A Levegő Munkacsoport 2012. szeptember 14-i közleményében kétkedését fejezte ki a Kulturális Örökségvédelem Hivatal (KÖH) megszüntetésének megalapozottságával kapcsolatban, és levelet írt L. Simon László kulturális államtitkárnak. Október végén megjött a válasz, amely egyebek mellett a következőket tartalmazza:

„A Kormány 266/2012. (IX.18.) számú rendeletében foglaltaknak megfelelően megszűnik az építésügyi hivatalok és Kulturális Örökségvédelem Hivatal működésében fennálló párhuzam, az összevonás tehát elsősorban az egyszerűsítés jegyében történik. Ügyfél-centrikus, hatékony, a kor elvárásainak megfelelő közigazgatás kiépítése a Kormány célja, ezt pedig könnyebb elérni úgy, ha nem két szerv osztozik az építésügyi és az ehhez szervesen kapcsolódó kulturális örökségvédelmi feladatokon. Ez nem jelenti azt, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembergárdája elveszne, hiszen az általuk birtokolt szaktudás a jövőben is nélkülözhetetlen lesz a Magyar Állam számára. A Hivatal szakembereinek egy részea Belügyminisztériumhoz, másik része a kormányhivatalokhoz, valamint a most felálló Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központhoz kerül át. A Kulturális Örökségvédelem Hivatal tevékenysége során felhalmozott tudás tehát korántsem szóródik szét.” (kiemelés tőlem, B.E.)

A műemlékvédelem buktatóiról hetek óta írnak neves szakemberek ( többek között a Magyar Nemzet Vitafórumára), felhívva a figyelmet a kulturális örökségeinket veszélyeztető anomáliákra.

Mi itt csak a válaszlevél idézett bekezdésével kapcsolatban teszünk fel kérdéseket.

Az összevonás igénye nem új, az építési szektor hosszú ideje szorgalmazza egy építésügyi tárca (újbóli) létrehozását, mivel jelenleg öt minisztérium között oszlanak meg az építést érintő ügyekkel kapcsolatos hatáskörök. A mostani összevonás azonban nem a szakmai szempontok megerősítését szolgálja. Figyelmen kívül hagyja, hogy egyre összetettebb világunkban az épületek is sokfajta részismeretet, számos tapasztalt szakember eltérő tudását kívánják meg. Az egyszerűsítés tehát komoly értékvesztéssel fog járni.

Az ügyfél-centrikus, hatékony közigazgatás kiépítését valóban könnyebb elérni, ha nincsenek fékek (azaz szakmai szempontokat védő és ehhez jogi eszközökkel is bíró hozzáértők). De hogy ez lenne a kor elvárása, arról egyáltalán nem vagyunk meggyőződve. A civil szervezetek, a lakosság, nemzetközi bizottságok számos esetben tiltakoznak a pillanatnyi üzleti hasznot előtérbe helyező rombolások, a kulturális örökségeink szakszerűtlen felújítása vagy még rosszabb esetben a megsemmisítése ellen. Vajon ők nem a mai kor elvárásait kérik számon?

A Magyar Állam, de különösen az itt élők és a jövő nemzedékek számára hatalmas veszteség lenne a KÖH-ben felhalmozódott szaktudás elvesztése. A KÖH szakembergárdájának szétszórása három szervezethez, amelyek közül az egyik még fel sem állt(!), nem azt jelzi, hogy az államtitkárság is komolyan aggódna kulturális örökségünk jövőjéért, a szakszerűség megőrzéséért.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Forrás: levego.hu

The post Miért kellett megszüntetni a Kulturális Örökségvédelemi Hivatalt? appeared first on Szögedöm.hu.

„A Magyar Régész Szövetség Elnöksége megdöbbenve értesült arról a kormánydöntésről, amely meg kívánja szüntetni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, és jelenlegi információink szerint funkcióit a Belügyminisztérium, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma között osztaná fel” – áll a szervezet vezetése által kiadott állásfoglalásban.
Mint hangsúlyozzák, ezzel a lépéssel véget érne a magyar műemlékügy önálló szervezetének több mint 130 éves története és végveszélybe kerülnének az elmúlt időszakban egyre kiszolgáltatottabbá vált hazai régészeti lelőhelyek. Párhuzamosan ezzel a folyamattal zajlik a magyar múzeumok „ellehetetlenítése” is, ami számos értékes gyűjtemény bezárásához vezethet – vélekednek.
A KÖH megszüntetéséről szóló döntés átgondolt stratégia nélkül, a szakmai előkészítés teljes hiányában született meg, a régész szövetség is csak a sajtóból értesült a hírről – mondta az MTI-nek pénteken az MRSZ elnöke. Lassányi Gábor hangsúlyozta: bárhogy is strukturálják át az örökségvédelmet, az mindenképpen szomorú üzenet, hogy a KÖH-öt mint csúcsszervet megszüntetik.
Mint emlékeztetett, az örökségvédelmi törvény tavaly kétszer is módosult, amit mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai szervezetek erőteljesen kifogásoltak, mondván: a változások igen negatív hatással járnak a régészeti örökség védelmére. Ezt követően a KÖH-től elvonták az építéshatósági jogkört, majd rövidesen megszűnik maga a hivatal is – tette hozzá.
Az MRSZ közleménye a döntés jelentős veszteségekkel járó következményei között megemlíti, hogy megszűnhet az örökségvédelem szakmai ellenőrzésének lehetősége. A régészeti lelőhelyek felügyeletét, védetté nyilvánítását és még számos örökségvédelmi funkciót ugyanis másodfokon a KÖH látta el, míg az ásatási engedélyeket az Ásatási Bizottság javaslatára adta ki a hivatal.
Mint a dokumentum kiemeli, a KÖH számos alkalommal „ellensúlyi szerepet” töltött be egyéb, nem feltétlenül a nemzeti örökség megőrzését szem előtt tartó érdekekkel szemben.
Komoly veszélynek látszik az MRSZ szerint az is, hogy a minisztériumok tisztségviselői a műemlékek és a régészeti emlékek védelmét megfelelő felkészültség hiányában nem fogják tudni ellátni, illetve a nemzeti örökség megőrzésének hosszú távú érdekeit könnyen felülírhatják majd rövidtávú politikai és gazdasági érdekek.
A KÖH, illetve jogelődjei a 19. század második felétől egyedülálló adatbázisokat építettek ki, ezek az adatok azonban a kormánydöntés áldozatául eshetnek. Veszteséget jelenthet az is, hogy utcára kerülhetnek értékes szakmai tudást és tapasztalatot felhalmozott szakemberek, akik eddig műemlékeink és régészeti lelőhelyeink épségét vigyázták – figyelmeztet az MRSZ.
„Nem vitatható, hogy a magyar nemzeti kulturális örökség intézményei racionálisabban és logikusabban is működtethetők. Ennek eléréséhez azonban nem a nagy múltú szervezetek előkészítetlen, megalapozatlan jövőképet előrevetítő megszüntetése, hanem a szakmai-politikai-gazdasági szereplők közös, józan és ésszerű helyzetfelmérése, gondolkodása és döntés-előkészítő munkája szükséges” – zárul a Magyar Régész Szövetség közleménye.

The post A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetése ellen tiltakozik a Magyar Régész Szövetség appeared first on Szögedöm.hu.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) feladatköre nem szűnik meg, a háttérintézményt átszervezik, de az intézményesített örökségvédelem nincs veszélyben Magyarországon – hangsúlyozta L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára egy siófoki konferencia után rendezett sajtótájékoztatón.

Kiemelte: a kormány arról döntött, hogy átszervezi a hivatalt. Azokat a jogköröket, amelyek az építészeti és régészeti engedélyezéssel kapcsolatosak, áthelyezik első fokon a járási kormányhivatalokba, másodfokon a megyei kormányhivatalokba. Az átmeneti időszakban (október 1. és december 31. között), a járások felállásáig az első fokú hatósági feladatokat a megyei kormányhivatalok, a másodfokúakat a Fővárosi Kormányhivatal látja el.
Mint elhangzott, a szándék az, hogy a hatósági engedélyeztetés felgyorsuljon, így a jövőben minden engedélyeztetés a kormányhivatalokon keresztül fog történni.     „Mindez nem jelenti azt, hogy az intézményesített örökségvédelem Magyarországon veszélybe kerülne. A KÖH elnevezés eltűnik ugyan, de két háttérintézmény összevonásával létrejön egy új, nagy háttérintézmény. A jövőben a nem szorosan az építésügyhöz vagy a régészeti feltárásokhoz tartozó hatósági ügyeket a két intézmény jogutódjaként létrejövő háttérintézmény fogja kezelni” – tette hozzá L. Simon László, aki az összeolvadásban, átszervezésben érintett háttérintézményekről nem nyilatkozott.
Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt években a fejlesztések lelassultak, a KÖH pedig nem volt képes a műemlékeket megóvni. „A műemlékek felújítását sokszor nem segítették, hanem akadályozták” – fogalmazott.     L. Simon László közölte: a három hónapos átmeneti időszak alkalmas arra, hogy a kormány szándékait szakszerűen és pontosan végrehajtsák, zökkenőmentes legyen az átalakulás.
Jelezte ugyanakkor, hogy több szervezeti átalakítás lesz október 1-től. Példaként a Magyar Művelődési Intézet mellett működő képzőművészeti lektorátust említette, amely „nem jó helyen volt eddig”. „Az átszervezések nem járnak elbocsátásokkal” – jegyezte meg az államtitkár.

The post L. Simon László: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladatköre nem szűnik meg appeared first on Szögedöm.hu.

Hammerstein Judit azt mondta, hogy az államtitkárság a kormányhatározat közzétételét követően ad információt az ügyben. Az információt az Index közölte, a hivatal megszűnésének tényét a KÖH-höz közel álló források az MTI-nek megerősítették. Az MTI megkeresésére a KÖH-ben nem nyilatkoztak az ügyről.
A portál információi szerint a döntést a jövő héten jelentik be. Az Index kormányzati körökből szerzett értesülései szerint a keddi kormányülésen döntöttek a KÖH megszüntetéséről. Az írás szerint a munkatársak egy része az Emberi Erőforrások Minisztériumához, másik része a Belügyminisztériumhoz kerül, sokaknak azonban felmondanának.
A hivatal feladata a műemlékek felkutatása és védelme, ezen belül például, hogy ellenőrizze: a beruházások az örökségvédelmi törvénynek megfelelően történnek-e. Az Index információi szerint ez a tevékenység szúrta a szemét ingatlan-befektetőknek és önkormányzatok vezetőinek, amely a szervezet két éve tartó leépítéséhez, majd mostani megszüntetéséhez vezetett. Az írás szerint nehézséget jelentettek a KÖH régészeti feltárásai, amelyeket kötelezően kellett elvégezni a régészeti lelőhelyeken tervezett beruházásoknál. A portál úgy tudja, hogy legutóbb kormányzati szinten okozott problémát a kecskeméti Mercedes-gyár építésének helyszínén végrehajtandó régészeti feltárás. A megyei múzeum ugyanis 2,8 milliárd forintos régészeti feltárást irányzott elő, amellyel a KÖH-höz mint engedélyező hatósághoz kellett volna fordulnia.
Mint az Index írja, a KÖH megszüntetésének érdekessége, hogy két hónapja nevezték ki a hivatal élére Cselovszki Zoltánt, aki 2000-től 2002-ig már vezette a hivatalt. Tevékenységéhez köthető a KÖH létrejötte az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Kulturális Örökség Igazgatósága összevonásával.
A portál felidézi, hogy a műemlékvédelmi szervezetet két éve kezdték leépíteni, a műemléki felügyelőket áthelyezték a megyei és kerületi kormányhivatalokhoz. Júliustól a KÖH és a kormányhivatalok égisze alatt működő örökségvédelmi irodák elveszítették építéshatósági jogkörüket és szakhatóságként vesznek részt az engedélyezésben.

(MTI)

The post Megszüntetik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt appeared first on Szögedöm.hu.

A tájékoztatás szerint a vizsgálat megkezdődött és néhány hónap múlva megszülethet a döntés arról, melyek a szegedi gőzhajó azon elemei, melyeket meg lehet menteni.
A hivatal azért kezdett vizsgálódni, mert bejelentést kaptak a szebb napokat látott 95 éves gőzősről. Azt követően előzetes szakvéleményt kértek a jogszabályban kijelölt közgyűjteménytől, a Magyar Műszaki és Közlekedéstörténeti Múzeumtól. Az intézmény megállapította: a hajó évek óta olyan állapotban van, hogy a test megmentésére nincs esély. Ezért valószínű, hogy csak bizonyos elemei lesznek védettek, hiszen vannak a hajón olyan részek, melyek a kulturális javak szempontjából értékesek – közölte az iroda. Jelenleg a szakértői véleményeket várják a védendő részekről, a vizsgálat néhány hónapot vehet igénybe.
A Szőke Tisza a közelmúltban süllyedt meg a tápéi téli kikötőben, miután az olvadó jég benyomta a gőzhajó elkorrodálódott oldallemezét és a hajó kajütablakain beömlött a víz. Rossz állapota miatt korábban nem kapott engedélyt arra, hogy a folyóparton horgonyozzon, így 2000 óta áll a téli kikötőben.
A Szőke Tisza gőzhajó felújítására a Technológia Tudásalapú Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. 2010-ben 556 millió forint támogatást nyert, a cég azonban nem tudta előteremteni az önrészt, ezért kihátrált a pályázatból.
A Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében 1917-ben építették meg a lapátkerekes gőzhajót, amelyet 1919-től SAS, majd 1930 és 1944 között Szent Imre, később Felszabadulás, végül Szőke Tisza néven jegyeztek. 1958-ban átépítették, ettől kezdve üdülőhajóként, majd 1973-tól állóhajóként, diszkóként is működött és a szegedi városkép elválaszthatatlan részévé vált. Utoljára ötven éve újították fel.

(MTI)

The post Műtárgyi védettséget kaphatnak a Szőke Tisza gőzös bizonyos elemei appeared first on Szögedöm.hu.