A Magyar Környezeti Nevelők Egyesületének szakmai támogatásával elkészült decemberben az Ökosodj című környezeti nevelési brosúra. Gyerekek kezébe adva (10-18 évesek) kiváló segédeszköz lehet tanórákon, szakkörökön. Ingyen átvehető akár osztálynyi példányszám is irodájukban (valamint vidéki helyi csoportjaiknál), ill. letölthető honlapjukról.

A Budapesti Svéd Nagykövetség, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, valamint svéd vállalatok által támogatott Green Sweden 2011 programsorozat harmadik elemeként kezdik meg az „Ökosodj!” című kiadvány terjesztését.

A Green Sweden 2011 programsorozat célja, hogy minél szélesebb körnek mutassák meg a környezettudatosság, a zöld gondolkodásmód és a zöld megoldások fontosságát az élet különböző területein. Ennek egyik eszköze volt a „Fenntarthatóság zöld szemmel” konferencia júniusban, amikor az állami és a magánszféra szakértőinek és döntéshozóinak mutattak be olyan svéd példákat és megoldásokat, amelyek hozzájárulnak környezetünk hosszú távú védelméhez és a fenntartható jövőhöz.

Ezt követően adták át Magyarország első ökojátszóterét a Margitszigeten, Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködve. A játszótérnek fontos szerepe van az óvodás és kisiskolás gyerekek környezettudatossá nevelésében.

Programsorozatuk harmadik eleme a 10–18 éves korosztálynak mutatja be, hogyan lehetnek környezettudatosabbak az élet különböző területein. Az „Ökosodj!” című kiadványt 60 000 példányban juttatják el olyan iskoláknak, amelyek elkötelezték magukat a környezeti nevelés mellett.

A kiadvány segítségével szeretnék felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy már nekik is fontos szerepük van a környezet védelmében. Az a cél, hogy példákon keresztül megmutassák: az életük minden területén – az iskolában, otthon, szabadidőben – mindig van lehetőségük egy kicsivel környezetbarátabb módon élni. Segítségképpen olyan kérdéseket vetnek fel, olyan hiteket (vagy tévhiteket) elemznek, és olyan érdekességeket mutatnakk be, amelyekről sokan talán nem is gondolják, hogy egyáltalán vannak környezeti vonatkozásaik.

A Green Sweden Program résztvevőinek, valamint szakmai partnerüknek, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesületnek közös célja, hogy olyan kiegészítő eszközt adjon a pedagógusoknak, amelynek segítségével érdekesebbé, változatosabbá tudják tenni a tanórákat.

A Green Sweden Program fő partnerei az Electrolux, az Ericsson, és a HAGS, további partnerei a Kinnarps, a Metropol, a Skanska, a SAAB, valamint a Tetra Pak és az ABB svéd vállalatok.

A kiadvány letölthető a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület honlapjáról: www.mkne.hu, valamint személyesen beszerezhető az egyesület irodájában (1113 Budapest, Zsombolyai utca 6.), illetve vidéki helyi csoportjainál (Pécs, Debrecen, Nagykanizsa, Hódmezővásárhely – a címek megtalálhatók a honlapon). Ingyenes kiadvány. Jó lenne, ha minél több érdeklődő kolléga kezébe eljutna. Számtalan ötletet tartalmaz, tevékenységre ösztönzi a tanulókat, kutatásra buzdít. Minden ökoiskola, minden zöldülni kívánó iskola figyelmébe ajánlják, hogy együtt „ökosodjunk”.

Forrás: MKNE

The post Ökosodj! appeared first on Szögedöm.hu.

A kaliforniai Johnson családról a fölvilágosultabb amerikai sajtóban már sokan cikkeznek. A családanya egy rovatot (blogot) is vezet arról, hogyan is vezetik ezt a bizonyos „zero waste”, vagyis „nulla hulla(dék)” háztartást. Talán legrövidebben így foglalhatjuk össze: Ésszerűen!

A jelszavuk és jelmondatuk:

Utasítsd vissza, csökkentsd, használd újra, hasznosítsd újra és korhaszd! És csakis ebben a sorrendben… 

Bea akcentusa alapján európainak, sőt talán németnek tűnik! Így már persze érthetőbb a dolog. Ezek a máig lenácizott németek bizony a háztartásban is precízek. Lenyűgöző a tisztaság is… Ha egyszer véget vetnek a pazarlásnak, akkor beindul az szenny-Endlözung.

http://www.youtube.com/watch?v=ZQiqHgE0h3U&list=PLbg2mPcZhONY7C1L9JkoUxWcvxC9NMIQ2

De lássuk csak, hogyan is kezdődött! Amikor néhány éve új házba költöztek, az átmeneti időszakban egy kisebb lakásban laktak, a költözéskor pedig megdöbbenve tapasztalták, hogy mennyi fölösleges holmijuk van. Átböngésztek mindent és megállapították, hogy a háztartási javaik 80%-ára valójában nincs is szükségük. Ekkor döntöttek úgy, hogy attól kezdve tudatosan figyelni fognak arra, hogy új házukat ne árasszák el szeméttel. Innen pedig már csak egy nagyobbacska lépés volt a „nulla hulladék” háztartás terve.

Bea Johnson először is teljesen száműzte a műanyag zacskókat a bevásárlásokból. De a háztartásból is. Újrahasznosítható táskákat szereztek, zöldségeshez, boltba, piacra is csak azzal mentek. Milyen régen is volt, amikor londoni luxusáruház tápai gyékényszatyrokat rendelt, hogy vásárlóinak azzal kedveskedjen… Igazán itt lenne már az ideje e szép szokást föleleveníteni. Tápé is megélne újra a hagyományaiból…

Bea Johnson ezek után beszerzett kisebb-nagyobb csatos üvegeket, így kimérve ezekben az üvegekben veszi meg a vajat, sajtot és húst is, az otthonában is külön üvegekben tárolja ezeket. A zöldségeket a hűtőben sem (műanyag) zacskókban tárolja, hanem szövet szütyőkben (zsákocskákban). A bevásárlásokat nem napi szintén intézik, hanem hetente egy alkalommal járják végig a már bevált a kis és nagykereket. A lisztet, cukrot, kakaót, és a rágcsálni való magokat is kisebb-nagyobb zsákokban kimérve szállítják haza és otthon üvegeikben tárolják azokat.

Új lakhelyüket úgy választották, hogy elérhető közelségben legyen a piac, az iskola, sőt még a mozi is, így hétköznapokon nincs szükségük füstpöfetre, kocsira. Azt viszont belátják, hogy kirándulásokra, nyaralásra nem tudják nélkülözni a járgányt.

Két iskolás fiúk van, akiknek a ruhatára idényenként 4 nadrágból, 8 ingből, 1 hálóruhából, 1 szabadidős összeállításból és alsóruházatból áll. (Persze Kaliforniában kicsit egyszerűbb az öltözködés az éghajlat miatt, de ettől függetlenül könnyű elképzelni, hogy Amerikában a szegényebb családok is jóval többet költenek a ruhatárukra). Természetesen a felnőtteknek is korlátozott számú ruha áll a tárban. Bea évente 2 alkalommal vásárol, főleg használt ruhákat.

A családfő szerint a gyerekek is teljesen elfogadták ezt az életstílust, számukra is elfogadható, hogy minőségi és tartós játékokat kapjanak. Amit meg kinőnek, azt mindig tovább ajándékozzák.

Persze sokan azzal uszítanak ellenük, hogy ez a fajta életmód nagyon sok pénzt és szabadidőt igényel, de Bea Johnson állítja, hogy egyik sem igaz, csak jó szervezés kérdése az egész.

Kizárólag olcsó mosószódát, ecetet, mosható törlőkendőt használnak a takarításra, nem használnak vegyszereket sem a fürdőszobában, sem a konyhában. Még a szépségápolásra szánt termékeket is kis üvegekben tárolják, nem pedig műanyag flakonokban és természetesen szappanokat használnak. Olyan apróságokra is figyelnek, mint a törlővatta, ami szintén nem eldobható, hanem kimosható és újrahasznosítható. A fogkeféjük sem műanyag, hanem lebomló anyagból készült. Az már magától értetődik, hogy az ételmaradékot természetesen korhasztják (idegen szóval erőlködve: komposztálják).

Bár az USA-ban, főleg Kaliforniában  könnyebb olyan áruházakat találni, ahol lehet nagy tételben egészséges, természetes azaz „bio” (angolkodva „organikus”) élelmiszereket vásárolni, de a kísértés is nagyobb, hiszen az átlag-amerikai életstílus maga a kérkedő herdálás.

Bea tanácsait olvasgatva jónéhány dolog csonkországunkban, de még roncs-Magyarországon is kivitelezhetőnek tűnik.
A zacsimentesség nem reménytelen dolog. Igazán csak szándék kérdése.
Mindenkori természetes friss áruhoz kiskertjeink, őstermelőink és piacaink is vannak még…

No meg itt van például a friss hal, meg a hagyományos tartósítás ajánlata is.

Az öregebbje még dobóhállózni is megtanítja a család ifjait! Hajdan ez a legtermészetesebb dolog volt Szegeden (is)…

Tápai Antal „Hállóvető” szobrának Somogyi Könyvtárban kiállított apraja. Ezt ma csak a könyvtárjáró könyvmolyok csodálhatják…
Ahelyett, hogy a Város közterén, történelmi főterén, a Hal téren állana…

Lásd: Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

De hogyan is csinálják ezt ma Ámerikában?

Az „öncsövező”-n (youtube-on) található egy riport is róluk:

A pácolt hering alapjai – kezdve a vetőhállónál…

Bea Johnson vallja, hogy a legnagyobb ellensége az a sok reklámszennyanyag, amit nap mint nap kéretlenül is a postaládájukba tuszkolnak. Hiába próbálta lemondani, visszautasítani, letiltani, hatóságokhoz fordulni, ez ellen egyelőre nem tud mit tenni. Ő bár nem mondja ki, de ez az igazi terror: Mammon terrora!

A család elszánt példamutatással  igyekszik bizonyítani, hogy nem a korlátlan fogyasztói felhalmozás vezet a boldog és kiegyensúlyozott élethez. Akadnak követőik, akadnak persze műveletlen, köpködő kritikusaik is, de súlyos tény marad, hogy egy átlag nyugati ember évente fél tonna háztartási szemetet termel, míg ők csak pár maroknyit.

Ha végre megvalósulna „a szennyező fizet” elv az adóz(tat)ásban, akkor szépen eltűnnének a Földünket herdálók, és megszaporodnának a Földünket kímélők… Ha a hulladék termelése és a szennyezés mértéke alapján is mérnék a polgár értékét, akkor valóban nevezhetné magát végre „fejlett”-nek a nyugat.

Dr Sz L

Forrás:

Zero Waste Home

Seasonal Recipe: Pickled Herring … A pácolt hering alapjai…

zoldbazar.blog.hu

Ajánlott még: Hállóvető

The post A család, amely nem termel szemetet appeared first on Szögedöm.hu.

Erdélyi Evelin elmondta, hogy a világszintű felmérésben (UI Green Metric Ranking of World Universities 2012) az idén 215 egyetem vett részt.
Hozzátette, hogy a szegedi intézmény 52. helye folyamatos fejlődést mutat, hiszen a rangsorban mögötte maradt egyetemek aránya a 2010-es 43 százalékhoz képest 76 százalékra emelkedett. Az európai résztvevők 82 százalékát körözte le az SZTE, ezzel a kontinensen a 15. helyet érte el.
Az igazgató hangsúlyozta: az elmúlt évek beruházásai jelentősen hozzájárultak az eredményhez, a környezetbarát energiafelhasználás mellett jelentős, hogy az oktatásban is megjelent a környezettudatosság, ami fontos pontokat hozott az intézménynek.     A felmérés hat témát ölel fel: zöldstatisztika, energia és klímaváltozás, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, közlekedés, oktatás.     A szakember úgy véli, a felmérés jó visszajelzés az egyetem fejlődésére. Emellett szeretnének példát mutatni a többi magyar egyetemnek, hogy azok is csatlakozzanak a megmérettetéshez. Ennek is van már hatása, hiszen tavalyelőtt még csak az SZTE tett eleget a felkérésnek, azóta azonban három másik intézmény is. (A Debreceni Egyetem a 92., az Óbudai Egyetem a 194., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 206. helyre került.)     Majó Zoltán gazdasági és műszaki főigazgató a felmérést segítő tényezők között említette a közelmúltban megvalósult beruházásokat, ezeket már eleve a „zöldítés” jegyében tervezték. Így készült a mérnöki kar épülete, valamint a Dóm téri épületegyüttes is, amely alatt hőkutakat helyeztek el, ezek a geotermikus energiát felhasználva télen fűtik, nyáron hűtik az intézményeket. Az elosztott naperőműpark megvalósítására pedig 680 millió forintot nyert el az egyetem, ennek keretében olyan rendszert telepítettek a lapostetős épületekre, amelyekkel már áramot is tudnak termelni.     A gazdasági és műszaki főigazgató kiemelte: a jövőben a cél az, hogy lehetőség szerint az eddig elért eredményeket, a felhasznált energiaszintet meg tudják tartani. Ezt kisebb beruházásokkal, felújításokkal, ésszerűsítésekkel próbálják segíteni.
A felmérést az Indonéz Egyetem indította el 2010-ben, ennek célja az volt, hogy felállítsák a világ egyetemeinek „zöldmérőszámokon” alapuló rangsorát. Akkor egy világrangsorból választották ki az egyetemeket, amelyek felkérés alapján válaszolhattak a kérdőívekre, később azonban már bárki csatlakozhatott. A felmérésben 2010-ben 34 ország mintegy 100 egyeteme, 2012-ben már 49 ország 215 egyeteme vett részt.

The post Továbbra is az SZTE Magyarország „legzöldebb” egyeteme appeared first on Szögedöm.hu.

2015-ig kell kiépülnie az úgynevezett „házhoz menős” szelektív gyűjtésnek, amikor is a szemétszállítók közvetlenül a házaktól, társasházaktól viszik el a válogatott hulladékot.

A gyűjtési arányok növelése érdekében növekszik az állami szerepvállalás a szemétszállításban. Mint a Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) megtudtuk: ez azt jelenti, hogy a jövőben is az önkormányzatok kötik meg a szerződést a szemétszállítókkal, de ezek közül a magántársaságok csak úgy maradhatnak fenn, ha megszerzik az úgynevezett közszolgáltatási engedélyt.

Az országban jelenleg jelentős eltérések vannak a szemétdíjakban. Vannak szolgáltatók, melyek figyelembe veszik a hulladék mennyiségét is, de van, ahol csak egytényezős az árszabás, függetlenül a szemét mennyiségétől. A VM közlése szerint a jövőben ezt egy központi árszabályozás váltja fel, de ennek mértékét a végrehajtási rendeletben határozzák majd meg. Emellett minden szolgáltatónak kötelező lesz a jövőben ingyenesen biztosítani kisebb méretű kukákat is a lakosság számára.

Az is biztosnak tűnik, hogy a jövőben megéri majd a háztartásoknak különválogatni a hulladékot. A szolgáltató ugyanis a megfelelően szelektált hulladékok bizonyos típusait jó áron értékesítheti, az így befolyó összeg pedig akár fedezheti is a szállítás költségét, amit így nem a lakosoknak kell megfizetniük. Erre persze csak ott lesz lehetőség, ahol a közelben működik valamilyen feldolgozó üzem, ahová gazdaságosan el tudja juttatni a szemetet a közszolgáltató.

Forrás: metropol.hu

The post Kötelező lesz a szelektív hulladékgyűjtés appeared first on Szögedöm.hu.

The post A Komposztálás Ünnepnapja – felhívás appeared first on Szögedöm.hu.

Országh József egyetemi tanár kutatásai szerint mivel a nagy elvezető- és tisztító rendszerek egy helyre gyűjtik a szennyeződéseket, jóval nagyobb koncentrációban találkozik a szennyvíz a talajjal, ezért még akkor is nagyobb kárt okoz, ha azt tisztítják. Az egyetemi tanár Belgiumban kutatja a témát. Kísérletei szerint a talaj képes lebontani a különböző  kémiai anyagokat (szappan, só, benzol-származékok), ha azok csak kis mennyiségben kerülnek a talajba. Szerinte olyan derítőket kellene építeni a háztartásokban, amelyek a fekáliát nem engedik elszivárogni a talajba, így a a vízbázisra nem jelenthet veszélyt. Az úgynevezett szürke vizet (a fürdésnél, mosásnál, mosogatásnál használt) pedig egyszerűen szét kellene teríteni a földön. Körültekintőnek kell persze lenni, hiszen például a hypot és a hasonló vegyszereket tartalmazó anyagok nagy mennyiségben környezetszennyezők.

A mórahalmi ETIK- ben szervezett fórumon ott volt Lábdi Jenő, az ATIKÖVIZIG munkatársa, aki mint magánember szólalt fel. A mártélyi holtág példáját említve cáfolta Országh elméletét, és felhívta a figyelmet a magyar talajszerkezeti sajátosságokra, főként az alföldi homokos talajra. Azt is megemlítette, hogy Mártélyon pont a csatornázatlanság, illetve a derítők tartalmának talajba szivárgása okozott nagy problémákat.
A Belgiumban élő professzor szerint meg kell vizsgálni a vízügyi szakember felvetéseit, de nem tágított abbeli véleményétől, hogy a hatalmas szennyvízelvezető és tisztító rendszerek fenntarthatatlanok és költségesek. Megismételte, hogy a derítőket úgy kell megépíteni, hogy a fekete vizet (pl. a fekáliát) hermetikusan el kell zárni, de ez még mindig kisebb költséggel jár, mint a csatorna rendszerek kiépítése.

A teremben jelen volt több helyi, térségbeli polgármester is. Közülük többen a településén éppen ezekben a hónapokban zajlik a csatornaberuházás pályázati levezénylése, több helyen a közbeszerzéseket írják ki. A kis falvakban a lakosok számára igen nagy terhet jelent a csatornázás, hiszen jóval még a hálózat elkészülte előtt portánként 140-150 ezer forintot kell befizetni, hogy az önkormányzat fizetni tudja a pályázathoz szükséges önerőt. Ha valakinek nem állt módjában befizetni ekkora összeget, akkor részletekben köteles azt éveken keresztül, a csatorna elkészülte után annak díjával együtt fizetni, ami havi több ezer forintot is jelenthet. Az építésre létrejött társulásokba kötelező volt belépni, ha valaki nem fizette a hozzájárulást, következett a végrehajtás. Üllésen volt olyan eset, amikor egy házaspár nyugdíjából vonták a részleteket. Február elsejétől a 120 forintos környezetterhelési díj tízszeresét kell fizetni, ha valaki a már elkészült rendszerre nem kötött rá.
Ez tehát azt jelenti, hogy kényszerítő eszközöket is bevetettek a csatorna kiépítéséhez, az elkészült rendszerhez való csatlakozáshoz. A bordányi polgármester a fórumon azt mondta: ha a professzor állításai igazak, akkor sem tud már változtatni a döntésen: tehát a csatorna a településen megépül. Szerinte itt már kormányzati intézkedésre is szükség lehet. A professzor válaszul elmondta, hogy évek óta bombázza a magyar szakhatóságokat és minisztériumokat is, válasz nem érkezik.

Országh beszélt az ivóvíz minőségének javításáról is. Mint ismert, ez a program a Dél-Alföldön több mint 60 milliárd forintba került, és annak idején nagy ellenállást váltott ki a települések vezetőinek körében. Többek szerint egyedileg olcsóbban megúszták volna az önkormányzatok a beruházást. Az építkezés önmagában is drága, de a beruházás elkészülte után még a a vízdíj is emelkedhet. Az árak elszabadulásának most határt szab a hatósági ár bevezetése, de mindenképpen emelkedni fog. Országh professzor is az olcsóbb, egyedi megoldásokat tartja célravezetőnek, hiszen nem egyforma a szennyezettség mértéke, nem egyformák a talajszerkezeti viszonyok.
Az, hogy nem hallgattak szakértőkre gőzerővel mutyuló elöljáróink, egyáltalán nem meglepő. Ha nincs nagyberuházás, nincs nagy jutalék! A Nagy Beruházás idején a házi biobudik fölvetésére is csak harsogó hahota volt a válasz.

Felvetésünkre, hogy nem eső után köpönyeg-e a csatornák ellen indított akció, a professzor úr azt válaszolta, hogy néhány európai országban, köztük Franciaországban, már megkezdték a csatornák „visszabontására” készített tervek kidolgozását.

(Szlavkovits)

ETIK

Ajánlott olvasmány még (angolul):

The Humanure Handbook

by Joseph Jenkins

A Guide to Composting Human Manure

DOWNLOAD THIRD EDITION PDF

The post Kell-e nekünk csatorna? appeared first on Szögedöm.hu.