Cseszneky Gyula szülei az ősi nemesi családból származó, azonban vagyontalan Cseszneky Ferenc, feltaláló és Handzsák Mária, egy jómódú gabonakereskedő leánya voltak.

Ifjúként kitűnt tehetségével, versei, olasz és rác-horvát műfordításai jelentek meg. Először római katholikus papi hivatásra készült, de végül katonai tanulmányokat folytatott Olaszországban a Boncompagni-Ludovisi hercegek ösztöndíjával. Az olasz nyelv és kultúra szerelmeseként példaképe, Gabriele D’Annunzio több versét magyarra fordította, s vélhetően későbbi balkáni kalandja során is az olasz költő hazafiassága és fiumei hőstette lebegett szeme előtt.

1940-ben részt vett a Ludovika Akadémia lovaskülönítményének erdélyi bevonulásában, melynek során különleges hősiességet tanúsított, ezért Horthy Miklós vitézi címet adományozott neki s Erdélyi Emlékéremmel és Magyar Vitézségi Éremmel is kitüntette.

1941-től II. Tomiszláv horvát király tanácsosa, aki elismerte és megerősítette főnemesi címeit, melyre családja középkori oklevelek alapján igényt tartott. 1943 augusztusában olasz kapcsolatainak és befolyásos balkáni rokonságának köszönhetően macedón nagyvajda lett. Ez utóbbi tisztséget csupán néhány hónapig viselte, és tényleges hatalma nem volt, s 1943 őszén a németek végleg megfosztották hivatalától.

Elűzetésével Macedónia függetlensége – beolvadva a titoista Jugoszláviába – fél évszázadra megszűnt. Azóta Macedónia 1991. szeptember 8-án kikiáltotta függetlenségét, így I. Gyula után 50 évvel megint független és szabad…

Cseszneky Gyula szerepet játszott a második világháborúból történő horvát kiugrási kísérlet előkészítésében, majd a budapesti zsidók mentésében is. 1945 után Magyarországon élt kisemmizve, majd Argentínába emigrált, végül Brazíliában halt meg.

Kalandos élete filmre kívánkozik…

Cseszneky gróf több korabeli történésszel együtt úgy vélte, hogy az oláhok (vlachok) és macedónok egy része a balkáni kun és besenyő törzsek leszármazottja, talán ezért is érezte sajátjának a szerepet, magyarként vezetni őket…

Források

I. Gyula (Cseszneky Gyula)

• Szilágyi, Aladár: – Operettállam (Erdélyi Riport)
• Andreanu, José: – Los secretos de los Balcanes
• Sankó, L.: – A csallóközi nemesi közbirtokosság
• Toso, Fiorenzo: – Frammenti d’Europa
• Kalimniou, Dean: – Alkiviadis Diammandi di Samarina (in Neos Kosmos English Edition, Melbourne, 2006)
• Thornberry, Patrick und Miranda Bruce-Mitford: – World Directory of Minorities. St. James Press 1990
• Koliopoulos, Giannēs S. und John S. Koliopoulos: – Plundered Loyalties: Axis Occupation and Civil Strife in Greek West Macedonia. C. Hurst & Co, 1990.
• Dél-Amerikai Magyar Hírlap
• Horváth Mihály: A magyar nemzet története
• Seidl-Bonitz-Hochegger: Zeitschrift für Niederösterreichischen Gymnasien XIV.
• Rallo, Michele: I “Regni-meteora” nell’Europa Orientale durante le guerre mondiali, Storia del Novecento, anno V, n. 89, settembre 2008)

The post Cseszneky Gyula – I. Gyula – macedón nagyvajda appeared first on Szögedöm.hu.