, szakmailag magas szintű ismeretterjesztője volt! E munkáját nyugdíjazása után régészeti visszaemlékezéseiben, ill. kultúrtörténeti ismeretterjesztő könyveiben folytatta.

Kitüntetéseit felsorolni kevés ez a hely, de közülük mindenképpen említésre méltó a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti kereszt (polgári tagozat – 1995), a Magyar örökség díj (1997), valamint a 2013 tavaszán átvett Magyar Érdemrend középkeresztje.

Tudomány- és kultúraszervező tevékenységének nagy részét Szeged városa „élvezhette”. Igazgatói kinevezése után évtizedekig a szegedi múzeum a szegedi, illetve a Csongrád megyei művészek bejáratott kiállítóhelyévé vált, koncerteknek, könyvbemutatóknak, kortárs tudósokkal és művészekkel folytatott beszélgetéseknek adott helyet. A Somogyi-könyvtár 1984-ben történt kiköltözése után az egész Kultúrpalota múzeumi célokat szolgált, az átépítés után a gyűjtemények elhelyezése szakmaibbá vált, a kiállítások mérete és száma megnőtt. Az igazgatása alatt a múzeumba került kutatók révén méltán vált 1990 tájára az ország második, szakmailag preferált megyei intézményévé a szervezet. Az intézmény illetve Trogmayer Ottó Szegeden, a város kultúrpolitikájában játszott szerepével érdemelte ki, hogy 2014-ben a városi közgyűlés Szeged díszpolgárává választotta.

Trogmayer Ottó, mint ember, sokszínű és ellentmondásos egyéniség volt. Megérttette magát államfőtől a dorozsmai kubikusig mindenkivel, akivel dolga összehozta. Ahol megjelent, a társasági élet központjává vált, alapvetően derűs lelkivilága meghatározóvá vált egy-egy összejövetelen. Aligha lehet kollegát, barátot találni, aki ne tudna anekdoták seregével előállni, ha visszaemlékezésre kerülne sor. Szűkebb baráti és munkatársi körben más arcait is láthattuk, azonban alapvetően toleráns és liberális volt mindenkivel szemben.

Trogmayer Ottó gazdag életútjának szimbolikus elemeként fogom fel, hogy a tavalyi díszpolgári cím átvétele, ill. a Somogyi-könyvtárban történt (immár hagyománnyá vált) „könyv-örökbefogadás” napra pontos évfordulóján, idén május 24-én, Pünkösd vasárnapján látogatott utoljára városunkba, s az ópusztaszeri emlékparkban az ányási kápolna fölszentelésén vett részt. Nem találkoztunk, nem tudom, búcsúzott-e Szegedtől, de aligha.

Barátai hetek óta új szegedi lakást kerestek számára, vissza akart költözni a „Napfény városába”, de ez már nem adatott meg neki.

2015. május 27-ről 28-ra virradó éjszaka, Budapesten, életének 81. évében elhunyt Trogmayer Ottó, a szegedi múzeum egykori igazgatója, Szeged város díszpolgára.

Kürti Béla
régész

The post Elment a múzeumigazgató, elment egy díszpolgár… appeared first on Szögedöm.hu.

Szenti Szabolcs elmondta, a fiatalember holttestét egy másik vonat utasa vette észre vasárnap délután, ő értesítette a rendőrséget.
A helyszíni szemle kizárta, hogy bűncselekmény történt volna. A Bakson lakó fiatal Budapestről tartott hazafelé, út közben valószínűleg elaludt, ezért nem szállt le Kisteleken a vonatról. A vasútállomástól néhány száz méterre ugrott ki a mozgó vagonból, és olyan szerencsétlenül esett, hogy meghalt – közölte a százados.

The post Kiugrott a vonatból és szörnyethalt egy fiatal Kisteleken appeared first on Szögedöm.hu.

Az Ybl-díjjal és Príma Primissima Díjjal kitüntetett művész január 16-án ünnepelte 75. születésnapját.
Novák István számos középületet, iskolát tervezett, és elképzelései alapján épült templom a felvidéki Ajnácskőn, valamint Brassóban. A szakember által megálmodott második világháborús emlékművek az egész ország területén megtalálhatók, legnagyobb hatású munkái azonban a közterületek, városközpontok rehabilitációs tervei voltak.
Keze nyomát őrzi többek között Békés, Gyula, Mórahalom, Makó, Szarvas és szeretett városa,Szeged  központja. Ez utóbbi munkáját 2004-ben Europa Nostra Díjjal ismerték el.
A szakember az elmúlt években sem pihent, fiával közös tervezőirodájának irányítása mellett Makó, Orosháza és Szarvas főépítészeként dolgozott.

The post Elhunyt Novák István főépítész appeared first on Szögedöm.hu.

Életének 77. évében, szerdán elhunyt Friedrich Péter Széchenyi-díjas biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának volt elnöke, aki a molekuláris szintű memóriajelenségek kutatójaként vált nemzetközileg is elismert tudóssá

Friedrich Péter 1936-ban született Budapesten. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1960-ban diplomázott, majd a miskolci városi kórház központi gyakornokaként dolgozott. 1962-ben lett az MTA Biokémiai Intézet munkatársa, majd 1967-1968-ban az Oxfordi Egyetemen tanult EMBO-ösztöndíjjal.
Magyarországra visszatérve a Biokémiai Intézet (1971-től MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézet Enzimológiai Részleg) tudományos főmunkatársa lett. 1986-ban az intézmény helyettes igazgatójává, 1990-ben igazgatójává, illetve a neuroenzimológiai csoportjának vezetőjévé nevezték ki. Igazgatói tisztségét 2007-ig töltötte be, ekkor kutatóprofesszori kinevezést kapott. 1985-ben a József Attila Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárává avatta. 2000 és 2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.
Tudományos pályafutása fontos állomásaként 1967-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA levelező tagjává 1993-ban választották meg, 1998-ban pedig rendes tag lett. 1996 és 2002 között a Biológiai Tudományok Osztálya elnöke és az MTA Elnökségének tagja volt. Akadémiai tisztségei mellett 1986 és 1990 között a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöki funkcióját látta el, majd 1990-ben a társaság elnökévé választották.
Nagy nemzetközi visszhangot váltottak ki az enzimek szupramolekuláris szerveződésével kapcsolatos kutatásai és e tárgyban írott monográfiája. Ugyancsak jelentős eredményeket ért el kutatócsoportja a memória molekuláris alapjainak feltárásában. Több mint kilencven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Ebből négy könyv, illetve könyvfejezet. Közleményeit elsősorban angol és magyar nyelven adta közre – emlékeztet az MTA.

The post Elhunyt Friedrich Péter biokémikus, az MTA rendes tagja appeared first on Szögedöm.hu.