Az Igazi Csíki Sör körüli botrány kapcsán Szabó László arra is felhívja a figyelmet, hogy bár a felzúdulás leginkább érzelmi és hazafias alapokon történt, ez mégis egyszerű jogi kérdés. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy magyar földben nem terem ma magyar sörárpa. A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója szerint ezen lehet változtatni, és akkor a magyar sör is sikertörténet lehet. (Akárcsak a magyar bor.)

Igencsak megváltozott a dél-újszegedi városkép, az egykori villasorból mára csak a Gabonakutató és annak villája maradt fenn, a mellette lévő utca pedig a Kossuth-díjas Herke Sándor nevét viseli. Szabó László, a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója portálunknak elmondta, a vegyészmérnök, egyetemi tanár, aki a mezőgazdasági tudományok doktora is volt, 1910-ben megírta A magyar sörárpa értékbírálata című könyvét. „Aki azt hiszi, hogy ezen túlmenően is számos hasonló mű született, nagyot téved, napjainkban kijelenthetjük: nincs magyar sörárpa. Ha mégis létezik, akkor az a Gabonakutató kísérleti parcelláiban van, és sehol másutt. Mindez azért, mert a külföldi multik legázolták a magyar söripart, felvásárolták a gyárakat, és bár a kézműves sörgyártás reneszánszát éli, ők sem magyar sörárpát használnak, kimondottan magyar nemesítésű ebből a növényből ugyanis nincs. Leegyszerűsítve: magyar földben nem terem ma magyar sörárpa” – mutatott rá Szabó.

A Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója elmondta, Herke Sándornak a témában írott könyvéből kiderül, hogy a magyar fajtáknak magasabb volt a fehérjetartalma, s az 1900-as évek elején a német sörárpáktól csak habképző képességében maradt el. „Semmilyen olyan restaurációs kísérletről nem tudok, amivel helyreállíthatnánk a magyar sörárpának az egykori renoméját, ezen a helyzeten érdemes lenne változtatni” – fogalmazott. Szerinte Anglia példájából is meríthetnénk, hiszen a szigetországban már az 1200-at meghaladta a kis sörfőzdék száma, és bizonyos tömegtermékeket igazi sörkedvelő még csak meg sem kóstol. Az itteni éghajlati viszonyokat toleráló, friss nemesítésű sörárpáink is lehetnének, ha lenne politikai akarat és társadalmi szándék, s akkor Herke Sanyi bácsinak álma valóra válhatna, vagyis méltó helyére kerülne a magyar sörárpa” – hangsúlyozta Szabó László. Kérdésünkre elmondta, mivel ő maga nem nemesítő, az ügy érdekében azt kívánja tenni, hogy jövőre újra kiadatja Herke Sándor könyvét, hozzátéve a mai reflexiókat, például azoknak a szakembereknek az állásfoglalásait, akik száztíz év távlatából meg tudják mondani, hogy milyen lehetőségeink vannak. A tervezett kiadványt pedig a sörfőzdéknek és a döntéshozókhoz is eljuttatná. Mint mondja, fontos lenne, hogy a hazai kézműves sörfőzdékben is felmerüljön kérdésként, hogy vajon milyen sörárpát is használnak, hiszen az itt előállított söröknek az alapanyaga nem magyar, és ezen bizony lehetne változtatni. Szabó László meggyőződése szerint lehet fordítani ezen a helyzeten, hiszen a magyar bor már bizonyított, s épp ideje lenne, hogy a magyar sör is sikertörténet legyen.

A csíki sörháború margójára

„Kedves barátom születésnapomra hozott nekem egy sört, és azt mondta, ezt igyam, mert ez az Igazi Csíki Sör. Ezután alig telt el másfél hét, és kirobbant a botrány” – meséli Szabó László, a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója, aki szerint nem is az a legfontosabb kérdés, hogy a román bíróságok miként is álltnak a kérdéshez, hanem az, hogy az Igazi Csíki Sört készítő sörgyárat beperlő Heineken tiltott önkényuralmi jelképpel ékeskedik.

Szabó László emlékeztetett, az elmúlt hetekben hallhattunk a tiltakozás különböző formáit, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is arra kérte választópolgárait, hogy bojkottálják a Heinekent, mely cég az Igazi Csíki Sör betiltatásért lépett fel. „A kérdés azért is érdekes, mert csíki sör régóta van, és a székelyek mindig is csíki sört ittak, de ha valaki látta a kinti gyárat közelről, akkor ott kizárólag románul van kiírva, hogy Ciuc Premium. A Csíki-medencében lévő sörgyár román állami tulajdonban volt a nyugat-európai multinak történő privatizációja előtt. Erre jött a Csíki Sör Manufaktúra, s azt mondták, majd ők gyártanak igazi csíki sört, ami nem Ciuc-i. Ez a manufaktúra és termékük nem azért működött jól, merthogy felültek volna a Ciuc farvizére, hanem azért mert az emberek szimpatizálnak a székelyekkel” – magyarázta Szabó. Szerinte a sör körül kialakult botrányban nem az az igaz kérdés, hogy a román bíróságok miként is foglaltak állást, hanem, hogy egy huszonhét éve betiltott önkényuralmi jelkép díszíti a Heinekent máig büntetlenül. „A büntető törvénykönyv, azaz a Btk. 335.§-a alapján a vörös csillag, mint tiltott önkényuralmi jelkép használata mind elzárással, mind pénzbüntetéssel sújtandó. Ha valaki egy másik önkényuralmi jelképet használna, például a horogkeresztet, akkor ezt ugyanilyen birka türelemmel tűrné-e a magyar vagy Európa? Biztos, hogy egy ilyen jelképet használó sörgyár egyetlen napnál tovább nem működhetne” – közölte. Megjegyezte, külföldön, illetve már hazánkban is már több feljelentést tettek a vörös csillag használata miatt, s Szabó László szerint a hatályos jogszabályok szerint igenis büntethető lenne a magyar Btk. alapján a multi. „Nagyon remélem, hogy lesz valamiféle előrelépés ezen a jogi oldalon is, hiszen a felzúdulás hullámai inkább érzelmi és hazafias alapokon történtek. Jelen esetben viszont ilyenfajta lázadásra szükség sincs, egyszerűen érvényesíteni kell a magyar jogot!” – magyarázta a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány alapítója.

Forrás: Szegedma.hu – Szabó László: Magyar földbe magyar sörárpát!

Ajánlott olvasmány:

A Heineken elzárással büntetendő!

2017 Jégbontó (február) hó 12.

The post Szabó László: Magyar földbe magyar sörárpát! appeared first on Szögedöm.hu.

A Heineken elzárással büntetendő! – írásunkban

Most a Kiváló Áruk Fóruma is megszólal:

Ha a Csíki Sör bosszút forralna, töröltethető lenne-e a Heineken vörös csillagos védjegye?

És vajon ugyanaz lenne-e egy másik önkényuralmi szimbólum megítélése a logóban?
(a kép pusztán szakmai, szemlélető célú összehasonlítás – kattints a képre a nagyobb mérethez)

Az elmúlt hetekben nagy médianyilvánosságot kapott a Heineken és a Csíki Sör konfliktusa. A történet lényege, hogy egy romániai bíróság a Heineken romániai leányvállalatának kérelmére eltiltotta a Csíki Sört a védjegyének használatától, mondván, hogy az a Heineken sörökre korábban bejegyzett „Premium Ciuc” védjegyébe ütközik (amelyben a „Ciuc” a „Csík” helynév román változata). Egy érdeklődő kérdésére néztünk utána annak, hogy vajon a Csíki Sör visszavághatna-e a Heinekennek azzal, hogy törölteti annak ismert vörös csillagos védjegyét arra hivatkozva, hogy az tiltott önkényuralmi jelképet tartalmaz? A helyzet korántsem olyan egyszerű…

Forrás: Facebook

Induljunk az alapoktól! Mind a nemzeti védjegytörvények (ld. pl. Vt. 3.§(1) a) pont), mind az Európai Unió védjegyrendelete (7. cikk f) pont) kimondják, hogy közrendbe, illetve közerkölcsbe ütköző megjelöléseket nem lehet védjegyként bejegyeztetni. Vulgáris szexuális utalások védjegyeztetése esetén a közerkölcsbe, míg az önkényuralmi jelképek (mint a horogkereszt vagy az ötágú vörös csillag) védjegyként való használata esetében a közrendbe ütközés merül fel kizáró okként. A közrend a magyar bírói gyakorlat szerint az ország állami és alkotmányos berendezkedését, elveit jelenti.

Tény, hogy a Heineken számos vörös csillagot tartalmazó védjeggyel rendelkezik, sőt, egy európai uniós, sörökre bejegyzett védjegyük konkrétan egy nagy vörös csillag:

forrás: https://euipo.europa.eu/eSearch/#details/trademarks/015710304

Számos (mind uniós, mind magyarországi, nem csak sörökre, de például ruházatra is) bejegyzett védjegyük közül jó néhányban pedig legalábbis ott virít az ominózus szimbólum, például:

forrás: https://euipo.europa.eu/eSearch/#details/trademarks/W01016555

A kérdés tehát az, hogy ha a Csíki Sör (vagy bárki) úgy döntene, hogy azzal vág vissza a Heinekennek, hogy töröltetni próbálja akár a magyar, akár az európai uniós védjegyét, sikerrel járna-e? Terjedelmi okokból koncentráljunk most az elsőként említett EU védjegyre, tehát a sörökre bejegyzett vörös csillagra.

A korábbi hasonló jogesetek között kutatva találkozhatunk egy üggyel, amely meglehetősen hasonló ehhez. 2006-ben egy brit cég a szovjet címert szerette volna EU védjegyként bejegyeztetni, egyebek mellett ékszerekre, kitűzőkre, parfümökre és táskákra:

forrás: https://euipo.europa.eu/eSearch/#details/trademarks/005585898

Az ügy az EU védjegyhivatalától eljutott egészen a Bíróságig, és mindegyik fok elutasította a bejegyzési kérelmet, illetve a bejelentő érveit. Az elutasítás fő indoka az volt, hogy a szovjet címer közrendbe ütközőnek minősül egyes tagállamokban, melyek korábban szovjet megszállás alatt álltak. Nem számít tehát, hogy csak az Unió egy részére állnak fenn a bejegyzést kizáró okok; elegendő, ha azok egyetlen tagállamban állnak fenn. Mivel nem volt lehetőség közvélemény-kutatásra arról, hogy a volt szocialista országokban pontosan hogyan is tekintetnek a szovjet címerre, a közrendbe ütközés legfőbb bizonyítékaként Magyarország és Lettország jogszabályai szolgáltak. A korábbi magyar Btk. 269/A.§-a például a következőképpen rendelte büntetni a tiltott önkényuralmi jelkép használatát:

1987. évi. IV. tv. 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet

a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz;

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

A lett gyülekezési törvény pedig arról rendelkezik, hogy tüntetések és utcai felvonulások résztvevői számára tilos a korábbi szovjet és náci német címerek, zászlók, himnuszok és szimbólumok használata, akár stilizált formában is (11. cikk (5) pont), illetve a náci és kommunista ideológiák népszerűsítése is (10. cikk (2)). A konkrét ügyben az EU szerveinek álláspontja szerint a szovjet címer védjegyként való használata a bejelentő szándékától függetlenül nyíltan a szovjet ideológiára utalt, különösen, hogy kitűzőkre is be akarták jegyeztetni.

A kérdés tehát, hogy az EU hivatala elfogadná-e az erre a jogesetre való hivatkozást, amennyiben valaki azt állítja, hogy a Heineken sörökre bejegyzett vörös csillaga éppen úgy közrendbe ütközik, mint a kitűzőkre és táskákra bejegyezni kívánt szovjet címer? Mit válaszolna erre a Heineken?

Először is mondhatná azt, hogy a kommunista ideológia és a Heineken vörös csillaga közötti kapcsolat jóval távolibb. Valószínűleg hivatkozna arra, hogy ők már az 1890-es években használták a csillagot a címkéiken, és bár a vörös csillag nem csak szovjet kommunista, hanem munkásmozgalmi szimbólum is, ők még csak nem is a munkásmozgalomra, hanem a középkori alkimista szimbolikára utaltak vele.

Másrészt, a lett gyülekezési törvény csak tüntetésekre, és kifejezetten politikai indíttatású használatra vonatkozik, ezért a Heineken állíthatja, hogy nem valószínű, hogy az ő sörösüvegeit lóbálva tüntetne bárki is a kommunizmus mellett Lettországban. Ami a magyar szabályozást és jogi helyzetet illeti, ott a Heineken minden bizonnyal hivatkozna arra a tényre, hogy a magyar védjegyhivatal minden probléma nélkül bejegyezte a vörös csillagot is tartalmazó védjegyeiket, illetve a Fővárosi Bíróság még 1996-ban éttermekre bejegyezhetőnek talált egy „MARXIM” feliratú megjelölést, amelynek „A” betűje egy stilizált vörös csillagot ábrázolt. Ezek a döntések arra utalnak, hogy a problémás szimbólumok használata a magyar állam szerint elfogadható, amennyiben az nem politikai céllal történik.

A magyar Bíróság szerint ez oké

Ami azonban ezeknél fontosabb, a Heineken minden bizonnyal hivatkozna az Emberi Jogok Európai Bíróságának Vajnai kontra Magyarország ügyben hozott ítéletére, amely a szólásszabadság túlzott korlátozására hivatkozva elmarasztalta a magyar államot, kimondva, hogy egyes „szimbólumok viselése fájdalmat okoz… az áldozatoknak és családtagjaiknak, azonban… az ilyen érzések önmagukban nem elegendőek a szólásszabadság korlátozásához” (57.pont); illetve az ezt követően hozott alkotmánybírósági határozatra (4/2013. (II. 21.) AB határozat), amely a túlságosan széles tilalom miatt végül megsemmisítette a fenti Btk. rendelkezést. A jelenleg hatályos Btk.-ban a tiltott önkényuralmi jelképek használatának újrafogalmazott tényállása így szerepel – érdemes összevetni ezt a korábbi szövegezéssel:

Btk. 335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon

a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

Tehát jelenleg Magyarországon csak annyiban tilos az önkényuralmi jelképek használata, hogyha az a köznyugalom megzavarására (az áldozatok emberi méltóságának vagy kegyeleti jogának sérelmére) alkalmas. A Heineken pedig mondhatja azt, hogy az ő sörein látható vörös csillag, különösen a logó kontextusára tekintettel, nem alkalmas az áldozatok emberi méltóságának vagy kegyeleti jogainak sérelmére. (Valószínűleg nagyjából ezt az érvelést adnák elő akkor is, hogyha valaki nem az Európai Uniós, hanem a magyar védjegyeiket próbálná töröltetni.)

Ezzel szemben a Csíki Sör érvelhetne úgy, hogy nem helyezhetünk túl hangsúlyt a magyar szabályozásra, mivel az csupán a közrendbe ütközés bizonyítékát jelenti. Maga a tény lényeges, hogy több, korábban szovjet megszállás alatt álló tagállamban jogszabályok foglalkoznak a kérdéssel. Például Csehországban, ahol nincs külön szabály, amely a vörös csillag használatát tiltaná, a helyi védjegyhivatal elutasított már olyan védjegybejelentést, amely egy ötágú csillagban látható sarló-kalapács bejegyzésére irányult. A Csíki Sör elsősorban arra hivatkozhatna, és arról próbálhatná meggyőzni az EU szerveit, hogy a korábbi, szovjet címer védjegyként való bejegyzését elutasító döntésben kimondott elvek legnagyobb része a Heineken védjegyére is vonatkozik.

Összefoglalva tehát, lehet érveket találni arra, hogy a Heineken vörös csillaga közrendbe ütközik, de vannak érvek az ellenkező álláspont mellett is. Számunkra úgy tűnik, hogy legfeljebb ötven százalék az esély arra, hogy egy törlési kérelem sikeres lenne a Heineken nagy vörös csillag védjegye esetében, a többi védjegyénél pedig még ennél is kisebb.

Végezzünk még egy gondolatkísérletet! Tegyük fel, hogy valaki (akár a Csíki Sör, akár bárki más) úgy dönt, hogy parodizálni fogja a Heineken emblémáját, és zöld háttér előtt fehér betűkkel feltüntet egy nevet (mondjuk azt, hogy „TILTOTT SÖR”), amely fölé egy szvasztikát helyez. Tehát nem egy (negyvenöt fokban megdöntött) horogkeresztet, hanem egy klasszikus szvasztikát, azaz ázsiai vallási szimbólumot, azon az alapon, hogy ha a Heineken vörös csillaga nem a kommunizmusra utal, akkor ők sem a nácizmusból, hanem a például Japánban térképeken egyébként templomokat jelölő (bár ott is vitát kiváltó) jelzésből indulnak ki. Mi történne ebben az esetben? A válasz megint csak bizonytalan, valószínűleg attól függ, hogy az uniós tagállamok (különösen Ausztria és Németország) jogszabályai mennyire szigorúan tiltják a szvasztika használatát. Egyébként Malajziában korábban létezett füstölőkre bejegyzett, szvasztikát is ábrázoló védjegy, a dróthálókra használt indiai Swastika Brand logójáról nem is beszélve:

forrás: http://onlineip.myipo.gov.my/index.cfm?event=search.tm.details&id=M/073488

forrás: https://business.indiafilings.com/trademark/swastika-brand/299284

Mindenesetre a bejelentő elutasítás esetén érvelhetne úgy, hogy a joggyakorlat konzisztenciája érdekében, ha a Heineken kommunista ideológiát nem propagáló vörös csillaga bejegyezhető, akkor egy náci ideológiát nem propagáló szvasztikát tartalmazó ábra is lehet védjegy. A bejelentő mondhatná azt, hogy a vörös csillag ugyan elfogadottabb Nyugat-Európában, például számos befolyásos értelmiségi több értelemben szovjetbarát volt (hogy csak két példát mondjunk, a történész Eric Hobsbawm, vagy a filozófus Alexandre Kojève), ezzel szemben a nácizmus által használt szvasztika teljes mértékben elfogadhatatlanná vált a nagy nyilvánosság számára, azonban logikailag ettől még mindkettő ugyanaz a kategória, hiszen mindkettő totalitárius rendszerek szimbóluma volt. Egyébként azt, hogy a kettő azonosan kezelendő, a fenti alkotmánybírósági ítélet is fenntartotta: bár a kérelmező kifejezetten a vörös csillagra kérte a tilalom eltörlését, az Alkotmánybíróság az összes önkényuralmi jelképre vonatkozóan hozott határozatot.

A magunk részéről fogalmunk sincs, hogyan döntene az EU védjegyhivatala, illetve Bírósága a fenti esetekben. Nektek csak azt tudjuk javasolni, hogy tájékozódjatok a szellemi tulajdonvédelem formáiról, és ha védjegyet szeretnétek bejegyeztetni, lehetőleg olyan logót vagy nevet válasszatok, amely nem annyira ellentmondásos, és nem korbácsol fel annyi indulatot, mint a fentiek – elvégre a jó minőségű termékekre és szolgáltatásokra politikai ideológiától függetlenül mindenkinek szüksége van.

Ha további érdekességekre is kíváncsi vagy a szellemi tulajdonvédelem világából, kövess minket Facebookon, valamint olvasd el cikkünket:

• Trump jeges védjegyéről
• A legújabb elnöki autókról
• A meglepő szovjet találmányokról

Forrás: Védjegy blog

The post A CSÍKI SÖR VISSZAVÁG appeared first on Szögedöm.hu.

A Heineken elzárással büntetendő!

Hazánk hatályos büntető törvénykönyve 335.§-a alapján önkényuralmi jelkép használatáért az elkövető pénzbüntetéssel és elzárással büntetendő !
A Heineken tiltott önkényuralmi jelképével csaknem három évtizede tiporja a törvényes rendet. Büntetlenül!

A világ legnagyobb – százhúszmilliós – népirtását a vörös csillag nevében követték el !!!

Ha valakinek kétségei lennének, – a mai magyar törvények szerint – épp csak annyira bántó a vörös csillagos sör, mint pl. egy horogkeresztes ser. Képzeljük csak el, micsoda őrjöngés lenne, ha horogkereszttel ékesítené egy európai cég a termékét!

Forrás: http://freeblog.sodika.org/tags/voroscsillag/default.htm

Vajon meddig tűrné a magyar – és nem magyar – közvélemény az épp akkora súllyal tiltott SS-jelvény használatát egy nemzetközi sörterméken? Az internáci cenzúra egy napig nem hagyott volna létezni SS-jelvényes, vagy horogkeresztes sört az európai, vagy épp a magyar piacokon! Pontosan ez lett volna a teendője a süllyesztőbe való – tömeggyilkos jelképpel máig is provokáló – Heinekennel is!

A Magyar Kulturális Örökség alapítvány a magyar törvények érvényesítését és betartását követeli.
A rendszerváltás egyik fő vívmánya volt a tömeggyilkos önkényuralmi jelképek betiltása. Alapítványunk a tiltott önkényuralmi jelképeket viselő, valamint az azokat hirdető cégek betiltását indítványozza jelen hatályos törvényeink alapján. A törvényt legdurvábban sértő cég ma Magyarországon a Heineken. (Egy átlagos palackon három vörös csillag!)

A vörös csillag nevében elkövetett társadalmi bűntettek csak a tatárjárás és a törökdúlás mércéjével mérhetőek magyar történelmünkben.

Nem tűrhetjük tovább, hogy saját országunkban nyíltan terrorizáljanak bennünket.

Különösen nem, hogy a rendszerváltás során magyar gyárainkat messze értékén alul privatizáló külföldi kifektetők merjenek naponta népirtás jelképével jópofáskodni.

Amennyiben számtalanszor kihasznált és ellenünk fordított magyaros megbocsájtásunkban ez elzárástól eltekintünk is, úgy a pénzbírságok kirovásával méltán példát kell statuálni! A jogainkat tipró multik (nagyvárosnyi értékű) vagyonokat szivattyúztak ki az elmúlt évtizedekben fosztogatott hazánkból. Nemcsak a miénkből kell végre törleszteniük.
E bírságok ezermilliárdjaiból pedig a multik által kihalás szélére szorított – hajdan híres minőségű – magyar sörárpa megmentése és nemesítése, meg a minőségi magyar sör, a tisztes magyar kézműves söripar támogatandó.

Itt az idő végre a jogszolgáltatásra!

Ezt várja el tőlünk az Európai Unió is: Magyarország viselkedjen végre európai jogállamként!

A Heineken a törvény (Btk. 335.§-a) nevében azonnal elzárandó, betiltandó.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára, a 120 milliós holokauszt megemlékezésére, február 25.-ére – a jogtiprók és tömeggyilkos reklámjaik ellen – akár az európaiságunkhoz méltó jogi lépések is foganatosíthatóak.

A jogaira ébredő Polgári Magyar Társadalom
iránti
üdvözlettel:

Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapító

Szeged, 2017. Jégbontó (február) hava 12.-én

The post A Heineken elzárással büntetendő! appeared first on Szögedöm.hu.