A Levegő Munkacsoport 2012. szeptember 14-i közleményében kétkedését fejezte ki a Kulturális Örökségvédelem Hivatal (KÖH) megszüntetésének megalapozottságával kapcsolatban, és levelet írt L. Simon László kulturális államtitkárnak. Október végén megjött a válasz, amely egyebek mellett a következőket tartalmazza:

„A Kormány 266/2012. (IX.18.) számú rendeletében foglaltaknak megfelelően megszűnik az építésügyi hivatalok és Kulturális Örökségvédelem Hivatal működésében fennálló párhuzam, az összevonás tehát elsősorban az egyszerűsítés jegyében történik. Ügyfél-centrikus, hatékony, a kor elvárásainak megfelelő közigazgatás kiépítése a Kormány célja, ezt pedig könnyebb elérni úgy, ha nem két szerv osztozik az építésügyi és az ehhez szervesen kapcsolódó kulturális örökségvédelmi feladatokon. Ez nem jelenti azt, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembergárdája elveszne, hiszen az általuk birtokolt szaktudás a jövőben is nélkülözhetetlen lesz a Magyar Állam számára. A Hivatal szakembereinek egy részea Belügyminisztériumhoz, másik része a kormányhivatalokhoz, valamint a most felálló Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központhoz kerül át. A Kulturális Örökségvédelem Hivatal tevékenysége során felhalmozott tudás tehát korántsem szóródik szét.” (kiemelés tőlem, B.E.)

A műemlékvédelem buktatóiról hetek óta írnak neves szakemberek ( többek között a Magyar Nemzet Vitafórumára), felhívva a figyelmet a kulturális örökségeinket veszélyeztető anomáliákra.

Mi itt csak a válaszlevél idézett bekezdésével kapcsolatban teszünk fel kérdéseket.

Az összevonás igénye nem új, az építési szektor hosszú ideje szorgalmazza egy építésügyi tárca (újbóli) létrehozását, mivel jelenleg öt minisztérium között oszlanak meg az építést érintő ügyekkel kapcsolatos hatáskörök. A mostani összevonás azonban nem a szakmai szempontok megerősítését szolgálja. Figyelmen kívül hagyja, hogy egyre összetettebb világunkban az épületek is sokfajta részismeretet, számos tapasztalt szakember eltérő tudását kívánják meg. Az egyszerűsítés tehát komoly értékvesztéssel fog járni.

Az ügyfél-centrikus, hatékony közigazgatás kiépítését valóban könnyebb elérni, ha nincsenek fékek (azaz szakmai szempontokat védő és ehhez jogi eszközökkel is bíró hozzáértők). De hogy ez lenne a kor elvárása, arról egyáltalán nem vagyunk meggyőződve. A civil szervezetek, a lakosság, nemzetközi bizottságok számos esetben tiltakoznak a pillanatnyi üzleti hasznot előtérbe helyező rombolások, a kulturális örökségeink szakszerűtlen felújítása vagy még rosszabb esetben a megsemmisítése ellen. Vajon ők nem a mai kor elvárásait kérik számon?

A Magyar Állam, de különösen az itt élők és a jövő nemzedékek számára hatalmas veszteség lenne a KÖH-ben felhalmozódott szaktudás elvesztése. A KÖH szakembergárdájának szétszórása három szervezethez, amelyek közül az egyik még fel sem állt(!), nem azt jelzi, hogy az államtitkárság is komolyan aggódna kulturális örökségünk jövőjéért, a szakszerűség megőrzéséért.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Forrás: levego.hu

The post Miért kellett megszüntetni a Kulturális Örökségvédelemi Hivatalt? appeared first on Szögedöm.hu.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) feladatköre nem szűnik meg, a háttérintézményt átszervezik, de az intézményesített örökségvédelem nincs veszélyben Magyarországon – hangsúlyozta L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára egy siófoki konferencia után rendezett sajtótájékoztatón.

Kiemelte: a kormány arról döntött, hogy átszervezi a hivatalt. Azokat a jogköröket, amelyek az építészeti és régészeti engedélyezéssel kapcsolatosak, áthelyezik első fokon a járási kormányhivatalokba, másodfokon a megyei kormányhivatalokba. Az átmeneti időszakban (október 1. és december 31. között), a járások felállásáig az első fokú hatósági feladatokat a megyei kormányhivatalok, a másodfokúakat a Fővárosi Kormányhivatal látja el.
Mint elhangzott, a szándék az, hogy a hatósági engedélyeztetés felgyorsuljon, így a jövőben minden engedélyeztetés a kormányhivatalokon keresztül fog történni.     „Mindez nem jelenti azt, hogy az intézményesített örökségvédelem Magyarországon veszélybe kerülne. A KÖH elnevezés eltűnik ugyan, de két háttérintézmény összevonásával létrejön egy új, nagy háttérintézmény. A jövőben a nem szorosan az építésügyhöz vagy a régészeti feltárásokhoz tartozó hatósági ügyeket a két intézmény jogutódjaként létrejövő háttérintézmény fogja kezelni” – tette hozzá L. Simon László, aki az összeolvadásban, átszervezésben érintett háttérintézményekről nem nyilatkozott.
Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt években a fejlesztések lelassultak, a KÖH pedig nem volt képes a műemlékeket megóvni. „A műemlékek felújítását sokszor nem segítették, hanem akadályozták” – fogalmazott.     L. Simon László közölte: a három hónapos átmeneti időszak alkalmas arra, hogy a kormány szándékait szakszerűen és pontosan végrehajtsák, zökkenőmentes legyen az átalakulás.
Jelezte ugyanakkor, hogy több szervezeti átalakítás lesz október 1-től. Példaként a Magyar Művelődési Intézet mellett működő képzőművészeti lektorátust említette, amely „nem jó helyen volt eddig”. „Az átszervezések nem járnak elbocsátásokkal” – jegyezte meg az államtitkár.

The post L. Simon László: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladatköre nem szűnik meg appeared first on Szögedöm.hu.

A nyílt levelet aláíró tizennyolc szakember emlékeztet arra, hogy a kulturális örökségvédelmi törvény módosítása elveszi a KÖH-nek, valamint a kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi irodáinak építéshatósági jogkörét, és csak szakhatóságként vonja be őket az építési engedélyezési folyamatba. A megváltozott rendszerben így az önálló építésügyi hatósági jogkört a települési önkormányzatok fogják ellátni, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda mint szakhatóság vesz részt az építésügyi hatósági eljárásban. A törvénymódosítással való egyet nem értése jeléül Tamási Judit, a KÖH elnöke július 1-jei hatállyal
lemondott vezetői munkaköréről – idézik fel.
Az MTI-hez eljuttatott nyílt levél szerint a rendszerváltás óta folyamatosan szűkült a műemlékvédelem szervezeti kapacitása és hatóköre. Elsorvasztották a kutatást, tervezést, restaurálást végző részlegeket, felszámolták a közvetlen anyagi támogatásokat, s ezek megszűnésével a beruházói, tulajdonosi érdekek egyre inkább szembekerültek a műemléki értékek fenntartására irányuló közérdekkel – teszik hozzá az aláírók.
Mint fogalmaznak: „háttérbe szorult a preventív jellegű tevékenység, beleértve a műemléki értékek feltárását, védetté nyilvánítását, felügyeletét. A műemlékvédelmi szervezet munkája egyre inkább a – többnyire korlátozó, kötelező, büntető jellegű, ezért a tulajdonosok számára ellenszenves – hatósági szerepben üresedett ki”.
A dokumentumot jegyző szakemberek szerint az elmúlt két év intézményi és jogszabályi változásai „végső csapást” jelentettek a műemlékvédelem maradék szervezetére: összességében merevebb, bürokratikusabban működő rendszer jött létre, több terhet róva a tulajdonosokra és az államigazgatásra egyaránt, s egyben kevésbé biztosítva a közérdek érvényesülését.
L. Simon László a nyílt levélre adott, az MTI-hez szerdán eljuttatott válaszában hangsúlyozza: a törvénymódosítás nem fosztotta meg hatósági jogkörétől a KÖH-öt, az építési hatósági és a kulturális örökségvédelmi hatósági jogkörök szétválasztásával ugyanis a hivatal visszatérhet a műemlék-felügyelet szakmai alapokon nyugvó ellátásához.
Mint közleményében a kulturális államtitkár kiemeli, a kormány célja, hogy létrejöjjön „a kulturális örökség védelmének átlátható, kiszámítható, tervezhető, széles körű együttműködésen és támogatottságon nyugvó, az értékvédelem szakmai szempontjainak maradéktalanul megfelelő, végrehajtható (köz)feladat-ellátáson alapuló rendszere”. Ennek megvalósítására a kultúráért felelős miniszter előterjesztésére a kormány hamarosan döntést hoz az átfogó kulturális örökségvédelmi reform első lépéseként a kulturális örökségvédelmi szakpolitikai stratégia elkészítéséről – mutatott rá az államtitkár.
L. Simon László közlése szerint a stratégia fő feladata a gazdasági növekedés és a kulturális örökség hosszú távú fennmaradásának biztosítása közti látszólagos ellentmondás feloldása lesz. A kormány számára ugyanis fontos a műemlékvédelem pénzügyi-gazdasági helyzetének rendezése, a benne rejlő fejlesztési potenciál kiaknázása, valamint a pénzügyi ösztönzők rendszerének kiépítése. Az új örökségvédelmi rendszerben a KÖH is megújult pozíciót kaphat majd, amelyben az épített örökség intézményes védelme az arra legalkalmasabb, preventív jellegű, illetve felügyeleti eszközökkel lesz lehetséges – fogalmazott az államtitkár.
Kálmán Ernő, az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) elnökségi tagja az MTI megkeresésére elmondta: egyetért azzal a változással, hogy a KÖH a jövőben szakhatóságként működjön, emellett másodfokon eljáró hatóságként képzelné el a hivatal szerepét.
Az építész hangsúlyozta, hogy az engedélyeztetési vagy akár már a tervezési folyamatokban is érdemes lenne a reprezentatív hazai és nemzetközi építészszervezetek véleményét figyelembe venni.

The post Vita a műemlékvédelmi rendszer átalakításáról appeared first on Szögedöm.hu.