Nekünk, csonkamagyaroknak csak ennyi maradt a kifosztott országunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk!
Aki nem emlékezik, az gyökértelen és elveszett…

A szovjet hadsereg hosszas előkészítés után 1943. január 12-én indította meg az Osztrogozsszk-Rosszos hadműveletet. A 40. szovjet hadsereg támadása az urivi és a sztorozsevojei hídfőkből való kitöréssel kezdődött.

A túlerő mértéke élőerőben 2,7:1, tüzérségben 5:1, páncélosokban 1,3:1. A hadművelet célja az Osztrogozsszk-Rosszos-vasútvonal fennhatóságának megszerzése volt.

A -30°C fokos hidegben, (a hadtest naplója -42 fokot rögzít) erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén (az urivi hídfőből kitörve déli irányban).

Az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a nagy hideg ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett.

A keleti front 1942 novembere és 1943 márciusa között…

A Don-kanyarban a magyar ifjúság virága veszett el. Ez a Magyar Holokauszt része.

Létező nemzetek filmekben, és emléknapi rendezvényeken emlékeznek nemzeti gyászaikra méltó kegyelettel.

Szívesen látnám már első magyar Don-filmünket e napon hitelesen!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

A fölmorzsolt magyar arculat (a magyar ifjúság színe-virágának) visszavonulását fedező 1. magyar páncéloshadosztálynak 10 nap után 500 katonája, 1 páncélosa és 1 rohamlövege maradt…
A repülőcsapatokat az ilovszkojei reptéren bekerítették, ezek eszközeik fölrobbantása után január 20-án gyalogharcban, súlyos veszteségek árán törtek ki nyugat felé. Csukás Kálmán repülő őrnagy, a repülők parancsnoka hősi halált halt.
A kitörést helyettese, Heppes Aladár százados vezette. Visszavonulás közben ezer lemaradt sebesültet mentettek meg a fagyhaláltól…

The post A Doni Vész – 1943. Förgeteg (január) hava 12.-én appeared first on Szögedöm.hu.