MÁJUS 4. – SZENT FLÓRIÁN – A MAGYAR TŰZOLTÓK NAPJA

kenyeret nem sütöttek, a kovácsok sem dolgoztak, másutt viszont épp ezen a napon gyújtottak új tüzet, ősi módon: például két fadarab összedörzsölésével.

Florianus jelképes alak, akit azért hívott az egyház életre, hogy a május eleji pogány szokásokat általa is megkeresztelje. Neve „virágzót” jelent, s a római Flora istennőtől kapta, akinek egyhetes ünnepségsorozata épp Flórián-nap vigíliájával ért egykor véget. Legendája a 40 kereszténnyel a május 1-jei fordulópontra utal. Mártíromságának színteréül azért tehették meg Laureacumot, mert a városnév azt jelenti: „babérkoszorúval (ékesített)”. A babér pedig május olümposzi védnökének, Apollónnak szent növénye volt. Halálának módja a rómaiak májusi Argei ünnepének szokásából vezethető le, amikor is nádból, szalmából font bábokat hajítottak jelképes emberáldozatul a Tiberisbe. Ez a szokás a kiszehajtás

ókori előzménye is lehetett. Az argei-bábokat ugyanis március 17-én helyezték el alkalmi szentélyeikbe, olyan napon tehát, amelyre később virágvasárnap eshetett. Talán az sem véletlen, hogy az argei-bábok március 17-i fölszentelése és Flórián vértanúsága között 47 nap telik el. Flórián vízbe hajításának jelképi funkciója is megfelel a korábbi kiszehajtásénak. Ahogy a kisze a „40 napos” böjtöt jelképezi, úgy Flórián a húsvétot követő „virágos kedvű 40 nap” jelképe. Vértanúhalála e naptári ciklus szomorú végét jelzi (l. még „zöldember”). Flórián tűzzel való kapcsolata is összefügg a ciklusváltással. Az eddigiekben is láttuk, hogy a régi európai luniszoláris naptár határnapjai tűzújító, tűzszentelő ünnepek voltak. Az volt a gyertyaszentelő – Ágota – húshagyó kedd ünnepkör, az volt húsvét, s az volt a május 1. – Flórián ünnepkör is, mint ahogy az volt minden határnap az év további rendjében.

Jankovics Marcell :  Jelkép-kalendárium

Virágos „negyven” napok

( forrás: Jeles napok )

The post Szent Flórián – A magyar tűzoltók napja appeared first on Szögedöm.hu.

Jankovics Marcell Az ember tragédiája című animációs filmje

Az ember tragédiája animációs változata november 9-én érdemelte ki a mustra legjobbjának járó elismerést. A rendezvény az örmény rendezők munkáinak bemutatása mellett a világ legkiemelkedőbb animációinak megjelenítését is fontosnak tekinti – részletezte közleményük.
Az ember tragédiáját már számos helyen vetítették a világ különböző pontjain, a következő hetekben Kanadában, Lengyelországban és Portugáliában mutatják be.
A The New York Times kritikusa, Robert Ito a vasárnapi amerikai bemutató alkalmából megjegyezte: „ha valaki érdemes arra, hogy filmre vigye Magyarország legismertebb drámáját, akkor az Jankovics Marcell, az ország leghíresebb élő animációs filmese”.
Írásában kiemelte, hogy a tragédia mind a 15 színe más stílusban készült, a háromórás alkotásban egyik nagyszerű látványvilág követi a másikat. Számos valós történelmi szereplő és kulturális ikon bukkan fel, így látható Lenin, Sztálin, Hitler, de Mickey egér, Marilyn Monroe és a Beatles is. A drámai látomás nem mentes a haláltól és öldökléstől – tette hozzá a szerző.
Robert Ito méltatta a rendező életművét, megemlítve a nagysikerű János vitéz, Fehérlófia, Sisyphus és a Küzdők című díjnyertes alkotásait, valamint elemzte a Tragédia keletkezésének példátlanul hosszú történetét, az alkotás anyagi forrásainak előteremtéséhez szükséges hatalmas munkát.

(MTI)

The post Jankovics Marcell alkotása nyerte a jereváni animációsfilm-fesztivál fődíját appeared first on Szögedöm.hu.