A hazaárulás minősített esetének tekinti a Magyarok Világszövetségének Elnöksége azt, ahogyan 1991 és 1993 között Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter a Szovjetunió felbomlása után Kárpátaljához, az ott élő ruszinok és magyarok népszavazáson kifejtett akaratához viszonyult. A Magyarok Világszövetségének Elnöksége 2015. április 24-én ülésezett Budapesten, ahol az alább és csatoltan is olvasható elvi álláspontot egyhangú szavazattal fogadta el.

Hazaárulás 1991-ben 

Elvi álláspont Magyarország Kárpátalja-politikájáról

Kárpátalja XX-XXI. századi sorsát elemezve a Magyarok Világszövetségének Elnöksége fontos megállapítást tett:

Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter hazaárulást követtek el, amikor semmibe vették Kárpátalja népének az 1991. december 1-i népszavazáson elsöprő többséggel kinyilvánított önkormányzati igényét, és öt nappal e népszavazást követően, 1991. december 6-án aláírták a Kárpátalja feladását jelentő magyar-ukrán alapszerződést.

A hazaárulás minősített esetét követték el, amikor elhallgatták azt a tényt, hogy a fiatal ukrán állam elnöke, arra való hivatkozással, hogy Kárpátalja, történelme során ezredévig Magyarország része volt, és soha sem tartozott Ukrajnához, felajánlotta a Kijevből nézve „Kárpátokon túli” területet Magyarországnak.

Az, ahogyan akkor eljártak, amilyen képtelen módon mentegetőztek – tizedrangú beosztottakra hárítva az alapszerződés tartalmáért a felelősséget, és azt állítva, hogy ők maguk el sem olvasták annak szövegét, mielőtt aláírták volna – önmagában is hazaárulás.

Történelmi háttér

1914-ben, a Habsburg monarchia részét képező Magyarországra rákényszerítették az első világháborút. Versailles-ban a győztes Antant-hatalmak a monarchia népei közül egyedül Magyarországgal szemben tagadták meg a történelmi, az etnikai és az önrendelkezési elv alkalmazását. A több mint ezer éve fennálló magyar állam szerves részét alkotó Kárpátalja így került a Versailles-ban létrehozott, korábban nem létező Csehszlovákiához. Az 1939 utáni, néhány évnyi magyar fennhatóságot követően Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták. Szovjetunió felbomlása után ez az ősi magyar országrész Ukrajnához került.

1991-ben a kárpátaljai ruszinok és magyarok kiharcolták, hogy az Ukrajnának a Szovjetunióból való kiválását szentesítő népszavazáson, a függetlenségi nyilatkozatot támogató kérdés mellett két másik kérdés, – Kárpátalja különleges státusa és a beregszászi magyar autonóm körzet ügye – is felkerüljön a szavazólapokra. A népszavazás ügydöntő erővel, 78%-os, illetve 81.4%-os többségű igennel válaszolt e két kérdésre. Öt nappal később Antall József úgy írta alá a szégyenletes magyar-ukrán alapszerződést Kijevben, mintha a népszavazás meg sem történt volna, szabad kezet adva ezzel Kijevnek ahhoz, hogy utólag közvélemény-kutatássá silányítsa, és semmibe vegye Kárpátalja népének elsöprő többségű népszavazással meghozott döntését.

Történelme során Kárpátalja sohasem volt Ukrajna része, hiszen független ukrán állam sem létezett. Mindezzel a független Ukrajna politikai vezetői is tisztában voltak. Tudták, hogy Ukrajnának – több érvényes nemzetközi jogelv alapján is – vissza kell adnia Kárpátalját Magyarországnak.

Budapest, 2015. április 24.

A Magyarok Világszövetségének Elnöksége

A szerkesztő megjegyzése: A Kárpátalján ma sem él jelentősebb ukrán népesség… Lásd alább:

A Kárpátalja (Zakarpattia Oblast) nemzetiségi terképe 2001-ben.

rózsaszínnel – Ruszinok

zölddel – Magyarok

sárgával – Oláhok

kékkel – keveredve…

The post Hazaárulás 1991-ben – Magyarország Kárpátalja-politikájáról appeared first on Szögedöm.hu.

A Délvidék legsikeresebb hazaárulója, linder minden tettében következetesen magyarellenes volt. Ezt a tőlünk hatalmas területeket elorozó Jugoszlávia meg is hálálta. Díszsírhellyel jutalmazta. Az egész életén át gerinctelen, sunyi, délszlávoknál sündörgő linder köztük is élte le „menekült”-ként toprongy életének maradékát…

Marad utána örök égő sebként fogalommá lett neve: „linderbéla„, és a nevéből antimagyarkodásával érlelten gennyedő fogalom, a „linderkedés„… – a kicsinyes hazaárulás váltóneve (szünonümája).

Egy sikeres hazaáruló – a Délvidék hazaárulójának története röviden:

Az őszirózsás forradalom idején linder béla politikai karrierje személyes kapcsolatainak köszönhetően váratlanul felívelt : vezérkari ezredesből hirtelen hadügyminiszter lett 1918. október 31.-én, és két nap múlva esküt tett a „népkormány”-ra.

Ekkor (november 2.-án) hangzottak el a vörös nyakkendőt viselő, ittas linder hírhedt mondatai: „Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett romba dönteni…” és „Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!”

1918 végén a fölforgató nemzetiségeink élén linder béla romba döntötte az ezeréves magyar hagyományt, hogy megteremtse a proletariátus zsarnokságát és Magyarország területe 3/4-ének idegen megszállását.

Ugyanilyen vészterhes időkben Törökországnak atyja lett Kemál pasa, aki éppen ellenkező fölhívással fegyverkezve visszahódította egész Kisázsiát, ahol a török (állam)határok ma is messze túlnyúlnak a török népességi határokon! Nekünk meg linderbélák jutottak, akik az Ezeréves határainkat is elkótyavetyélték… elkártyolták…

Dilettantizmusa miatt november 9.-én a hadügyminiszterségről kénytelen volt lemondani, de tagja maradt a kormánynak mint a béketárgyalások előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszter. E minőségében  Belgrádban a fegyverszüneti megállapodást a Kár(ty)olyi Mihály-kormány nevében linder béla írta alá november 13.-án Živojin Mišić vajda, a rác (szerb) hadsereg főparancsnoka mellett.

Tehát a teljes Délvidéket a megszálló rácoknak ő adta át 1918 végén. Addig idegen katona a lábát nem tette a magyar Délvidékre!

A Vörös Terror (Tanácsköztársaság) idején a hadügyi népbiztosság bécsi katonai megbízottja.

A Vörös Terror (Tanácsköztársaság) bukása után a Pécsi Szocialista Párt tagjaként 1920. szeptember 23.-án a rácok által megszállt Pécs polgármestere lett. A választásokról a magyar keresztény pártok távol maradtak, így egyedül a szocialisták szavazták meg őt vezetővé.

Az 1921. augusztus 14-én megalakult és 8 napot megért Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság egyik vezetője lett, de a „kikiáltás”-kor már Belgrádban tartózkodott, a rác (szerb) kormány beavatkozása érdekében, hogy az újonnan kikiáltott köztársaság (a szénbányákkal és a DGT vasútvonalaival együtt) a szerbekhez legyen csatolva!!! A menekülő bolsevisták a délszláv csapatokkal 1921. augusztus 19.-én hagyták el három vonattal a fölszabadított Pécset az újonnan megalakult Jugoszláviába.

Linder Jugoszláviában maradt élete végéig. Úgy a királyi Jugoszlávia, mint a titói Jugoszlávia megbecsülte, halálakor a hatóságoktól díszsírhelyet kapott. Hazaárulónak díszsírhely idegenben!

A Délvidékre látogató kirándulóknak érdemes beiktatni a Délvidék elveszejtőjének sírjánál egy rövid megemlékezést… Hőseinkre dicsőséggel emlékezünk, de árulóinkat sem feledhetjük egy percre sem!

The post linder béla szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.