Ótott Ferenc úszóháza a Tiszán

Folyamkilométer 174,8 – ez Ótott Ferenc szegedi címe a Tiszán. Egy idegen postás soha nem találná meg. Postaláda mégis van, a helyi postás pedig a parti ösvényen kanyarogva, nem a cím alapján, de hozza a leveleket.

Száz négyzetméteres, takaros ház ringatózik a Tiszán évek óta, ma már turistalátványosságnak számít. A házigazda kínzó asztmájától szeretett volna szabadulni. Tíz évig élt Ausztriában, majd 2000-ben hazatelepült. A Tömörkény Gimnázium mellett bérelt lakást. Egy este megint az asztmája gyötörte, lement a rakpartra, leült a lépcsőre, a fuldoklás csillapodott. Ekkor gondolt Ótott Ferenc először arra, hogy a Tisza fizikai közelségében kellene élnie.

A fiatalember nem maradt az álomvilágban, első útja a vízirendőrséghez vezetett, majd onnan küldték a hajózási felügyelethez. Végül a Tisza Yacht Kft-nél kötött ki, ahol Bogár mérnök úr belelkesedett Ferenc ötletén, és attól kezdve mindenben segített, egyengette az igazi úszóház megépítésének göröngyös ösvényeit.

A part állami tulajdonban van, a folyó kezelője az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, így bérleti szerződést ez utóbbival kötött Ótott. Évente majd százezer forintot kell fizetnie a partszakasz használatáért (egy drágább albérlet havi díja). A telekvásárlást azonban megúszta. Nehéz az úszóház mibenlétét meghatározni, de hivatalosan „motor nélküli úszómű-állás” lett belőle. Így vízijártassági jogosítvány nem feltétlenül szükséges, de jó, ha van. Ha a házigazda gondolna egyet és elindulna a Tiszán, végül is bárhol kiköthetne, ha kapna rá engedélyt. Arra ügyelni kell, hogy a folyó felé, befelé ne terjeszkedjen, hiszen ha hetven méterre benyúlna az építmény, akkor már a hajózást akadályozná, ezt pedig tiltja a hatóság.

Ingyen strand, ingyen stég. Szép az élet az úszó családi házon. Reggelente jó gyönyörködni akár a téli, akár az őszi Tiszában. Ferenc összebarátkozott az arra „járó-kelőkkel”, együtt kávéznak, időnként egy kupica pálinka is lecsúszik.

Ferencnek egyedül a szomszédok hiányoznak, jó volna barátokkal, ismerősökkel betelepíteni a partot. Erre vannak európai példák, Magyarországon azonban ma idegenkednek a vízi élettől. Sokan a veszélyektől tartanak: a jégtől, az árvíztől. A házigazda nem győzi magyarázni, hogy az épület szerkezete úgy van kialakítva: a jég megemeli az építményt, az árvíz meg még könnyedebben elemeli, csak jól ki kell engedni a tartó köteleket. Tréfásan meg is szokta jegyezni, amikor azt kérdezik tőle, hogy nem fél-e az árvíztől: „Hát ti nem féltek? Nektek befolyik a víz a pincétekbe, én pedig úszom a víz tetején a házammal, visz az ár.”

Hanganyag

(Szlavkovits)

The post Ótott Ferenc évek óta lakik a Tiszán appeared first on Szögedöm.hu.

Ökoúszóház a „szárazdokkban” – májusra kerülhet végleges helyére

Az ökolakóhajó prototípusát készíti Szegeden a Tér és Forma Építésziroda: az ötven négyzetméteres úszóház előállítja saját energiaszükségletét a napelemek segítségével. A körülbelül húszmillió forintnyi költségből készülő otthont uniós pályázat segítségével építik.

– Mivel sokan szeretik a Tiszát, a Tisza-partot, szeretnének itt lakni. De ha az ártéren felhúznak egy öt-hat méteres lábakon álló házat, éppen azt a látványt, azt a környezetet teszik tönkre, amiben nap, mint nap gyönyörködni szeretnének – ez vezette Vesmás Péter Ybl-díjas szegedi építészt, hogy munkatársaival együtt megtervezzék a szegedi lakóhajó prototípusát. A csongrádi megyeszékhelyen van ugyan néhány lakóhajó, ám ezek többnyire két-három ács, lakatos összefogásával házilag készülnek el, nincs tömeggyártás. Magyarországon ma nincs hagyománya a vízi életmódnak; lakóhajók bérelhetők ugyan üdülési célra, de ezek elsősorban álló- vagy rendezvényhajók. A létező úszó-lakó létesítmények komfortfokozata igen alacsony, nincsenek közművesítve, és megközelíthetőségük is nehézkes, sokszor csak csónakkal lehetséges – mondta el lapunknak Vesmás Péter. Építészirodája az Unió Gazdasági Operatív Programjából egy pályázaton innovációs fejlesztésre negyvenöt százalékos támogatást  nyert az ökoúszóház tervezésére.

Fontos Rómeó, a hajó konstruktőre készítette el a gyártmánytervet és az iroda fiataljai építik a Noé névre keresztelt lakóhajót. A hajó alapja tulajdonképpen hat óriási hungarocell-tömb, amelyet speciális betonréteggel vettek körül. A hajó felépítménye könnyűszerkezetes, az acél- és favázakon vörösfenyő borítás van. A falakat cellulózzal, azaz újrahasznosított újságpapírral szigetelték, összesen húsz centiméteres vastagságban. Az ötven négyzetméteres alapterületű úszóházban két hálófülke, egy zuhanyfülkés fürdőszoba és egy nappali-konyha kap helyet. A nappaliból egy terasz is nyílik majd. A felépítmény tetején egy ötven négyzetméteres tetőterasz lesz, amelynek egy részét a napelemek árnyékolják le.

Az épületben minden árammal működik majd, a fűtés, a vízmelegítés és a főzés is. A falakat infrafűtéssel melegítik, ez lényegében azt jelenti, hogy egy rácshálló lesz a falba építve.

A tetőteraszon elhelyezett napelemek nyáron annyival több energiát termelnek majd, hogy a lakóhajó képes lesz az elektromos hállózatba áramot táplálni. Télen a kevesebb napfény, illetve a magasabb energiaigény miatt természetesen nem lesz elegendő a napelemek által termelt áram. A tervezők számításai szerint azonban nyári túltermelés és a téli magasabb energiaigény kiegyenlítik egymást, így az éves elszámolás végeredménye nulla lesz.

A tervezők szerint egy hasonló alapterületű családi háznál olcsóbban lehet megépíteni a lakóhajót, hiszen telket például nem kell vásárolni.

Az úszó építmény prototípusa többféle funkcióra is használható lesz majd: iroda, kávézó, vagy akár kiállítótér is lehet.

A lakóhajó alapváltozatának elkészülte után a tervek szerint a Tisza szegedi belvárosi szakaszán kötik majd ki, a Hal (Roosevelt) tér magasságában. Az építéssel várhatóan márciusra végeznek, az építészek szeretnék, ha májusra végleges helyén úszhatna a hajó.

The post Ökoúszóház épül Szegeden appeared first on Szögedöm.hu.