Az 1,5 milliárd forintból megvalósuló program egy európai összefogás része, amelyben a kontinens szinte összes országa részt vesz. A magyar csoportot a Szegedi  Tudományegyetem vezeti, de a konzorciumban részt vesz az egyetem projektcége, a DEAK Zrt., a budapesti Műszaki Egyetem projektcége, a VIKING Zrt. és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem is – mondta el az MTI-nek Jelasity Márk, a projekt szakmai vezetője.
A szakember szerint a projektet az indokolja, hogy „jelenleg szinte mindenkinek egy elég erős számítógép van a zsebében okostelefon formájában”. Ezt használják az emberek a különböző webes szolgáltatásokra. Ennek következtében rengeteg adat keletkezik, amelyek magánvállalatoknál csapódnak le, és a cégek ezt arra használják, hogy saját szolgáltatásaikat optimalizálják. Ezt a hatalmas mennyiségű adatot a közjó szolgálatára is lehetne fordítani, kutatásokra, tudományos kérdések megválaszolására, például a járványok terjedésének modellezésére, követésére, a pénzpiacok működésének megfigyelésére, társadalmi folyamatok, például a katasztrófákra adott válaszok kutatására.
Első körben olyan hasznos okostelefon-alkalmazásokat dolgoznak ki, amelyek által a felhasználók bekapcsolódhatnak a kutatásba. A kinyert adatokat aztán speciális algoritmusok elemzik majd, megőrizve a felhasználók névtelenségét – mondta Jelasity Márk.

(MTI)

The post Az okostelefon-használat adatait kutatják Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.

A Trichoderma gomba-nemzetségbe tartozó, agresszív fonalasgombák komoly károkat okozhatnak a mezőgazdasági gombatermesztésben. A Szegedi Tudományegyetem munkatársai a megelőzési és védekezési lehetőségek után kutatnak.

A gombatermesztésben jelentős károkat okozó „zöldpenész” tünetegyüttes kialakulásáért a Trichoderma nemzetségbe tartozó fonalasgombák tehetők felelőssé. Az elmúlt években a hazai gombatermesztők a zöldpenészes megbetegedés megjelenését és terjedését észlelték csiperkén és laskagombán, ami agresszív Trichoderma törzsek hazai megjelenésére utal. A zöldpenész verseng a termesztett gombákkal és eldeformálja azok termőtesteit, súlyosan károsítva ezzel az étkezési célokra termesztett gombaállományt.
Az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai – Dr. Kredics László egyetemi adjunktus vezetésével – magyarországi, valamint egyéb európai országokból és Iránból származó csiperke-, japán fagomba (shítake)- és laskagomba-minták vizsgálata révén próbálták meg azonosítani az agresszív Trichoderma fajokat és a fertőzés lehetséges forrásait.

A televény (komposzt) -mintákból kitenyésztett zöldpenész (Trichoderma) törzsek

A szegedi kutatók 237 „zöldpenész” (Trichoderma) törzset izoláltak a vizsgált mintákból. Eredményeik alapján a termesztett csiperke zöldpenészes fertőzését Magyarországon a Trichoderma aggressivum f. europaeum okozza, míg a laskagomba zöldpenészes megbetegedéséért a laska-zöldpenész (T. pleurotum és T. pleuroticola) nevű fajok felelősek; utóbbiról ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a japán fagomba (shítake) és csiperke termesztésére is veszélyes lehet. A kutatócsoport igazolta, hogy a laskagomba zöldpenészes fertőzésének terjesztésében szerepet játszhatnak a termesztőtelepeken jelenlevő rovarok, és azonosították a fertőzés egy lehetséges forrását is: a T. pleuroticola faj ugyanis előfordul a vadon termő laskagomba természetes környezetében.

A tervezet (projekt) egyik fő célja, hogy a kutatók hasznos információkkal szolgálhassanak a zöldpenész elleni hatékony megelőzési stratégiák és védekezési eljárások kidolgozásához. A szegedi biológuscsoport behatóan tanulmányozta, hogy az agresszív Trichoderma törzsek növekedését hogyan befolyásolja a környezeti körülmények (hőmérséklet, pH-érték, nedvességtartalom) változása, és hogy vannak-e olyan viszonyok, melyek a penészgombák számára nem, de az étkezési célból termesztett gombák számára megfelelőek.

Az eredmények alapján a zöldpenészt okozó Trichoderma fajok rendkívül szívósak, gyakorlatilag bármilyen, a termesztett gombáknak kedvező hőmérsékleti és pH-értéken képesek a növekedésre. A laskagomba esetében a kutatók azt tapasztalták, hogy az első termesztési szakasz (az ún. átszövetés) utáni fázisban 15-18°C közötti hőmérséklet és 8-9 közötti pH-jú termesztési alapanyag alkalmazásával valamennyire lassítható a penészgombák növekedése. Az elvégzett kísérletek alapján ugyanakkor bizonyos gombatermesztésből kivont (izolált) baktériumok ígéretes lehetőségnek tűnnek a zöldpenésszel szembeni természetes (biológiai) védekezés céljaira – ezzel kapcsolatban azonban még további vizsgálatokra van szükség.

A Trichoderma gombákkal kapcsolatban mindenképp érdemes még megemlíteni, hogy bár az előzőekben bemutatott fajok rendkívül kártékonyak (sőt, ritkán ugyan, de némelyikük például legyengült emberi szervezetbe kerülve akár súlyos betegségeket vagy halált is okozhat), a nemzetségbe tartozó fajok közül néhány éppen hogy növényvédelmi célokra (növénykórokozó gombák vagy fonálférgek elleni hatékony, így környezetkímélő biológiai védekezésre) alkalmazható – utóbbi tématerülettel kapcsolatban az SZTE Mikrobiológiai Tanszékén szintén kiterjedt kutatások folynak.

Dr. K L / Dr Sz L
További fejlemények felől érdeklődni lehet: Dr. Kredics László (SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszék)
kredics@bio.u-szeged.hu – címen

The post Gombaölő gombák Szögedön appeared first on Szögedöm.hu.

Országh József egyetemi tanár kutatásai szerint mivel a nagy elvezető- és tisztító rendszerek egy helyre gyűjtik a szennyeződéseket, jóval nagyobb koncentrációban találkozik a szennyvíz a talajjal, ezért még akkor is nagyobb kárt okoz, ha azt tisztítják. Az egyetemi tanár Belgiumban kutatja a témát. Kísérletei szerint a talaj képes lebontani a különböző  kémiai anyagokat (szappan, só, benzol-származékok), ha azok csak kis mennyiségben kerülnek a talajba. Szerinte olyan derítőket kellene építeni a háztartásokban, amelyek a fekáliát nem engedik elszivárogni a talajba, így a a vízbázisra nem jelenthet veszélyt. Az úgynevezett szürke vizet (a fürdésnél, mosásnál, mosogatásnál használt) pedig egyszerűen szét kellene teríteni a földön. Körültekintőnek kell persze lenni, hiszen például a hypot és a hasonló vegyszereket tartalmazó anyagok nagy mennyiségben környezetszennyezők.

A mórahalmi ETIK- ben szervezett fórumon ott volt Lábdi Jenő, az ATIKÖVIZIG munkatársa, aki mint magánember szólalt fel. A mártélyi holtág példáját említve cáfolta Országh elméletét, és felhívta a figyelmet a magyar talajszerkezeti sajátosságokra, főként az alföldi homokos talajra. Azt is megemlítette, hogy Mártélyon pont a csatornázatlanság, illetve a derítők tartalmának talajba szivárgása okozott nagy problémákat.
A Belgiumban élő professzor szerint meg kell vizsgálni a vízügyi szakember felvetéseit, de nem tágított abbeli véleményétől, hogy a hatalmas szennyvízelvezető és tisztító rendszerek fenntarthatatlanok és költségesek. Megismételte, hogy a derítőket úgy kell megépíteni, hogy a fekete vizet (pl. a fekáliát) hermetikusan el kell zárni, de ez még mindig kisebb költséggel jár, mint a csatorna rendszerek kiépítése.

A teremben jelen volt több helyi, térségbeli polgármester is. Közülük többen a településén éppen ezekben a hónapokban zajlik a csatornaberuházás pályázati levezénylése, több helyen a közbeszerzéseket írják ki. A kis falvakban a lakosok számára igen nagy terhet jelent a csatornázás, hiszen jóval még a hálózat elkészülte előtt portánként 140-150 ezer forintot kell befizetni, hogy az önkormányzat fizetni tudja a pályázathoz szükséges önerőt. Ha valakinek nem állt módjában befizetni ekkora összeget, akkor részletekben köteles azt éveken keresztül, a csatorna elkészülte után annak díjával együtt fizetni, ami havi több ezer forintot is jelenthet. Az építésre létrejött társulásokba kötelező volt belépni, ha valaki nem fizette a hozzájárulást, következett a végrehajtás. Üllésen volt olyan eset, amikor egy házaspár nyugdíjából vonták a részleteket. Február elsejétől a 120 forintos környezetterhelési díj tízszeresét kell fizetni, ha valaki a már elkészült rendszerre nem kötött rá.
Ez tehát azt jelenti, hogy kényszerítő eszközöket is bevetettek a csatorna kiépítéséhez, az elkészült rendszerhez való csatlakozáshoz. A bordányi polgármester a fórumon azt mondta: ha a professzor állításai igazak, akkor sem tud már változtatni a döntésen: tehát a csatorna a településen megépül. Szerinte itt már kormányzati intézkedésre is szükség lehet. A professzor válaszul elmondta, hogy évek óta bombázza a magyar szakhatóságokat és minisztériumokat is, válasz nem érkezik.

Országh beszélt az ivóvíz minőségének javításáról is. Mint ismert, ez a program a Dél-Alföldön több mint 60 milliárd forintba került, és annak idején nagy ellenállást váltott ki a települések vezetőinek körében. Többek szerint egyedileg olcsóbban megúszták volna az önkormányzatok a beruházást. Az építkezés önmagában is drága, de a beruházás elkészülte után még a a vízdíj is emelkedhet. Az árak elszabadulásának most határt szab a hatósági ár bevezetése, de mindenképpen emelkedni fog. Országh professzor is az olcsóbb, egyedi megoldásokat tartja célravezetőnek, hiszen nem egyforma a szennyezettség mértéke, nem egyformák a talajszerkezeti viszonyok.
Az, hogy nem hallgattak szakértőkre gőzerővel mutyuló elöljáróink, egyáltalán nem meglepő. Ha nincs nagyberuházás, nincs nagy jutalék! A Nagy Beruházás idején a házi biobudik fölvetésére is csak harsogó hahota volt a válasz.

Felvetésünkre, hogy nem eső után köpönyeg-e a csatornák ellen indított akció, a professzor úr azt válaszolta, hogy néhány európai országban, köztük Franciaországban, már megkezdték a csatornák „visszabontására” készített tervek kidolgozását.

(Szlavkovits)

ETIK

Ajánlott olvasmány még (angolul):

The Humanure Handbook

by Joseph Jenkins

A Guide to Composting Human Manure

DOWNLOAD THIRD EDITION PDF

The post Kell-e nekünk csatorna? appeared first on Szögedöm.hu.

A Mrzli Vrh védelmi rendszeréről 2007-ben került elő az az 1917 áprilisában készített térképvázlat, amelyen nem csak a lövészárkok és kavernák vannak feltüntetve, hanem a hegyet védelmező 3. hegyidandár kötelékében harcoló alegységek temetői is. Mivel csak néhány tucat katonáról volt szó, a temetők általában kis méretűek, 300-400 négyzetméter alapterületűek. Nem véletlen, hogy a hegyek között csak kisebb temetők létesültek, ugyanis a vékony talajréteg és a nagyobb kiterjedésű vízszintes területek hiányában a sírokat rendszerint a lejtőkön kialakított teraszokra helyezték.

A szegedi 46/III. zászlóalj Mrzli Vrh oldalában található temetőjéről készült vázlat a bécsi Hadilevéltárból

A háború után az itt eltemetett katonákat exhumálták és a települések környékén kijelölt gyűjtőtemetőkbe szállították. A temetők területén épített emlékművek részben megmaradtak, de az esetek többségében a környezeti hatások és az emberi tevékenység miatt rongáltan. Több temető szinte teljesen eltűnt.

A temető vázlata az egyik halotti kartonon

A 46. gyalogezred emlékének ápolása és az első világháborús harcainak megismerése, az utóbbi években egyre bővülő együttműködést hozott a szegedi Meritum Egyesület és olasz valamint szlovén civil szervezetek között. Ennek fontos részét képezik a helyszíni kutatások, az emlékhelyek azonosítása és megjelölése. 2011. október 23-25 között az egyesület, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadszíntérkutató Osztályának szakmai támogatásával a 46-osok temetőjének lokalizálását tűzte ki célul. A kutatóút első napján a Doberdón fekvő San Martino del Carso hagyományőrzőivel találkoztunk és megtekintettük a 46-osok parancsnoki dolináját. A későbbiekben esély lehet ennek megjelölésére és látogathatóvá tételére. Október 24-én következett a Mrzli Vrh.

A havas Krn a parkolóból

A remek szlovén hegyi úthálózatnak köszönhetően, viszonylag gond nélkül, gyorsan értük el az 1000 méter felett fekvő parkolót, ahonnan alig egy órás séta a hegy. Az előző napok heves esői után, kegyes volt hozzánk az időjárás. Csak hideg és az északi oldalon 2-3 centis hó volt.

A Mrzli Vrh csúcsán, jobbra a völgyben az Isonzó szalagja

A kutatás

A levéltári vázlat az 1917-es állapotot ábrázolja, ezért első lépésként azonosítani kellett azokat az objektumokat, melyek napjainkban is léteznek és lehetővé teszik a temető helyének meghatározását. Ennek érdekében a vázlatot szkenneltük és georeferálás után a jelenlegi 1:10 000-es felbontású térképre vetítettük. Jól látszott, hogy a temető helyének azonosítása szempontjából meghatározó jelentőségű Stőger-Steiner út, napjainkban is létezik, azonban éppen a temető környékén egy új nyomvonalat alakítottak ki.

Temetők a Mrzli Vrh északi oldalán

Az első terepbejárások során a GPS mérések éppen az új út területére jelezték a temető helyét, azonban az erdős-hegyes terep miatt a GPS pontossága általában 15-17 méter körül mozgott, ami egy 20×20 méteres objektumnál elég jelentős hibahatárt jelent. A vázlat ismételt tanulmányozása során feltűnt, hogy az eredeti nyomvonal mellett, a 46-os temető közelében feküdt a 80. gyalogezred temetője.

Az út ma is létezik, így a vonalvezetés jellegzetességei és távolságmérés segítségével sikerült azonosítani az egykori temető helyét, amit a hegyoldalon kialakított két tereplépcső jelzett. Feltételezve, hogy a keresett objektumot találtuk meg, a legbiztosabb megoldásnak az tűnt, hogy poláris koordinátát – irány és távolságmérés – alkalmazzunk a 46-os temető lokalizálására.

A vázlaton, a 80-asok temetőjétől 70 méterre, északi irányba jelezte a keresett objektumot. A meredek, bozótos domboldalon tájoló segítségével mértük az irányt, a távolságot pedig lézertávmérő segítségével. Mint az várható volt, a temető déli része az út új nyomvonalára esett, de ezzel együtt elkönyvelhettük az első sikert is.

A terepbejáráson velünk tartott a tolmini Peski 1915 hagyományőrző csoport vezetője, Stojan Kenda és fia. A Ratvay kút volt a találkozási pont, ahonnan gyalogosan vágtunk neki a Stőger-Steiner útnak, hogy megkeressük a 80-asok temetőjét. Mielőtt elértük volna, Stojan egy kis kitérőt javasolt, mivel az út mellett falmaradványokat figyeltek meg. Megnéztük a helyszínt, de nem tudtunk magyarázatot adni a falazás funkcióját illetően.

Kőfal maradványa az út mellett

Folytatva az eredeti programot, rövidesen sikerült megtalálni a 80-as temetőt, mely a meredek hegyoldalba vágott kettős tereplépcső. Innen az irány és távolságmérés után, elértük az utat, szinte pontosan ott, ahol Stojan a falmaradványokat mutatta.

Az egyik terasz nyoma

A temető alaprajzán a déli oldalon kőfal látható, melyből középen négyszög alaprajzú fülke nyúlik ki. Az út menti rézsűben, ennek maradványait láttuk már korábban. Ezután az út alatti lejtőt vizsgáltuk át, ahol az egykori kőfal vonalában több helyen habarcs maradványokat figyeltünk meg. Két helyen a teraszozás nyomát is azonosítottuk. A felszínen több helyen összehurkolt drótdarabokat találtunk, valamint egy emberi combcsontot.

Combcsont maradvány a temető helyén

A dróthurkok belső átmérője alapján, valószínűsíthető, hogy kar vastagságú karókat erősítettek egymáshoz – kerítésnek vagy kereszteknek. Az emberi csont az exhumálás során maradhatott a helyszínen.

A kutatás végén Szanka József „vette át a parancsnokságot” és méltó emlékhelyet építettünk a csontmaradvány és a temetőben egykor nyugvó hősök tiszteletére. Rövid tiszteletadással emlékeztünk az elesettekre.

Emlékjel a temető helyén

A temető

A temetőbe 66 főt temettek, nagyobbrészt egyes sírokba, de két tömegsír a jelentősebb összecsapások emlékét őrzi. A 61-es sírba 1916. augusztus 2-án temettek nyolc, a 66-osba pedig 1916. június 28-án négy katonát. A 104-106-os sírokban az 1917. október 24-i caporettói áttörés során elesettek nyugszanak. A halotti kartonok tanúsága szerint a 104-es sírba Kiss János hadnagyot temették. A Mrzli Vrh temetőiről szóló anyagok között van három lista melyek szerint a 854-es és az 1186-os magassági pontnál volt egy-egy temető, valamint megnevez egy harmadik temetőt is, mely valószínűleg azonos az északi oldal általunk azonosított temetőjével. Az ide temetettek névsora nem azonos a másik két nyilvántartásban szereplő 66 fővel, azonban 9 fő szintén 1917. október 24-25-én lett eltemetve. Valószínűleg a 46/III. zászlóalj halottait az áttörés első két napján a Mrzli Vrh-re szállították vissza. Az alábbi táblázatban a temetőben nyugvó 66 fő és a feltehetően szintén ide temetett 13 fő neve szerepel.

A Tolmin (Tolmein) közelében fekvő Javorca kápolnában fatáblákba égetve szerepel a 3. hegyidandár elesetteinek névsora.

A Javorca kápolna egy korábbi felvételen

A Mrzli Vrh 46-os temetőjében nyugvó katonák közül azonban csak kevesek – alig 20 fő – neve került fel, valószínűleg a háborús nyilvántartás esetlegessége miatt.

Kiss Imre és Lippai István neve a fatáblán

Ezt a feltételezést bizonyíthatja, hogy a Mrzli Vrh temetőjének nyilvántartásában 11 katona ismeretlenként szerepel, a Javorcában feltüntetettek pedig elsősorban az 1915-1916-ban elesettek közül kerültek ki.

A további lépések

Az út mellett fekvő falmaradvány lehetőséget ad a temető helyének megjelölésére. Kedvező körülmény, hogy a hegyre menő forgalom jelentős része erre halad, ami értelmet ad a hegyen, korábban elhelyezett információs táblák sorába illeszkedő tábla elhelyezésére.

 A Mrzli Vrh kaverna kápolnája előtt 2011 nyarán felállított többnyelvű emléktábla

A táblán több nyelven, rövid tájékoztató szerepelhet a temető történetéről, feltüntethetjük az itt eltemetettek névsorát, valamint mellékeljük a temető alaprajzát.

Szerző: Négyesi Lajos

Forrás:  nagyhaboru.blog.hu

The post Nagy Háború – Megleljük hősi halottainkat is 100 év múltán! Szögedi véreink és csontjaik Isonzónál appeared first on Szögedöm.hu.