A Föltámadás előtt – bár a Sanyarúhét már lassan véget ér – még itt a Nagypéntök.

A “legszögedibb szögedi” írásai mögörökítöttek egy dús csokrot magyar hagyományainkból:

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja.
Mégsem pirosbetűs ünnep: Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Viszont kálvini felfogás szerint a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják: Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zalaszentbalázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta.

Nagypéntökön a szögedi tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, – a zagyvarékasiak szerint – oda vág a villám.
Az ipolymenti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérű Szentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok…
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok…
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok…
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok…
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok…
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok…
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok…
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok…
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok…
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh Uram Jézus Krisztus! ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták:
A hangutánzó nevén huputamadár, vagyis a büdösbanka, azaz a búbosbanka csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.
(Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975. Fehérvasárnap)

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A “Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: “Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

A méltatlanul elfeledött, tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival

kíván

Békés Boldog Húsvétot !

a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
elnök

2015. Szelek (április) hava 3.-án, Nagypéntök hajnalán.

Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.

The post Aszúpéntökre Föltámadás – Húsvét magyarul appeared first on Szögedöm.hu.

A Föltámadás előtt – a Sanyarúhét már lassan véget ér – a Nagypéntök sötétlik.

Sokan ma már a „Húsvét” értelmét sem élik át, a böjtöt is elmulasztják, pedig – materialista alapon is – a test egészségének is használ olykor egy kis koplalás… Hajdanvolt táltosaink szerint a szellemi megtisztuláshoz, az átszellemüléshez is használ a böjt…

A Magyar Föltámadáshoz pedig a “legszögedibb szögedi” írásaiból kínálok merengető csokrot aszupéntökön:

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök,

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja. Mégsem pirosbetűs ünnep: Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Viszont kálvini felfogás szerint a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják: Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért! Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zalaszentbalázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta.

Nagypéntökön a szögedi tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, a zagyvarékasiak szerint oda vág a villám. Az Ipoly menti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre.

Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Hajdan az egész Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken.

Nagy Zoltán (rajzoló) Népviselet bélyegsorozat – Csököly 1963 (scan – Darjac)
Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. A taranyi leányoknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérűszentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok,
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok,
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok,
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok,
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok,
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok,
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok,
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok,
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok,
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh Uram Jézus Krisztus! ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

(Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975. Fehérvasárnap)

Amíg kiveszött magyar hagyományaink föltámadásán nem szorgoskodunk, addig várat magára a Magyar Föltámadás…

A méltatlanul elfeledött tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival …

Békés Boldog Húsvétot !

kíván

a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
elnök

2013. Kikelet (március) hava 29.-e, Nagypéntök virrasztató éjén.

Ajánlott még:

The post Nagypéntök – Aszupéntök – Magyar Föltámadás appeared first on Szögedöm.hu.

Ledöntötték Koppány szobrát. Megrongálták a Fény – a magyar föltámadás emlékjele szoborcsoportot  szombatra virradóra.

Egyelőre ismeretlen(ek) a tettes(ek).

Egyelőre az is kérdéses, hogy pusztán rasszizmus, vagy célzatos provokáció a célja az egyébiránt értelmetlen tettnek.

Kár a vandálokat gyanúba keverni ezzel a gyalázattal, hiszen az egy kultúr nép volt az elkövetőkhöz képest.

A nemzetgyalázók áldozatául esett a vértói dombtetőn, a szent Kurgánon tavaly nyáron avatott szoborcsoport egyik alakja. Koppány fából készült szobrának karját az antimagyarok letörték, majd beton talapzatából kiszakítva ledöntötték az alkotást.

“Több ezer éves magyar hagyományt követve gyűltünk össze gyertyaszentelő napján, február 2-án a dombra, ahol már ez a látvány fogadott minket. Koppány szobrának a karját is letörték mielőtt kidöntötték, míg egy másik szobor oldalán sáros cipőtalp nyomait találtuk meg. Az Életfa körül összetört üvegek darabjait is össze kellett szednünk” – mondta el  Apró Juhász János, a Független Városi Szövetség Magyar Egyesület elnöke.
Körülbelül 600 ezer forintos kárt okoztak a magyarellenes nemzetgyűlölők, akik ellen  az egyesület feljelentést tett a rendőrségen.

Nem kell, hogy művészi értékét vitassuk e nemzeti alkotásnak. Nem kell, hogy (mindenkinek) tetsszen!

Az a nemzet mely minden forrongás nélkül eltűri a Krisztus testének jelképeként ürülék tálalását – művészi alkotásként a saját pénzén (közpénzen), – az nem keresztény.

Az a nemzet, mely forrongás nélkül eltűri a Magyar Föltámadás meggyalázását, az már lelkében is halott.

Mit kell még eltűrni a meggyalázott roncs-Magyarországon, hogy végre egyként mondja a magyar: Elég!

Dr Sz L

Ajánlott olvasmány még: Reök-önyödés művészszemmel

The post Rasszisták rongálták meg a Magyar Föltámadást appeared first on Szögedöm.hu.

A Föltámadás előtt – bár a Sanyarúhét már lassan véget ér – még itt a Nagypéntök.

A „legszögedibb szögedi” írásaiból kínálok merengető csokrot ezalkalommal:

Nagypéntök – Hosszúnap – Aszupéntök,

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja. Mégsem pirosbetűs ünnep: Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Viszont kálvini felfogás szerint a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják: Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zalaszentbalázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta.

Nagypéntökön a szögedi tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, a zagyvarékasiak szerint oda vág a villám. Az ipolymenti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérűszentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok,
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok,
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok,
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok,
Fatövissel koronázták.
Mérges ecettel itatták,
fehér virágok,
Mindenképpen kicsúfolták.
Keresztet vállára tették,
fehér virágok,
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok,
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok,
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok,
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh Uram Jézus Krisztus! ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták:
A huputamadár, vagyis a büdösbanka (búbosbanka) csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp! Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.
(Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975. Fehérvasárnap)

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác háborúság által meggyötört magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A „Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: „Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

(Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975. Fehérvasárnap)

A méltatlanul elfeledött tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival …

Békés Boldog Húsvétot !

kíván a

Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
elnök

2012. Szelek (április) hava 6.-a, Nagypéntök hajnalán.

The post Sanyarúhét – Aszúpéntök – Magyar Föltámadás appeared first on Szögedöm.hu.