Vetélkedővel, koszorúzással és filmvetítéssel emlékezünk a kommunizmus áldozataira és a Szegedi Holokausztra.

Az érdeklődők megismerkedhetnek a Szegedi Fegyház és Börtön történetének legsötétebb időszakával. A II. világháború végén nyolc hónapon át a Vörös Hadsereg hadifogolytáboraként működött a büntetés végrehajtási intézet. Két évvel ezelőtt egy véletlen folytán derült ki, de azóta már igazolást nyert, hogy a Szegedi Fegyházban és Börtönben a megszállók tizenkétezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között az 5-600 fő befogadására alkalmas épületegyüttesben. A túlzsúfoltság és a higiénés helyzet miatt vérhas és tífuszjárvány tört ki a lágerben, amelynek következtében több mint háromezer német és magyar hadifogoly valamint málenkij robotra összegyűjtött civil személy vesztette itt életét. A Borbola Lilla újságíró, szerkesztő-riporter által diplomamunkaként elkészített film személyes dokumentumok visszaemlékezések és kutatók segítségével tárja fel az intézet történetének ezen időszakát.

A középiskolás korosztályt, a személyesen érintetteket és a kegyelettel emlékezőket egyaránt megszólítja az a rendezvénysorozat, amellyel a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Csongrád Megyei Önkormányzat közösen emlékezik a kommunizmus áldozataira.

A program ráirányítja a figyelmet a Csillag börtön múltjának kevéssé ismert időszakára, amikor hadifogolytáborként működtette a megszálló Vörös Hadsereg. Az itt elpusztított háromezer áldozatról csak néhány éve tud a történetkutatás.

Kilenc megyei középiskola nevezett arra a vetélkedőre, amelyet február elején hirdettek meg a szervezők. A helytörténetet középpontba helyező megmérettetés célja, hogy a fiatal korosztály jobban megismerje lakhelyének, megyéjének 1944 és 1989 közötti múltját. Tudásukról február 22-én, csütörtökön délután 14 órától, a Kormányhivatal épületében adhatnak számot, ahol különböző kreatív feladatokat kell megoldaniuk. A csapatok felkészülését segítette a Csongrád Megyei Önkormányzat által 2016-ban kiadott, „Szikra, láng, hamu” című kötet, amely Csongrád megye 1956-os szerepvállalását, forradalmi eseményeit gyűjti egybe, valamint a Kormányhivatal épületében, ifj. Komócsin Mihály pártvezér dolgozó szobájában kialakított „Pártkontroll – A szocialista közigazgatás Csongrád megyében” című tárlat is.

A versenyfeladatok megoldását háromfős zsűri értékeli:

• dr. Medgyesi Konstantin történész, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese,
• dr. Miklós Péter történész, főiskolai docens, az Emlékpont intézményvezetője, és
• Tóth Marcell történelemtanár, az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport tagja.

Az eredményhirdetésre február 25-én, az emléknapon kerül sor, a Csongrád Megyei Önkormányzat konferenciatermében, 15:30-kor. A győztesek egy budapesti kiránduláson vehetnek részt, melynek során látogatást tesznek a Terror Háza Múzeumban és az Országgyűlési Múzeumban.

Ezt követően, 16 órától tartja koszorúzással egybekötött megemlékezését a két szervezet. Kligl Sándor alkotásánál, a recski kőbányából származó kövekből álló, Glattfelder téri emlékműnél dr. Juhász Tünde, Csongrád megye kormánymegbízottja mond beszédet, majd koszorúk és mécsesek elhelyezésével emlékeznek a résztvevők a kommunizmus áldozataira. (A koszorúzási szándékot kérjük a 06 30 399 6728-as telefonszámon, február 23-a péntek, 12 óráig jelezzék a szervezetek!)  

Február 26-án a Kormányhivatal épületében egy nyilvános vetítésen és beszélgetésen ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Szegedi Fegyház és Börtön történetének legsötétebb időszakával. A II. világháború végén nyolc hónapon át a Vörös Hadsereg hadifogolytáboraként működött a büntetés végrehajtási intézet. Két évvel ezelőtt egy véletlen folytán derült ki, de azóta már igazolást nyert, hogy a Szegedi Fegyházban és Börtönben a megszállók tizenkétezer embert tartottak fogva embertelen körülmények között az 5-600 fő befogadására alkalmas épületegyüttesben. A túlzsúfoltság és a higiénés helyzet miatt vérhas és tífuszjárvány tört ki a lágerben, amelynek következtében több mint háromezer német és magyar hadifogoly valamint málenkij robotra összegyűjtött civil személy vesztette itt életét. A Borbola Lilla újságíró, szerkesztő-riporter által diplomamunkaként elkészített film személyes dokumentumok visszaemlékezések és kutatók segítségével tárja fel az intézet történetének ezen időszakát.

A filmvetítésre a kormányhivatali munkatársaknak szervezett Pro domo művelődési előadássorozat keretein belül kerül sor 14 órától, de az emléknapra tekintettel a rendezvény ezúttal nyilvános lesz.

The post A kommunizmus áldozataira emlékezünk Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

Kószó Péter alpolgármester a tárlatról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Emlékpont időszaki kiállítása a börtönök világa mellett az érdeklődők elé tárja „mindazt a gyalázatot, amely a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett diktatúrához társult”.
A szeptember közepéig látható tárlat – amely anyagát a tervek szerint az ország más városaiban, elsőként Szegeden is bemutatják – elsősorban a fiatalokkal ismerteti meg, milyen sötét fejezetei voltak a magyar történelemnek.
Vincze Gábor történész hangsúlyozta, hogy a börtönvilág akár a Rákosi-diktatúra metaforája is lehetne. Az ország minden részében kiépített internálótáborok már 1945-ben megteltek politikai okokból szabadságuktól megfosztottakkal, a népbíróságok pedig 1949-ig mintegy félszázezer vádlottat ítéltek börtönbüntetésre. A kiépülő kommunista diktatúra pedig újabb tízezreket küldött internálótáborba vagy börtönbe. 1948 és 1956 között ötszáz embert ítéltek halálra és végeztek ki, többségüket a fővárosban, de sokakat a szegedi Csillagbörtönben.
A kiállítás középpontjában egy rekonstruált zárka található, részben eredeti, a szegedi Csillagbörtönből származó tárgyakkal, zárkaajtóval, asztallal és stokival. A Rákosi-diktatúrában politikai okokból kivégzettekre pedig egy eredeti bitófa emlékeztet, amelyet a hetvenes években még használtak.

A tárlat nem csak az ötvenes évek büntetés-végrehajtásáról ad körképet, hanem felidézi azt is, ahogy Rákosi Mátyás a Csillagbörtönben raboskodott a harmincas években. Az előbb nyolc és fél évnyi, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt kommunista vezető kivételesen jó elbánásban részesült a Csillagban. Zárkája egész nap nyitva volt, szabadon járkált írnoki helye és a cella között. Időnként a politikai foglyokkal párttaggyűlést tartott és frakciózás címén kizárta azokat, akik kifogásolni merték, hogy a többiektől eltérően a csomagját nem osztotta meg a rabtársai között. Feltűnően sok pénze volt és ügyvédje útján állandó kapcsolatban volt Moszkvában lévő rokonaival. Rákosi Mátyás 1940. október végén egy államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, majd 1945 januárjában tért vissza Magyarországra.

(MTI)

The post Rákosi börtöneiről rendeztek kiállítást Hódmezővásárhelyen appeared first on Szögedöm.hu.

“Jómagam ságváris vagyok, kötődöm a névhez, mégis úgy gondolom, jobb, ha egy mondvacsinált kommunista hősről hosszú ideig nem nevezünk el gimnáziumot. Ebben a pillanatban két ország épít kommunizmust, Észak-Korea és Kuba, ezek pedig nem a mi mintaképeink. Ötven-száz év múlva ráadásul ezek sem fogják a kommunizmust építeni, és az emberek majd csak arra emlékeznek, hogy a kommunizmus egy véres, brutális diktatúra volt, aminek következtében körülbelül százmillióan haltak meg. Ha százmillió embert, százmillió hullát egymás mellé helyezünk, az kétszázmillió méter: ötször körbeéri a Földet az Egyenlítő mentén. Ennyien estek áldozatul a kommunizmusnak!
Hadd mondjak még egy példát: kétszázezer kilométerről van szó, mármost Szeged és Budapest távolsága mintegy kétszáz kilométer, tehát ha lepakolnánk a hullákat, akkor ezer sort tennének ki egy kilométer szélesen. Ekkora hullasort termelt a kommunizmus, ezt szabad szemmel az űrből is lehetne látni.

Szegedi Egyetemalapítók – jobbról elől Klébelsberg Kunó áll.

Világos, hogy a Ságvári néven előbb-utóbb változtatni kell. Megfontolandónak tartom a Klebelsberg Kuno elnevezését, hiszen ő mint kultuszminiszter, mint országgyűlési képviselő rengeteget tett Szegedért, a város díszpolgára, ráadásul mindössze 150 méterre van eltemetve a Hősök kapujától, melyet szintén ő álmodott meg.” – mondotta Bor Zsolt, szegedi akadémikus.

The post A kommunizmus hullái Budapest és Szeged közé terítve az űrből is láthatóak… appeared first on Szögedöm.hu.

A Csongrád Megyei Önkormányzat

tisztelettel meghívja Önt a

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

alkalmából

tartandó megemlékező eseményre

A vendégeket köszönti:

dr. Zakar Péter,

a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke

Megemlékező beszédet mond:

Bánhidy Vajk

történész,

az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanára

A megemlékezés időpontja:

2013. február 24. vasárnap 15 óra

Helyszíne:

Szeged, Glattfelder Gyula tér  

Közreműködik: Fazakas János előadóművész

A rendezvényt koszorúzás zárja  

Az eseményre Önt is várjuk! 

The post A kommunizmus áldozatainak napja appeared first on Szögedöm.hu.

Húszezer nevet tartalmazó adattár készítése indult el a jugoszláv kommunizmus áldozatairól.

Húszezer, a jugoszláviai kommunista uralom idején meggyilkolt személy adatait (név, foglalkozás, születés és elhalálozás ideje, ez utóbbi körülményei, illetve helyszíne) tartalmazó adatbázist hozott létre az a bizottság, amely az 1944. szeptember 12-e után meggyilkoltak eltitkolt sírjainak feltárására hoztak létre – jelentette a Vajdaság Ma hírújság.

A www.komisija1944.mpravde.gov.rs honlapon elindult az Áldozatok nyitott könyve projekt, amely egyedülálló Európában, de lehet, hogy a világon is. Ez egy olyan szoftver, amely révén területenként kereshető azon személyek neve, akik Jugoszláviában a kommunista rémuralom elszabadulása nyomán haltak erőszakos halált. Az ideiglenes nyilvántartásban szereplő 35 ezernél is több áldozatból eddig mintegy 20 ezernek az adatait vitték be az adattárba, s ezek a már említett szoftver segítségével kikereshetők – mondta dr. Srđan Cvetković, az állami bizottság titkára.
Az adattár (adatbázis) egyelőre csak cirill betűs verzióban érhető el. Ugyan miért is írnák le pl. magyar áldozatok nevét magyarul? Döbbenetes, hogy ennyi megkínzatás és elhallgatás után még ennyi sem jár a hazájukból, házaikból és véreikből is kiforgatott, túlélő magyaroknak!
Minden adat tartalmazza majd – ahogy ígérik – az adatforrást is, vagyis azok a polgárok, akik szeretnék megindítani hozzátartozójuk vagy ismerősük rehabilitálását, a honlapon keresztül juthatnak a legmegbízhatóbb információkhoz. Ez voltaképpen az egész tervezet (projektum) célja is, hogy legyen valamiféle „közszolgálat” ebben a vonatkozásban a rehabilitáció és a restitúció során, egy „nyitott könyv”, amelybe adatokat is lehet feltölteni, megváltoztatni, kijavítani újabb vagy más források alapján – magyarázta Srđan Cvetković.
A rendszer több mint 20 kategóriában képes elkészíteni a kért jelentést: terület, nemzeti(ségi) hovatartozás, politikai meggyőződés, elhalálozási idő, az áldozatok szociális helyzete, illetve más ismérvek alapján.
Mint Srđan Cvetković megjegyezte, a vállalkozás tető alá hozói tisztában vannak azzal, hogy munkájuk során óhatatlanul hibáznak, ellentmondásokba ütköznek, ezért lehetővé tették a polgárok számára, hogy a honlap tetején lévő „postaládán” keresztül közöljék észrevételeiket, illetve helyreigazításaikat. Így nem csak pontosabb lehet a nyilvántartás, de teljesebbé ki is egészülhet.

67 esztendeig tartották magukban fájdalmukat a – gyakran mindenükből kiforgatott – túlélők. Azt csak remélhetjük, hogy a hozzászólásaikat nem cenzúrázzák és azt különösen reméljük, hogy a hozzászólások nyomán nem indul el a bátor hozzátartozók és barátok iránti újabb hajtóvadászat. Ez lesz a Délvidéket ma is megszállása alatt tartó Szerbia vizsgamunkája az EU-csatlakozásához.

Az adattár elkészültével pedig végre déli szomszédaink szembe nézhetnek múltjukkal, elkészíthetik számvetésüket és a felelősök immár az áldozatok hozzátartozóinak – a holokauszttúlélőknek – teljeskörű kártérítésére is megtehetik méltó tétjeiket, az emlékmúzeumok létrehozására pedig bűnbánó javaslataikat.

Dr Sz L

http://www.vajma.info/cikk/tukor/4885/Huszezer-nevet-tartalmazo-adatbazis-a-kommunizmus-aldozatairol.html

Ajánlott olvasmány (rádiómelléklettel) : Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást

A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide!

The post Adattár a jugoszláv rémuralom áldozatairól appeared first on Szögedöm.hu.