Nem csak a fészkelőhelyek hiánya és a táplálkozó-területek leromlása veszélyezteti a kék vércsék költési sikerét Magyarországon, egyes vércsetelepeken a fészkek közelébe jutó ragadozók is súlyos károkat okozhatnak. A nyest szinte az egyetlen ragadozó, amelyik képes megközelíteni egy kék vércse fészket, és ott sikeresen legyűrni a költő pár ellenállását – közölte az MME.
A természetes körülmények között fészkelő madarakat kevésbé fenyegeti ez a veszély. A ragadozók a kék vércsék költését elősegítő mesterséges fészkekbe tudnak csak könnyen bejutni.
Az MME a 2012-ben indult LIFE+ programban vállalta, hogy megpróbál hatékony, de kíméletes ellenszert találni erre a problémára. A vizsgálatokhoz szükséges nyesteket a Szegedi Vadaspark területén helyezik el, és az állatkert munkatársai szakmai segítséget is nyújtanak a munkához. A kísérleti példányok elárvult nyestkölykök, amelyeket a lakosság hozott be a vadasparkba mentőközpontjába vagy egyéb állatvédelmi szervezethez. A kölykök minden valószínűség szerint elpusztultak volna, amennyiben nem kerülnek be az állatkertbe. A program során a szakemberek riasztó módszereket szeretnénk kidolgozni és tesztelni, így a kísérletek semmiféle maradandó kárt, fizikai sérülést nem okoznak a nyesteknek.
A kék vércse Magyarországon fokozottan védett, kis termetű – 30 centiméteres testhosszú – sólyomfaj. Tipikus síkvidéki madárfaj, bokrokkal, facsoportokkal tarkított síkságokon, erőszéleken fordul elő. Nyugati elterjedési határát jelenti Magyarország – az Alföld, főleg a Hortobágy jellegzetes fészkelő madara –, keletre egészen a Bajkál-tó régiójáig megtalálható. Afrika déli részén telel. Elsősorban rovarokkal, főleg szöcskékkel, sáskákkal és szitakötőkkel táplálkozik, de kisebb gerinceset is elejt.
A kék vércsék szívesen költenek a vetési varjú telepeiben, sőt, a megfigyelések szerint sikeresebben nevelik fel a fiókáikat egy ilyen fészektelepen, mint magányosan. A vetési varjúk száma is rohamosan fogy, hiszen a ma már védett madarat nem is olyan régen még mezőgazdasági kártevőként irtották, így számuk 255 ezer költő párról alig 35 ezerre csökkent. Valószínűleg az élőhely-vesztés mellett ez is szerepet játszik abban, hogy a kék vércsék száma folyamatosan csökken, 2005-ben 700-800 becsülték a Magyarországon költő párok számát.

The post Kék vércsék védelmében indult kutatási program Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A feltehetően a kedvezőtlen időjárás miatt legyengült hím kék vércsét Pusztaszeren találták, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őre vitte be vasárnap a Vadasparkba – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel. A szakember elmondta: gyakori, hogy ragadozó madarakat ápolnak a természetvédelmi mentőközpontban, kék vércsését is gondoztak már, de a kifejlett hím az első, amelyet visszaengedhetnek a természetbe.
A madár nem volt sérült, jó étvággyal fogyasztotta a gondozók által felkínált tücsköket és gyorsan erőre kapott. Állapota így már kevesebb mint egyhetes ápolás után lehetővé tette visszaengedését a természetbe.
A madarat a kék vércsék védelmében indított LIFE+ programmal együttműködve engedték szabadon. A kék vércse Magyarországon fokozottan védett, kis termetű – 30 centiméteres testhosszú – sólyomfaj. Tipikus síkvidéki madárfaj, bokrokkal, facsoportokkal tarkított síkságokon, erőszéleken fordul elő. Nyugati elterjedési határát jelenti Magyarország – az Alföld, főleg a Hortobágy jellegzetes fészkelő madara -, keletre egészen a Bajkál-tó régiójáig megtalálható. Afrika déli részén telel, elsősorban rovarokkal, főleg szöcskékkel, sáskákkal és szitakötőkkel táplálkozik, de kisebb gerincest is elejt.
A kék vércsék szívesen költenek a vetési varjú telepeiben, sőt, a megfigyelések szerint sikeresebben nevelik fel a fiókáikat egy ilyen fészektelepen, mint magányosan. A vetési varjúk száma is rohamosan fogy, hiszen a ma már védett madarat nem is olyan régen még mezőgazdasági kártevőként irtották, így számuk 255 ezer költőpárról alig 35 ezerre csökkent. Valószínűleg az élőhelyvesztés mellett ez is szerepet játszik abban, hogy a kék vércsék száma folyamatosan csökken, 2005-ben 700-800 becsülték a Magyarországon költő vércsepárok számát.
A ragadozó madár állománya oly mértékben csökken, hogy 2006-ban uniós támogatással komplex védelmi program indult a veszélyeztetett faj magyar és nyugat-romániai állományának növelése és hosszú távú fenntartása érdekében. Ez a program 2012 szeptemberétől egy újabb ötéves időszakkal folytatódik, amely a kék vércse megőrzését, a faj védelmét szolgáló területhasználati módszerek kidolgozását támogatja Magyarország és Szlovákia területén.

The post Meggyógyított kék vércsét engedtek szabadon Baks közelében appeared first on Szögedöm.hu.