A nagyberuházás első fázisában a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el, erre 37 milliárd forint fordítható, 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból – mondta az ügyvezető igazgató a tudományos fejlesztésről tartott lakossági fórumon.
A következő uniós költségvetési ciklusban további 24,3 milliárd forintot szánnak a központban a speciális kutatóberendezések kialakítására. A beruházás második fázisának befejezése 2018-ra várható – tudatta az igazgató.
A 24 400 négyzetméter alapterületű kutatóközpontot jól megközelíthető helyen, az M5-ös és az M43-as autópálya csomópontjához közel, a városközponttól öt kilométerre lévő 16 hektáros területen építik föl. A kivitelezési és mérnöki munkára már kiírták a közbeszerzési tendert, és néhány napon belül megjelenhet a lézerberendezésekre vonatkozó felhívás is – mondta Lehrner Lóránt.
Szabó Gábor, az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora kifejtette, hogy az épületnek rendkívül szigorú rezgésvédelmi előírásoknak kell megfelelnie. „Az épület is olyan műszaki alkotás lesz, amelyre önmagában büszkék lehetünk” – tette hozzá az akadémikus.
A központ fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez mintegy kétszáz jól képzett fizikusra, mérnökre, informatikusra lesz szükség. Ennek érdekében az SZTE más felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel összefogva új képzési programokat indít, s a beruházás hírére elkezdtek hazaszállingózni a Magyarországon végzett, majd külföldre került fiatalok is – mondta a professzor. Hozzáfűzte, hogy a kutatóközpont igazi gazdaságfejlesztési hatása a körülötte kialakítandó tudásparkon keresztül valósulhat meg, ahová a rendkívül gyorsan fejlődő fotonikai iparban érdekelt cégek betelepülését várják.
Csepreghy Nándor kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, a lézerközpont építésével világszínvonalú és egyedülálló kutatási infrastruktúra jön létre Szegeden. A kormányzat célja, hogy az itt születő eredményeket felhasználva minél több alkalmazott kutatási program indulhasson el.

The post Ősszel elkezdődik a szegedi lézerközpont építése appeared first on Szögedöm.hu.

Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. EU koordinációs igazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az első fázisban, a folyó uniós költségvetési ciklusban nettó 47 milliárd, míg a 2020-ig tartó következő fázisban nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre.
A nettó beruházási összegből 15 százalék a magyar önrész, a 85 százalék pedig uniós támogatás – közölte kérdésre válaszolva az ügyvezető igazgató.
A magyar projektcég folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal a dokumentáció elkészítése során. Az uniós apparátus várhatóan jövő év elején kapja meg az anyagot, és a projekt a bizottság jóváhagyása után indulhat.
Az épületnek és a beszerelt berendezésnek 2015 végére kell elkészülnie, azután kezdődhet a kutatás.
Az Extreme Light Infrastructure (ELI) program célja egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél tervek szerint ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezés létrehozása. Az ELI lesz a világon az első olyan berendezés, amellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. Az anyag- és élettudományok terén is használható vizsgálatra, de akár új anyag előállítására is alkalmas lesz.
Az ELI építését előkészítő ELI-PP projektre a 2008-2010 közötti időszakra – francia irányítással – 13 ország, köztük Magyarország 6 millió euró támogatást nyert el az Európai Unió 7. keretprogramjában. A végső helyszínek: Prága, Bukarest és Szeged.

The post Zöld jelzés a szegedi lézerkutató központnak appeared first on Szögedöm.hu.

Lehrner Lóránt elmondta, hogy a közelmúltban ülésezett a munkában érintett tudományos munkacsoport a Szegedi Tudományegyetemen. Az Osvay Károly vezette nemzetközi összetételű munkacsoport áttekintette a tudományos és technológiai berendezések koncepcionális tervezésének állását, kialakította a megvalósíthatósági tanulmány tudományos részének végleges verzióját, valamint aktualizálta a következő hónapok feladatait. A folyamatban most a tervek független ellenőrzése következik – tette hozzá Lehrner Lóránt.
A szakember felidézte, hogy a projekt engedélyes tervei már a nyáron elkészültek, és azokat a hatóságoknak és a kormányhivatalnak be is nyújtották. „Folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Én azt látom, hogy normális ütemben zajlanak a tervezési eljárások” – közölte.
A kivitelezők kiválasztása azt követően kezdődhet meg, hogy megszületik az ELI-pályázat végső bírálata, és az engedélyes tervekből kiviteli tervek válnak. Ezt a szakemberek a jövő év elejére várják. A 2007-2013-as uniós támogatási időszakban mintegy 47 milliárd forint felhasználását tervezik. A beruházás első fázisában elkészülnek az épületek és a lézerberendezés, majd a következő tervezési időszakban ennek a berendezésnek a továbbfejlesztése valósul meg.
A beruházás első fázisa várhatóan 2015. december végére fejeződik be, a második fázisára pedig 2017 decembere a befejezési határidő. A beruházás előkészületi munkálatai, a tereprendezés már megkezdődött az egykori orosz laktanya területén, az építkezés várhatóan a jövő év második negyedévében indulhat el.

The post Elkészült a szegedi ELI-projekt megvalósíthatósági tanulmányának tudományos része appeared first on Szögedöm.hu.